// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Hősként temettetné el cigányvajda apját Viorica Dăncilă tanácsosa

// HIRDETÉS

Heves indulatokat szít Gyaluban a roma közösségi vezető temetése.

Nem kis látványosságra számíthatnak a gyaluiak szerdán, a Kolozs megyei községben ekkor tartják a helyi cigányvajda, Rudi Varga temetését, melyet napok óta hatalmas csetepaté övez. A gyalui cigány közösség vezetőjét ugyanis családja lánya, Dana Varga a temető azon részében hantoltatná el, ahol tilos a temetkezés: közvetlenül a hősök emlékműve mellé. És megteheti, ugyanis ő Viorica Dăncilă miniszterelnök tanácsadója.

Okos Károly gyalui alpolgármester szerint hasonló esetre nem volt példa a községben, a család annak ellenére nem tesz le tervéről, hogy az önkormányzat tiltakozik ellene. Mivel a temetőnek nincs működési szabályzata, külön tanácsülést hívott össze az ügyben, ahol a testület úgy döntött: még a cigányvajda családjának sem áll jogában saját feje szerint temetkezni. De mit sem ért,

a család továbbra sem mond le a kért helyszínről,

így mivel a hétfőn összehívott válságstáb sem talált megoldást, a községvezetés úgy döntött, utólag perre viszi az ügyet. Okos Károly kijelentette: számára elfogadhatatlan hogy van, aki felülhelyezkedik a törvényen és tiltakozásul nem vesz részt a temetésen. A Mediafax hírügynökség úgy tudja,

a család katonai tiszteletadást is kért, de a katonaság megtagadta ezt.

Ennek hiányát az egyházi ceremónia kárpótolhatja, melyet Andrei Andreicuţ kolozsvári ortodox metropolita celebrál. Dana Varga azt állítja, apja végső akarata volt, hogy a hősök emlékműve mellé helyezzék örök nyugalomra. A tanácsadó szerint az önkormányzat azért tagadta meg a kérést, mert egy másik cigányguru, Vargáék örökös ellenségének a befolyása alatt áll.

Rudi Varga gyalui cigányvajda már korábban bekerült a hírekbe, amikor 1989-ben bíróságon kérte a tőle a kommunisták által elkobzott 13 kilogramm (!) arany visszaszolgáltatását. Lánya az ALDE tagjaként Călin Popescu Tăriceanu bizalmi embere, a párt kisebbségügyi tanácsosa, Mihai Tudose idején került a miniszterelnökségre.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS