// 2026. augusztus 29., szombat // Beatrix, Erna

2018, az év, amikor Románia megkapta a számlát

// HIRDETÉS

Románia ott tart, ahol 1989-ben: az állampárti rezsimnél. Ilyen az, amikor már a szociáldemokratáknak is elegük van saját magukból.

Ez a szöveg inkább bizonyos dolgok felidézése, és kevésbé politikai elemzés.

Mert nekünk, Romániában, már nincs politikánk.

Itt csak tartalomtól, ideológiától, politikai és erkölcsi értékektől kiüresített pártokon belüli, pártok közötti, az állam intézményein belüli, de intézmények között is zajló általános verekedés van, meg a nézők amorf tömege, akiknek – elméletileg – polgároknak kellene lenniük.

2018 volt az év, amikor megkaptuk a politikai paradigma 2004-es radikális megváltozásának számláját, amikor a „közjó” magját képező nagy bel- és külpolitikai témák konszenzuális megközelítéséről áttértünk a konfliktusos megközelítésre, amikor Traian Băsescu a közvetítői szerep helyett a „játékos-elnök” szerepét választotta. Traian Băsescunak, ha őszinte lenne önmagával, el kellene ismernie az elkövetett alapvető hibát és a végső soron elviselhetetlen politikai, gazdasági és társadalmi árat, amely idén – drámaian – felhalmozódott.

Talán irrelevánsnak tűnhet a sokak számára anekdotikus tény:

a Nagy Egyesülés november végén, Gyulafehérváron felavatott emlékművét a Nagy Egyesülés 75. évfordulójára szánták.

1993-ban kellett volna befejezni! 25 évnyi késés! Lehet, hogy – a jó Isten segítségét is beszámítva – 2043-ban, vagyis szintén 25 év múlva képesek leszünk megfelelően megtisztelni a Nagy Egyesülés Centenáriumát! Ez az ripacskodó, egy amúgy évente ismétlődő katonai parádéra redukált bukta egy másikat is magába foglal: a résztvevők közül hiányzott egy magas rangú amerikai és egy francia hivatalosság is. A Nagy Egyesülés nemzetközi elfogadását az AEÁ víziójának és külpolitikai cselekedeteinek köszönhetjük, Franciaországnak pedig a román hadsereg harcképességének helyreállítását, mely – a katonák áldozatával – hozzájárult Nagy-Románia eszméjének megvalósulásához. Persze, az idei hihetetlen kulturális baklövésekről is beszélhetünk. De ezt egy másik alkalommal.

Románia már nem gondol a saját jövőjére. Ez az általánossá vált román–román háború 14 évnyi mérlegének szomorú tanulsága, melyben

abszolút mindent szétvertünk, amit az intézmények, törvények és alkotmány terén szétverhettünk.

Leromboltuk az emberek demokráciába, szabadságba vetett bizalmát. Azt mondják nekünk, hogy az emberi jog luxus. Nem engedhetjük meg magunknak. A tőke védelmében vonulunk utcákra és hogy kiüvöltsük magunkból a gyűlöletet azokkal szemben, akik munkából élnek, a nemzeti és társadalmi szolidaritást pedig veszélynek tekintjük. Csak háborúcsinálóink vannak, békecsinálónk egy sincs!

Eltűntek a választási ciklusok: csak egy állandó és ostoba választási kampány van, mely nem ígér mást, mint még több „vért” a falakon. Semmilyen jövőre vonatkozó projekt, semmilyen elképzelés, semmilyen cselekvési program. De facto ott vagyunk, ahonnan 1989 decemberében elindultunk: az állampárti rezsimnél! A hatalom az egyetlen ideológia, a pártok pedig csak eszközök ennek megszerzéséhez és gyakorlásához. Úgy tudom, már a helyzet bírálata sem megengedett! Ezt a luxust sem engedhetjük meg magunknak!

Egyre erősebb a totalitárius modellek vonzereje

és a jelen helyzet miatt csalódottak közül sokan kívánatosnak tartanak egy ilyenfajta modellt, ahhoz képest, amit a román politika kínál nekik. És iszonyatos dolog azt tapasztalni, hogy feltételezhetően felelős emberek bátorítják ezeket a kísértéseket és szégyentelenül kísérletezgetnek a totalitárius modellekkel a politikában, gazdaságban, társadalomban. Egy országot akár rendeletekkel is kormányozni lehet, nem? Az a lényeg, hogy a Hivatalos Közlöny szünet nélkül működjön!

Hihetetlen és nem remélt esélyünk volt békét kötni, még ha részlegeset is, az Európai Unió soros elnöki tisztségének előkészítése és gyakorlása érdekében. Volt, de már nincs! Miért? Mert nem érdekel minket! Európa csak egyetlen ponttal szerepel a napirendünkön: szabadon elmenekülhetünk az országból, jobb fizetésekre vadászva! Semmit sem tudunk kínálni Európában? Talán mégis, de ki tehetné meg? Milyen európai projektünk van?

Ugyanilyen nem remélt lehetőségünk volt kihasználni a ténylegesen kedvező gazdasági konjunktúrát,

hogy felgyorsítsuk Románia fejlődését. És mit látunk?

Próféták seregeit, akik gazdasági apokalipszist, Románia gazdasági összeomlását jósolják bárkinek, aki hajlandó őket meghallgatni, mert nőtt egy picit, valójában szégyenletesen picit a minimálbér! Miközben másoknál, például a spanyoloknál, a minimálbér egy csapásra 22 százalékkal nőtt meg. Nehéz kitalálni, mekkora lesz a Spanyolországba induló repülők telítettsége?

2018 egy nemzedék kudarcának éve. Egy olyan nemzedéké, mely – önzésében – megfeledkezett a politikai és erkölcsi értékekről, a közérdek szolgálatáról, méltányosságról és szolidaritásról, a nemzedékek Nagy-Románia létezését lehetővé tevő áldozatáról. Vállaljuk. Mert a vállalásból indulhat ki a megbánás és a jó irányú változás. Azt is megjátszhatjuk, hogy az egész győzelem volt, hogy azután újabbak is következnek majd és így tovább. Választhatunk. Most úgy néz ki, a rosszat választjuk. De a remény hal meg utoljára. Én még mindig egy pacifikált Romániában reménykedem, felelős politikusokkal és a jogaik és kötelességeik tudatában lévő polgárokkal.


A szerző a Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöke, parlamenti képviselő, a Ponta-kormány volt művelődési minisztere.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Sánta Miriám

Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.

Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták

Sólyom István

Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?
Főtér

Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?

Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...

Rejtély, miért kérte hazarendelését Montreálból Románia magyar nemzetiségű főkonzulja
Krónika

Rejtély, miért kérte hazarendelését Montreálból Románia magyar nemzetiségű főkonzulja

Saját kérésére visszahívták állomáshelyéről Balla Tullia Imolát, Románia montreáli főkonzulját, aki két és fél éve látta el a diplomáciai kirendeltség irányítását. A korábban számos kormányzati pozíciót betöltő diplomatát több mindennel megvádolták.

Kígyómarás után a ChatGPT-től kért tanácsot egy nő ahelyett, hogy rögtön orvoshoz fordult volna – hírmix
Főtér

Kígyómarás után a ChatGPT-től kért tanácsot egy nő ahelyett, hogy rögtön orvoshoz fordult volna – hírmix

Vízbe fulladt egy idős férfi Neptunon, eszméletlen kamaszt mentettek ki a tengerből Konstancán. Triciklivel hajtott a forgalommal szemben az A1-es autópályán egy idős férfi.

Tengerbe fulladt az a férfi, akit ma már háromszor is kihúztak a hullámok közül, de újra visszament
Székelyhon

Tengerbe fulladt az a férfi, akit ma már háromszor is kihúztak a hullámok közül, de újra visszament

Egy 68 éves férfi fulladt a tengerbe Eforiénál csütörtök délután, miután a nap folyamán háromszor is kimentették a hullámok közül a vízimentők, de újra és újra bement a vízbe. Eforie Nord strandjain vörös zászló van kitűzve, tilos a fürdőzés.

Külföldi munka: így számítják be a ledolgozott éveket a nyugdíjba
Krónika

Külföldi munka: így számítják be a ledolgozott éveket a nyugdíjba

Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.

Nagy mennyiségű aranyat foglaltak le egy székelyföldi házkutatás során
Székelyhon

Nagy mennyiségű aranyat foglaltak le egy székelyföldi házkutatás során

Csempészet gyanúja miatt tartottak házkutatást csütörtökön a gyergyószentmiklósi bíróság által elrendelt parancs alapján. Az akció során 888,43 gramm aranyat, valamint 27 ezer lejt, 550 eurót és 200 svájci frankot találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Sánta Miriám

Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.

Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták

Sólyom István

Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS