// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

11 éve őrült siker a Ványa bácsi

// HIRDETÉS

A Ványa bácsi 150. előadását ünnepli a kolozsvári színház, még mindig alig kapni rá jegyet.

Január 6-án, vasárnap este 7 órától százötvenedik alkalommal játssza Csehov Ványa bácsi című előadását a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata – írja mai közleményében a színház. Az Andrei Șerban rendezte előadást 2007-ben mutatták be, tizenegyedik éve van műsoron.

 

Az előadás címszerepét Viola Gábor alakítja, további szerepekben Bíró József, Kézdi Imola, Györgyjakab Enikő, Pethő Anikó, Albert Csilla, Kató Emőke, Csutak Réka, Viola Gábor, Bogdán Zsolt, Orbán Attila, Sinkó Ferenc és Varga Csilla látható. 

 

Az előadás szövegét Paul Schmidt angol nyelvű változata alapján Koros Fekete Zsuzsánna fordította magyarra. Rendezőasszisztens: Keresztes Attila, dramaturg: Kelemen Kinga, díszlet- és jelmeztervező: Carmencita Brojboiu.

 

 

Andrei Șerban rendező így vallott a századik előadás után: „Minden rendezés szerencsejáték. Sose tudni előre, mi lesz a végeredmény. A Ványa bácsit három alkalommal rendeztem meg: New Yorkban, Kolozsváron és Szentpéterváron, mindig másképp. Az előadást mindenhol jól fogadták, de úgy sehol, mint Kolozsváron.”

 

„Egy minden szempontból kiemelkedő előadás: a színpadi tér ötletes kihasználása, a csehovi szöveg újító olvasata, az alakok eredeti, teljes mértékben jogos újradimenzionálása, hibátlan színészi alakítás. Elsősorban az a megható, ahogy Andrei Şerban alkotó módon megzabolázta a színházi teret, a színpad struktúráját és a színpadtechnikát. A színészek mindenütt játszanak, a nézőtér terének minden dimenziója ki van használva. Semmi sincs úgy, ahogy elvárnánk, a felkínált megoldások minden pillanatban meglepetést okoznak” – írta az előadásról Oltiţa Cântec írta a Teatrul Azi hasábjain.

 

A Ványa bácsi elnyerte a 2007-es év Legjobb előadása, Legjobb rendezése (Andrei Şerban) és Legjobb férfi alakítás (Hatházi András) UNITER-díját a Román Színházi Szövetségtől, valamint a 2007/2008-as évad Legjobb előadásának járó Színikritikusok díját.

 

Az előadásra jegyek vásárolhatók a színház jegypénztárában, valamint a jegymester.ro weboldalon.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS