// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Bóklásztunk egyet a téli Torockón, kihasználtuk, hogy nincsenek turisták (FOTÓRIPORT)

// HIRDETÉS

Mutatjuk, hogyan alussza téli álmát az Europa Nostra-díjas település.

Mi voltunk az egyetlen látogatók szerdán Torockón, naná, hogy semmit nem találtunk nyitva. Igaz, nem is vendégeskedni mentünk, hanem mert Torockóra menni jó, főleg Kisbányán keresztül.

Így aztán nem törődtünk azzal, hogy a decemberi napon a Fehér megyei település – mint bármely rendes erdélyi falu – turistamentes, nyugodt hétköznapjait éli. És ilyenkor nem lehet képeslapot venni, csak kenyeret.

És az sem zavart, hogy a felhős idő miatt a legnagyobb látványosság, a Székelykő is épp csak fel-felsejlett.

Érkezéskor a falu központjában a szokott látvány fogad, csak épp téli ködbe burkolózva.

A redőnyök nyitva, de vendég alig akad, mindenki az ünnepekkor várható turistaáradatra készül.

Van ház, melynek az udvar felőli homlokzata is megérdemli a műemlékvédők pecsétjét, az Europa Nostra-címet. 

Ez másik időszámítás, mutatja a toronyóra is, két oldalán kétfajta időpont. Igaza van, az idő relatív.

Azért mégis találni élő lelket a településen, van, aki kihasználja a lehetőséget és büszkén uralja a teret.

És ha megunja az uralkodást, barátkozik is az idetévedt turistákkal, látszik, hogy kunyeráláshoz szoktatták.  

Nemcsak a panziók, a múzeum is zárva, szabadságon az alkalmazott, így a felhők közé vesző Székelykőt fotózzuk.

És a falu közepébe beejtőernyőzött kakukktojást, a román nemzeti lobogókkal körülbástyázott ortodox templomot.

A centenáriumi trikolórokból a feszületre is jutott, a zászlós Jézus lába alatt halálfej is díszeleg.

Az unitárius templom kapuján másfajta lobogók, halott van a faluban. 1856 - hirdeti római számokkal a felirat.

A templomkertbe belépve ennél is régebbi, latin nyelvű szöveg fogad, az 1700-as felújításnak állít emléket.

A templombelső szintén gyászba öltözött. Egy az Isten! – üzeni az unitárius templomokban megszokott felirat.

A templomkertbe kilépve már vidámabb a látvány, felsejlik a felszálló felhők mögül a Székelykő egyik csúcsa.

És indulás előtt, mintegy búcsúzóul megpillanthatjuk a megszokott képet, a falu fölé magasodó sziklatömböt.

Fotók: Pap Melinda
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS