// 2025. július 15., kedd // Henrik, Roland

A Nyugat és a Maradék, vagyis Erdély és Románia

// HIRDETÉS

Mi is a helyzet a Nyugati Szövetséggel? Sabin Gherman sorra veszi a dolgokat, hogy ne szenvedjenek tovább a habzószájú nacionalisták.

1. Már néhány éve működik a Duna-delta Integrált Területi Beruházási Közösségen Belüli Fejlesztési Egyesület (ADI-ITI DD) – ugye nem hallottak róla? A pészédések (PSD = Szociáldemokrata Párt – a szerk.) sem ugrottak azzal, hogy szakad az ország, a tévéstúdiók sem inogtak a haza nagy elemzőinek gyalázkodásai alatt – egyszerűen arról van szó, hogy a Delta környékén 38 intézmény (megyei tanácsok és polgármesteri hivatalok) összefogtak és szereztek 1,2 milliárd eurót, európai pénzeket. Meg tudják nevezni azt a kormányt, mely ekkora beruházásokkal büszkélkedhet a térségben? Meglepne…

De amikor erdélyi és bánsági városokról van szó, mindenki felkapja a vizet,

mintha ezeknek a történelmi régióknak az lenne a sorsuk, hogy mozdulatlanok maradjanak, örökké a Központban ülő miniszterek ajtaja előtt tartva a markukat.

Miért van ez így? Netán valamilyen történelmi, Bukarest lángoló hazafiságának szőnyege alá rejtett bűnről lenne szó az európai körforgásból kivont és a balkáni büntetőszázadba küldött régiókkal szemben? Rondán hangzik, igaz? De ha megnézzük az 1859 utáni Moldvát, vagy akár az 1918 utáni Erdélyt, Bánságot és Bukovinát is, láthatjuk, hogy a Központ törekvései és hozzá nem értése vitte őket padlóra. Akár tetszik nekünk, akár nem. Másrészről, a történelem arra kötelez bennünket, hogy tovább haladjunk előre és higgyünk abban, hogy együtt erős és jó európaiak lehetünk.

Miért fogadta hallgatás a Deltával kapcsolatos társulást és miért van ekkora cirkusz a Kolozsvár–Nagyvárad–Arad–Temesvár négyes miatt? Él még a rettegés attól, hogy bár azt is meghódították, klónozták a keleti rossz szokások, a térség még mindig őriz egy jó adag etikai emlékezetet? Nagyjából így szokták mondani: akármekkora hazafi is az erdélyi, akkor is jobb a Bécsi vagy Budapesti kávé…

2. Mi látható? Gyors vetélkedés indult egyes erdélyi és bánsági városok polgármesterei között, de a jászvásári (Iaşi) polgármester szándéka is egy „Kárpátok feletti” együttműködésre. És miért? Az erdélyiek és a bánságiak esetében a Nyugati Szövetséggel nyilvános tanúsítványt kaptak a frusztrációk. A minisztériumi bürokráciával szembeni elégedetlenség eddig csak pártüléseken volt téma, vagy legfeljebb a választási kampányban, ha ellenzéki volt valaki.

Mostantól kezdve rendszerrel szembeni ellenállásról van szó.

Megemlítendő: a Kárpátokon túl a témát szimbólumokon szűrik át megelőző módon. Bár a négy nyugati polgármester világosan megmondta, hogy a források és a lehetőségek jobb hasznosításáról van szó, a jászvásári Chirică mégiscsak szükségét érezte az elszakadás veszélyét szembeállítani a decentralizációval – igaz, csak futólag, de azért legyen ez ott a neve mellett, hogy ő megmondta. Ez egyszerűen azt mutatja, hogy a nemzeti identitás még nem gyógyult meg. Eltelt száz év, ami alatt ahelyett, hogy építettünk volna valamit, folyamatosan azt lestük, nehogy ellopja valaki a meg nem épített dolgot. A regionális szövetségeket gyanúsnak tekinteni azt jelenti, hogy semmit sem értünk a szubszidiaritásból, vagyis végső soron nem bízunk abban az államban, melynek képviselője vagyunk.

3. Meglepett annak az embernek az elemzése, akinek rendkívül sokat köszönhet a jogállam: Liviu Avramról van szó. Azt mondani, hogy a Nyugati Szövetség az Elegem van Romániából manifesztum közigazgatási változata (1998-ban írtam), nos, ez megengedhetetlen túlzás. Számomra megtisztelő, de túlzás.

Ha a hírtévék mást is mutattak volna a baleseteken és a csodaserpenyős teleshoppingon kívül,

akkor értesültünk volna róla és megvitattuk volna a fejlesztési régiókról szóló 151/1998. sz. törvényt; ha a rádiók, ha az újságok… Románia választottai az akkoriban bővítési biztos Eneko Landaburu látogatása előtt három héttel szavazták meg ezt a félig-meddig törvényt, egy rakásra, gyorsított menetben, hogy kipipáljunk még egy dolgot.

Beszéltem a törvény szerzőségével dicsekvő, keménykedő fickóval, aki folyamatosan arra ügyelt, nehogy ellopják a magyarok Erdélyt az ágya alól. Beszéltem Landaburuval is. Brüsszelben pontosan tudták, mit csinálnak a mieink a Parlamentben, de úgy vélték, majd menet közben kijavítják a törvényt. Ez nem történt meg: a régiók továbbra is átruházott hatáskörök és továbbra is identitás nélkül maradtak – holmi kiglancoltabb NGO-k és nagyjából ennyi.

4. Plusz: megfigyelték, hogy a pészédések úgy tesznek, mintha észre sem vették volna az RMDSZ decentralizációs, mit szépítsünk, autonómiás tervezetét? Egyszerűen úgy tekintették, hogy ez csak egy keményebb tárgyalási manőver és kész, nem fordítottak figyelmet a decentralizálás technikai részleteire.

Arra számítottak, hogy a nacionalisták majd üvöltözni fognak, hogy „pfuj autonómia” és kész,

megfeledkezve arról, hogy a decentralizálás autonómiát feltételez, vagyis a döntések és a felelősségek átruházását, vagyis öngazdálkodást, vagyis milyen megnyugtatóbb szót találjunk még ki?

Mitől kezdett habzani a pészédések szája? Két dologtól. Egy: ezúttal a románok léptek és a lépés hivatalos – és nem Bukaresthez fordulnak kérésekkel, hanem közvetlenül Brüsszelhez. Kettő: szóba hozták a gyulafehérvári nyilatkozatot, amit a tankönyvekhez hozzáférő történészek feledtetni szeretnének. És egy kis részletkérdés: C. T. Popescu azt mondta, hogy az erdélyieknek nincs joguk autonómiához, mert a nyilatkozatban világosan azt szerepel, hogy „ideiglenes, az alkotmányozó gyűlésig összeüléséig”. Csakhogy az alkotmányozó gyűlés végül sohasem ült össze, Brătianu az általa uralt Parlamentet változtatta alkotmányozó gyűléssé – nagyjából úgy, ahogy azt Dragnea teszi most ezzel a párt/kormány jojóval. Nemcsak az újonnan érkező tartományokban élők voltak elégedetlenek, de a nekik tett ígéretek teljesítését már 1859 óta váró moldvaiak is. Gyakorlatilag egy nagy hiányosságokkal rendelkező alkotmányt kényszerítettek rájuk, az 1923-ast, melyről ma dicshimnuszokat zengünk, úgy mitizálva, hogy sohasem olvastuk – egy nap majd az akkori vitákról is írni fognak és a mítosz lelepleződik…

5. A tisztesség kedvéért ezt is ki kell mondani: ez a regionális javaslat az utolsó másodpercben érkezett. Három évtized telt el azóta, hogy

a demokráciába nulla lej adóssággal és soha korábban nem létező szimpátia által övezetten belépő Románia elutasította modernizálódását.

Ma a liberálisok beszélnek rendszerváltásról, márpedig a liberálisok már voltak kormányon és kijavíthatták volna azt, amit ki kellett volna javítani; sőt, egyikük, Boc, kormányfő is volt és minden érv, hatalom, gyeplő a kezében volt. Ilyenek vagyunk; Ralea szavaival élve, a „megkésettség komplexusa” terhel bennünket.

Az igazság még szomorúbb, mint a négy polgármester késői feleszmélése: az alkotmány 1. cikkelyét úgy alkottuk meg, hogy a fő érv legyen Románia blokkolására. Ahelyett, hogy a sokszínűséget ünnepelnénk, madárijesztőt csináltunk belőle. Ahelyett, hogy autópályákat és iskolákat építettünk volna, ráterítettük a romokra a trikolórt és kész, ennyi hazafiaskodás után aztán hanyatt vágódtunk a fáradtságtól.

Mítoszokból nem élhetünk, a politikai csicskák nyugodtan felmázolhatják az összes kerítésre az oszthatatlan egységes nemzetállamot,

meg a nagy félelmeket és a többit, és a többit – beléptünk abba a korba, amikor az egyén fontosabb az intézménynél, amikor nem vitézséggel és karddal lehet kivívni a szabadságot, hanem újító szellemmel. Ha nem vesszük észre, hogy azok a legvirágzóbb országok, melyek szilárd oktatási politikákkal rendelkeznek és nem a múltba révednek, akkor nyugodtan és szájhősködve csücsülhetünk a XIX. században, vagyis itt és most…

Hasonlóképpen, ha nem tesszük fel magunknak a kérdést, hogy egy román miért lesz sikeres Nyugaton vagy Amerikában és nálunk miért nem. Itt az idő, hogy ez a felmagasztalt állam választ adjon néhány kérdésre – és ha nem, akkor inkább nézze meg a tankönyvekben: amikor az államok maflák, a geopolitika beszél helyettük.

5 és fél, vagy utóirat, vagy Isten őrizz, ahogy akarják: Nem igaz, hogy ez a szövetség a közösségek fejlesztésének és az újító példamutatásnak az őszinte óhajából fakad? És semmi köze sincs egy sovány, magas, egy kicsit aszténiás úriember kolozsvári és temesvári látogatásaihoz (valószínűleg Florian Coldeáról, a Román Hírszerző Szolgálat volt műveleti igazgatójáról van szó – a szerk.)? Köpködj magad elé és vess három keresztet a nyelveddel.

 

A címet és az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A radikalizálódott elitek populizmusáról

Fall Sándor

„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”

Visszatérés önmagunkhoz – mit tanulhatunk Erdélyben egy amazóniai kultúrától?

Sánta Miriám

Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ilyen volt jezsuitának lenni a 20. századi Romániában

Sólyom István

Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.

A kozmosz megállt a Bánffy-kastélyban és kilökte magából az ősmagyar sámánpunkot

Szántai János

A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ismét embert ölt a medve! Nem! Egy kretén miatt legyilkoltak egy háromgyermekes macianyut!
Főtér

Ismét embert ölt a medve! Nem! Egy kretén miatt legyilkoltak egy háromgyermekes macianyut!

Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.

Kiskorúak elektromos rollerrel elszenvedett balesetéért a szülők ellen indítanak bűnvádi eljárást, figyelmeztet a rendőrség
Krónika

Kiskorúak elektromos rollerrel elszenvedett balesetéért a szülők ellen indítanak bűnvádi eljárást, figyelmeztet a rendőrség

Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.

Ilie „Boló” Bolojan előtt két ­út áll a kudarc felé
Főtér

Ilie „Boló” Bolojan előtt két ­út áll a kudarc felé

Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…

Téli tájat hagyott maga után a jégverés a szomszédos megyében
Székelyhon

Téli tájat hagyott maga után a jégverés a szomszédos megyében

Nem szokványos látvány ami egy jégeső után maradt július 12-én a Neamț megyei Vânători-Neamț faluban és környékén.

Megfordult a trend: hosszú idő óta több romániai távozott Németországból, mint ahány odament
Krónika

Megfordult a trend: hosszú idő óta több romániai távozott Németországból, mint ahány odament

Tavaly öt év után először fordult elő, hogy több romániai távozott Németországból, mint ahányan odaérkeztek.

Két ember meghalt, négyen megsérültek egy közlekedési balesetben
Székelyhon

Két ember meghalt, négyen megsérültek egy közlekedési balesetben

A rendőrség közlekedési tájékoztató központja (Infotrafic) szerint a 7B jelzésű országút Arad és Tornya közötti szakaszán történt balesetben két autó volt érintett.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A radikalizálódott elitek populizmusáról

Fall Sándor

„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”

Visszatérés önmagunkhoz – mit tanulhatunk Erdélyben egy amazóniai kultúrától?

Sánta Miriám

Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ilyen volt jezsuitának lenni a 20. századi Romániában

Sólyom István

Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.

A kozmosz megállt a Bánffy-kastélyban és kilökte magából az ősmagyar sámánpunkot

Szántai János

A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.

// HIRDETÉS