// 2026. október 9., péntek // Dénes

Ha Románia sokat szarakodik, Erdély tényleg ott fogja hagyni!

// HIRDETÉS

Erdély, ugye, 1918-ig amúgy is egyfajta Európai Unió része volt. Ezt mondta a román sajtó egyik nagyembere, Cristian Tudor Popescu.

Nemigen van mit hozzátenni. A veterán sajtós világosan megmondja: a Romániával való unió előtt Erdély  az Osztrák-Magyar Monarchia részeként egyfajta Európai Unió része volt. Persze, nem volt olyan demokratikus, mint a mai EU (khm, izé), de egy rendes birodalom volt, rendes adminisztrációval, rendes oktatással, rendes intézményrendszerrel. Na, és Erdély ennek a birodalomnak szerves része volt.

Románia? Kérem, Románia magányos kis ország volt, az európai struktúrákon kívül. És lehet most, az egyesülési centenárium alkalmával örömködni, enni a csülkös babot és arra gondolni, hogy az erdélyi román tesók csak úgy jöttek, maguktól, bele a nagy egyesülésbe. Nem jöttek.

Évtizedeken át eszük ágában se volt egyesülni az Ókirálysággal, csupán egyenlő jogokat szerettek volna kiharcolni maguknak a monarchián belül. Az egyesülést végül Magyarország „okozta”, mégpedig azzal, hogy nem csak a románokat, de a szlovákokat, horvátokat, mindenkit diszkriminált.

Erdélyből igenis lehetett volna egy balkáni Svájc, románokkal, magyarokkal, németekkel, multikulturalitással, sok felekezettel, ehhez nem kellett semmiféle egyesülés – már ha a magyar állam nem folytatta volna azt a kudarcos politikát, amit folytatott.

Popescu mester mindezzel oda akar kilyukadni, hogy ha ma Románia továbbra is azon az úton halad, amerre  Liviu Dragnea, Călin Popescu-Tăriceanu, Darius Vâlcov, Codrin Ștefănescu, Cătălin Rădulescu és társaik tolják, vagyis elfele az Európai Uniótól, Erdély nem biztos, hogy követni fogja őket. Erdély annak idején hozzászokott, hogy európai ország legyen, ellentétben a másik két román fejedelemséggel.

Popescu a maga részéről nem az RMDSZtől, sőt, nem is az erdélyi magyaroktól fél. Az erdélyi románoktól fél. Mert ahogy románok milliói hagyják el az országot, úgy megtörténhet, hogy az erdélyiek egy nap Erdéllyel együtt lépnek ki.
Kíváncsiak vagyunk, mit fognak szólni ehhez az egységes és oszthatatlan honvédők.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet
Főtér

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet

A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS