// 2026. október 21., szerda // Orsolya

A 100 éves Románia: egy jobb államcsínyre érdemes ország

// HIRDETÉS

Ennél sötétebb képet nehezen lehet festeni a centenárium küszöbén toporgó Romániáról. Az embert akkor is kirázza a hideg, ha pontosan tudja, hogy igaz.

„Beletettem egy akváriumba néhány Fekete-tengerből kifogott halat. Néha-néha belehugyozok az akváriumba, hogy otthon érezzék magukat”, írta valaki az egyik közösségi hálón. Egy másik, arab származású, Romániában adómúlató román a következőt mondta: „Romániáról nem lehet leszokni, mint ahogy a dohányzásról sem”. Románia legfeljebb egy káros szenvedély lehet.

Kérdés: Mi a legrelevánsabb tény, szó, dolog, amit a Centenáriumi Romániáról el tudnak mondani!? Hogyan minősítenék, milyennek találnák csodálatos hazánkat 100 évvel azután, hogy néhány ember Naggyá/Gömbölydeddé tette!?

Szétbarmolt. Fucked Up. Megosztott. Hadiállapotban.

Mélységesen sötét (negyedannyit olvas, mint a szomszédos Bulgária). Megrekedt. Kár, hogy lakott. Szomorú. Mérgező. Románok által elhagyott. „Amit a nagyszülők létrehoztak, azt az unokák szétbarmolták.” Hiányos – Besszarábia és Bukovina nélkül. Szolgák és tolvajok által vezetett. Megosztott. „Túl kevés oxigén, túl sok ballaszt.” „Az imposztorság aranykora.” Gyűlölettel teli. Elöregedett. A kétségbeesésig átideologizált. Büszkeség nélküli. Ez csak néhány válasz a Călin Tudor Zarojanu által az fb-n spontánul feltett kérdésre.

Olyan ország, mely annyira belefeledkezett a román–román háborúba, hogy – néha – mintha arra vágyna az ember, hogy megszállják, így aztán mindnyájan egy közös, nem őshonos ellenség ellen harcolhatnánk. Ma, a XX. század legdicsőségesebb román történelmi pillanata után 100 évvel Románia „önmegsemmisítő” üzemmódban van. És maroknyi ember igyekszik megmenteni.

Az összes európai negatív rangsorban bajnok Románia ma lehetetlenebb helynek tűnik, mint volt valaha az utóbbi 28 évben:

kibékíthetetlen, előrehozott választást lehetővé nem tévő alkotmánnyal, nagyobb egy főre eső mennyiségű perrel, mint bármely másik európai ország, az értelmiségiek legnagyobb kivándorlási arányával a világon, a legrosszabb PSD-s (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) kormánnyal és kormányfővel, mely több mint 20 minisztert és kormányfőt cserélt le, kvázi teljesen mozgásképtelenné vált közigazgatással, munkaerő nélkül, totális politikai háborúban álló igazságszolgáltatással és sajtóval, a legtöbb ellopott erdővel, az egy főre eső legtöbb szekussal az EU-ban, gyenge és nem meggyőző elnökkel, olyan poszt-Colectiv nemzedékkel, mely mindent gyűlöl, ami a Colectiv előtt történt, az EU legdepressziósabb és legkevésbé mosolygós polgáraival, a hatalom által javasolt összes tervezet ellen válogatás nélkül szavazó ellenzékkel (de akár még Románia ellen is az Európai Parlamentben), az összes civil nyugdíj összegét meghaladó különleges nyugdíjtömeggel, a városi dugók világrangsorában a harmadik helyet elfoglaló fővárossal és a belélegzett levegő minősége miatt elindított kötelezettségszegési eljárással, a polgárok és az intézmények között minden egyes órában növekvő számú feljelentésekkel, amelyek miatt mára minden intézmény és ember küzd minden intézmény és ember ellen, ellenséges Európai Unióval, mely úgy kezel bennünket, mint egy utolsó csirkét az integráció vegyesboltjában…
És a lista „work in progress”.

Románia egész egyszerűen egy páciensekkel teli ország, akik egymásnak estek.

Egy infarktusos ország. Igen, ebben az országban van a legtöbb infarktus az EU-ban.

A pillanat egyik híre pedig kifejező erejével relevánsabb, mint a környezetünkben történő bármelyik szomorú dolog:
„Az érettségin 10-esre vizsgázó diákok elhagyták az országot! Az 1. Kerületi Polgármesteri Hivatal által szervezett ceremóniára már csak a szülők jöttek el átvenni a díjakat!”

Tehát abban az országban, ahol az egyetlen „óramű-pontossággal” működő dolog a Nemzet Megváltása Katedrális, a legtöbb lakost Popának és Popescunak hívják. Popa & Popescu legnagyobb szerencséje, hogy magántulajdonban lévő lakásban él, unokatestvérei és felesége pedig hazaküldik a másodrangú polgárként megkeresett pénzüket.

Amúgy nem sok mindent lehet már tenni húsz-húszig (2020, utalás Viorica Dăncilă miniszterelnök egyik bakijára – a szerk.). Az 1990-es Nemzeti Megmentési Fronttól a 2019-es Mentsétek meg Romániát Szövetségig Romániát már csak darabonként lehet megmenteni.

Na, Ámen és Isten Áldjon!


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Krónika

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás

Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.

Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére
Székelyhon

Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére

Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Madarasi-Hargitán vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS