Ennél sötétebb képet nehezen lehet festeni a centenárium küszöbén toporgó Romániáról. Az embert akkor is kirázza a hideg, ha pontosan tudja, hogy igaz.
„Beletettem egy akváriumba néhány Fekete-tengerből kifogott halat. Néha-néha belehugyozok az akváriumba, hogy otthon érezzék magukat”, írta valaki az egyik közösségi hálón. Egy másik, arab származású, Romániában adómúlató román a következőt mondta: „Romániáról nem lehet leszokni, mint ahogy a dohányzásról sem”. Románia legfeljebb egy káros szenvedély lehet.
Kérdés: Mi a legrelevánsabb tény, szó, dolog, amit a Centenáriumi Romániáról el tudnak mondani!? Hogyan minősítenék, milyennek találnák csodálatos hazánkat 100 évvel azután, hogy néhány ember Naggyá/Gömbölydeddé tette!?
Mélységesen sötét (negyedannyit olvas, mint a szomszédos Bulgária). Megrekedt. Kár, hogy lakott. Szomorú. Mérgező. Románok által elhagyott. „Amit a nagyszülők létrehoztak, azt az unokák szétbarmolták.” Hiányos – Besszarábia és Bukovina nélkül. Szolgák és tolvajok által vezetett. Megosztott. „Túl kevés oxigén, túl sok ballaszt.” „Az imposztorság aranykora.” Gyűlölettel teli. Elöregedett. A kétségbeesésig átideologizált. Büszkeség nélküli. Ez csak néhány válasz a Călin Tudor Zarojanu által az fb-n spontánul feltett kérdésre.
Olyan ország, mely annyira belefeledkezett a román–román háborúba, hogy – néha – mintha arra vágyna az ember, hogy megszállják, így aztán mindnyájan egy közös, nem őshonos ellenség ellen harcolhatnánk. Ma, a XX. század legdicsőségesebb román történelmi pillanata után 100 évvel Románia „önmegsemmisítő” üzemmódban van. És maroknyi ember igyekszik megmenteni.
kibékíthetetlen, előrehozott választást lehetővé nem tévő alkotmánnyal, nagyobb egy főre eső mennyiségű perrel, mint bármely másik európai ország, az értelmiségiek legnagyobb kivándorlási arányával a világon, a legrosszabb PSD-s (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) kormánnyal és kormányfővel, mely több mint 20 minisztert és kormányfőt cserélt le, kvázi teljesen mozgásképtelenné vált közigazgatással, munkaerő nélkül, totális politikai háborúban álló igazságszolgáltatással és sajtóval, a legtöbb ellopott erdővel, az egy főre eső legtöbb szekussal az EU-ban, gyenge és nem meggyőző elnökkel, olyan poszt-Colectiv nemzedékkel, mely mindent gyűlöl, ami a Colectiv előtt történt, az EU legdepressziósabb és legkevésbé mosolygós polgáraival, a hatalom által javasolt összes tervezet ellen válogatás nélkül szavazó ellenzékkel (de akár még Románia ellen is az Európai Parlamentben), az összes civil nyugdíj összegét meghaladó különleges nyugdíjtömeggel, a városi dugók világrangsorában a harmadik helyet elfoglaló fővárossal és a belélegzett levegő minősége miatt elindított kötelezettségszegési eljárással, a polgárok és az intézmények között minden egyes órában növekvő számú feljelentésekkel, amelyek miatt mára minden intézmény és ember küzd minden intézmény és ember ellen, ellenséges Európai Unióval, mely úgy kezel bennünket, mint egy utolsó csirkét az integráció vegyesboltjában…
És a lista „work in progress”.
Egy infarktusos ország. Igen, ebben az országban van a legtöbb infarktus az EU-ban.
A pillanat egyik híre pedig kifejező erejével relevánsabb, mint a környezetünkben történő bármelyik szomorú dolog:
„Az érettségin 10-esre vizsgázó diákok elhagyták az országot! Az 1. Kerületi Polgármesteri Hivatal által szervezett ceremóniára már csak a szülők jöttek el átvenni a díjakat!”
Tehát abban az országban, ahol az egyetlen „óramű-pontossággal” működő dolog a Nemzet Megváltása Katedrális, a legtöbb lakost Popának és Popescunak hívják. Popa & Popescu legnagyobb szerencséje, hogy magántulajdonban lévő lakásban él, unokatestvérei és felesége pedig hazaküldik a másodrangú polgárként megkeresett pénzüket.
Amúgy nem sok mindent lehet már tenni húsz-húszig (2020, utalás Viorica Dăncilă miniszterelnök egyik bakijára – a szerk.). Az 1990-es Nemzeti Megmentési Fronttól a 2019-es Mentsétek meg Romániát Szövetségig Romániát már csak darabonként lehet megmenteni.
Na, Ámen és Isten Áldjon!
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Országszerte 2172 hivatásos katonai állást hirdetett meg a román védelmi minisztérium. A hétfőn kezdődött toborzási kampányban 18 és 45 év közötti jelentkezőket várnak, akiknek legalább tíz osztály elvégzéséről szóló bizonyítványuk van.
Továbbá: jaj, nektek, állattenyésztők, jön a vega népmozgalom, Gigi Becali megadta a hangot. És halleluja, a liberálisok megszavazták a Niculescu-kormányt, persze, nem jó kedvükben.
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
Megtiszteltetés és óriási felelősség volt Románia miniszterelnök-helyetteseként képviselni a magyar közösséget, és felelősséggel dolgozni a kormányban – írta szerda délutáni posztjában Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.