// 2026. október 15., csütörtök // Teréz

A 100 éves Románia: egy jobb államcsínyre érdemes ország

// HIRDETÉS

Ennél sötétebb képet nehezen lehet festeni a centenárium küszöbén toporgó Romániáról. Az embert akkor is kirázza a hideg, ha pontosan tudja, hogy igaz.

„Beletettem egy akváriumba néhány Fekete-tengerből kifogott halat. Néha-néha belehugyozok az akváriumba, hogy otthon érezzék magukat”, írta valaki az egyik közösségi hálón. Egy másik, arab származású, Romániában adómúlató román a következőt mondta: „Romániáról nem lehet leszokni, mint ahogy a dohányzásról sem”. Románia legfeljebb egy káros szenvedély lehet.

Kérdés: Mi a legrelevánsabb tény, szó, dolog, amit a Centenáriumi Romániáról el tudnak mondani!? Hogyan minősítenék, milyennek találnák csodálatos hazánkat 100 évvel azután, hogy néhány ember Naggyá/Gömbölydeddé tette!?

Szétbarmolt. Fucked Up. Megosztott. Hadiállapotban.

Mélységesen sötét (negyedannyit olvas, mint a szomszédos Bulgária). Megrekedt. Kár, hogy lakott. Szomorú. Mérgező. Románok által elhagyott. „Amit a nagyszülők létrehoztak, azt az unokák szétbarmolták.” Hiányos – Besszarábia és Bukovina nélkül. Szolgák és tolvajok által vezetett. Megosztott. „Túl kevés oxigén, túl sok ballaszt.” „Az imposztorság aranykora.” Gyűlölettel teli. Elöregedett. A kétségbeesésig átideologizált. Büszkeség nélküli. Ez csak néhány válasz a Călin Tudor Zarojanu által az fb-n spontánul feltett kérdésre.

Olyan ország, mely annyira belefeledkezett a román–román háborúba, hogy – néha – mintha arra vágyna az ember, hogy megszállják, így aztán mindnyájan egy közös, nem őshonos ellenség ellen harcolhatnánk. Ma, a XX. század legdicsőségesebb román történelmi pillanata után 100 évvel Románia „önmegsemmisítő” üzemmódban van. És maroknyi ember igyekszik megmenteni.

Az összes európai negatív rangsorban bajnok Románia ma lehetetlenebb helynek tűnik, mint volt valaha az utóbbi 28 évben:

kibékíthetetlen, előrehozott választást lehetővé nem tévő alkotmánnyal, nagyobb egy főre eső mennyiségű perrel, mint bármely másik európai ország, az értelmiségiek legnagyobb kivándorlási arányával a világon, a legrosszabb PSD-s (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) kormánnyal és kormányfővel, mely több mint 20 minisztert és kormányfőt cserélt le, kvázi teljesen mozgásképtelenné vált közigazgatással, munkaerő nélkül, totális politikai háborúban álló igazságszolgáltatással és sajtóval, a legtöbb ellopott erdővel, az egy főre eső legtöbb szekussal az EU-ban, gyenge és nem meggyőző elnökkel, olyan poszt-Colectiv nemzedékkel, mely mindent gyűlöl, ami a Colectiv előtt történt, az EU legdepressziósabb és legkevésbé mosolygós polgáraival, a hatalom által javasolt összes tervezet ellen válogatás nélkül szavazó ellenzékkel (de akár még Románia ellen is az Európai Parlamentben), az összes civil nyugdíj összegét meghaladó különleges nyugdíjtömeggel, a városi dugók világrangsorában a harmadik helyet elfoglaló fővárossal és a belélegzett levegő minősége miatt elindított kötelezettségszegési eljárással, a polgárok és az intézmények között minden egyes órában növekvő számú feljelentésekkel, amelyek miatt mára minden intézmény és ember küzd minden intézmény és ember ellen, ellenséges Európai Unióval, mely úgy kezel bennünket, mint egy utolsó csirkét az integráció vegyesboltjában…
És a lista „work in progress”.

Románia egész egyszerűen egy páciensekkel teli ország, akik egymásnak estek.

Egy infarktusos ország. Igen, ebben az országban van a legtöbb infarktus az EU-ban.

A pillanat egyik híre pedig kifejező erejével relevánsabb, mint a környezetünkben történő bármelyik szomorú dolog:
„Az érettségin 10-esre vizsgázó diákok elhagyták az országot! Az 1. Kerületi Polgármesteri Hivatal által szervezett ceremóniára már csak a szülők jöttek el átvenni a díjakat!”

Tehát abban az országban, ahol az egyetlen „óramű-pontossággal” működő dolog a Nemzet Megváltása Katedrális, a legtöbb lakost Popának és Popescunak hívják. Popa & Popescu legnagyobb szerencséje, hogy magántulajdonban lévő lakásban él, unokatestvérei és felesége pedig hazaküldik a másodrangú polgárként megkeresett pénzüket.

Amúgy nem sok mindent lehet már tenni húsz-húszig (2020, utalás Viorica Dăncilă miniszterelnök egyik bakijára – a szerk.). Az 1990-es Nemzeti Megmentési Fronttól a 2019-es Mentsétek meg Romániát Szövetségig Romániát már csak darabonként lehet megmenteni.

Na, Ámen és Isten Áldjon!


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Grindeanunak öt hónap kellett, hogy rájöjjön: mégis kormányozna a PNL-vel és az RMDSZ-szel
Főtér

Grindeanunak öt hónap kellett, hogy rájöjjön: mégis kormányozna a PNL-vel és az RMDSZ-szel

Online platformon lehet jelenteni a kormánynak az idegengyűlölő incidenseket. George Simion szimpátiatüntetésekre buzdítja a Georgescu-híveket. Hírek pénteken.

Már körvonalazódik a Niculescu-kormány névsora, a PSD kaphatja a miniszteri posztok többségét
Krónika

Már körvonalazódik a Niculescu-kormány névsora, a PSD kaphatja a miniszteri posztok többségét

A kiszivárgott névsor alapján a tárcák jelentős része a szociáldemokratákhoz kerülhet, miközben néhány minisztérium élére párton kívüli szakembereket neveznének ki.

Megkérdezték az amerikai külügyért, benne volt-e Washington keze a Bolojan-kormány megbuktatásában
Főtér

Megkérdezték az amerikai külügyért, benne volt-e Washington keze a Bolojan-kormány megbuktatásában

Továbbá: Marcel Ciolacu felébredt a szendergésből és kijelentette: mihamarabb kormány kell az országnak. És bemutatták Párizsban a vadiúj, nem Romániában gyártott elektromos Dacia Springet.

Balesethez vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók Csíkszeredában
Székelyhon

Balesethez vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók Csíkszeredában

Baleset történt kedd este Csíkszeredában, a tűzoltók is nagy erőkkel siettek a helyszínre.

Többnapos körúton igyekszik építeni a Tisza kapcsolatait Erdélyben Tarr Zoltán miniszter
Krónika

Többnapos körúton igyekszik építeni a Tisza kapcsolatait Erdélyben Tarr Zoltán miniszter

Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.

Baleseteztek, majd a férfi sofőr bántalmazta a másik autó női vezetőjét Csíkszeredában
Székelyhon

Baleseteztek, majd a férfi sofőr bántalmazta a másik autó női vezetőjét Csíkszeredában

Közúti baleset történt kedden este Csíkszeredában a Szék utcában, a karambol után pedig az egyik sofőr bántalmazta a másik autót vezető fiatal nőt.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS