// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

A román hadsereg kenterbe veri a magyart

// HIRDETÉS

Legalábbis a számok absztrakt világában.

A Business Insider nemrég elemezte az európai hadseregek szerkezetét, erejét, a hadügyekre fordított költségvetéseket. És az elemzés alapján összeállította a 25 legerősebb európai hadsereg listáját.

Az első helyen ki más állna: a nagy orosz ármádia. Putyinéknak van összesen 3 586 128 darab katonájuk, továbbá 3914 hadirepcsijük, 20 300 tankjuk és 352 hadihajójuk. És 47 milliárd dolcsit költenek a hadügyekre.

A második legerősebb európai hadsereg, úgymond, Macron elnöké. Franciaországnak ugyan csak 388 635 katonája van, 1262 repülője, 406 tankja és 118 hajója, viszont szinte annyit költ hadügyekre, mint az orosz medve: 40 milliárd dollárt.

A harmadik dobogós hely a brexitálni készülő Nagy-Britanniáé. Erzsébet királynő összesen 279 230 katonában gyönyörködhetne, ha akarna, de ott van még a 832 repülő, 227 tank, 76 hajó. Na és a hadügyekre fordított költségvetés, amely a legnagyvonalúbb a dobogósok közt: 50 milliárd dollár.

A top tízbe a következő országok kerültek be, sorrendben: Törökország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország, Görögország és Ukrajna.

És akkor térjünk át a nagy egyesülés évében (is) egymásra vigyorgó-acsarkodó jó szomszédokra is. Románia a rangsor 16. helyét foglalja el, a csehek, a svédek, a svájciak, a norvégok és a hollandok mögött. A mioritikus haza összesen 177 750 katonával rendelkezik, aztán van neki 135 repgépe, 827 tankja és 48 hajója. A hadügyekre fordított összeg 2,19 milliárd dolcsi.

Magyarország a 19. helyen áll, Fehéroroszország és Dánia mögött. Az anyaország összesen 77 250 katonával rendelkezik, továbbá van 35 repcsije, 32 tankja és nulla darab hajója. Na ja, ha nem mossa egy tenger se a partjait… A katonai kiadásokra fordított magyar költségvetés 1,04 milliárd dollár.

A huszonötös lista így folytatódik: Finnország, Bulgária, Ausztria, Szlovákia, Portugália és Belgium.

Nos, ezek a számok. Persze, egyesek szerint nem a méret számít, hanem az, hogy mit is kezd az ember a fegyvereivel egy csetepatéban.

Aki eseteg szeretne jobban belemerülni az európai hadseregek erejét fémjelző számok világába, lőjön egyet ide az egerével.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS