// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Hol van Decebal? Hol vannak a dák ősök? Kérem vissza a jegyem!

// HIRDETÉS

Na ja, ha valaki a dák székváros helyett a Traianus korabeli római provincia fővárosába megy…

Mindjárt az elején tisztázzunk egy dolgot. Hunyad megyében kettő (azaz 2) antik és romos székváros is van. Az egyik az a bizonyos Sarmisegetusa Regia, a dák törzs (nép, birodalom, ahogy tetszik) fővárosa, a másik pedig Ulpia Traiana Sarmisegetusa, amely a Traianus római császár által a dák-római háborúk után alapított római provincia székhelye volt.

Jó tudni továbbá, hogy a két rom(város) körülbelül 70 kilométernyire helyezkedik el egymástól. A dák székhely a Szászvárosi-hegység lábánál, Gredistye (románul Grădiștea de Munte) közelében terül el. A római viszont Hátszegtől kábé 15 kilométerre, Várhely határában. De hoppá: Várhely románul szintén Grădiște volt korábban, és az sem segít sokat, hogy átkeresztelték. Na mire? Sarmisegetuzára, naná!

Hogy miért meséljük el mindezt? Hát, azért, mert a római provincia fővárosának romjait kezelő illetékesek olyan problémába ütköztek, amely, nos, amilyen röhejes, olyan idegesítő is. Pedig nézzék, milyen biztatóan kezdődik. A rendelkezésre álló adatok szerint a traianusi romvárosba idén eddig szinte 90 000 kiránduló látogatott el. Ami már most 20 000 fővel több, mint tavaly egész évben. Hát nem klassz? De!

Igen ám, de az odaáramló 90 000 lélek közül jó sokan (erre nincs számszerű adat) kiakadtak, amikor meglátták, hova is érkeztek. Hogy bocsánat, ők nem azért jöttek ide (egyesek több száz kilométert letolva), hogy holmi rómaiakról halljanak, ők dák fővárost jöttek nézni, helló, hol vannak a dákok, ja, hogy nincsenek, akkor be se megyünk, kérjük vissza a jegyek árát.

Pedig Ulpia Traiana Sarmisegetusa egész

">pöpecül néz ki, főleg a felújítás után. És oda is lehet menni autóval, egészen a bejáratig. Odabent meg van szép amfiteátrum, meg romváros, ahogy kell. A másik

">Sarmisegetuzába viszont időnként nem lehet eljutni, és ha valaki túlzottan rajong a dákokért (vagyis például gyereket akar csinálni a helyszínen), hát annak odapörkölnek az illetékesek.

Amit tanácsolhatunk: mielőtt valaki útnak indul, okvetlenül nézze meg, hova is akar menni. S akkor nem fordulhat elő, hogy dákok helyett rómaiakat talál.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt
Főtér

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt

Továbbá: egy román állampolgár bankautomatát akart robbantani Olaszországban, de fordítva sült el. És a vérnackó AUR máris felgyűrte az ingujját a németországi AfD-siker után.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS