// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Hol van Decebal? Hol vannak a dák ősök? Kérem vissza a jegyem!

// HIRDETÉS

Na ja, ha valaki a dák székváros helyett a Traianus korabeli római provincia fővárosába megy…

Mindjárt az elején tisztázzunk egy dolgot. Hunyad megyében kettő (azaz 2) antik és romos székváros is van. Az egyik az a bizonyos Sarmisegetusa Regia, a dák törzs (nép, birodalom, ahogy tetszik) fővárosa, a másik pedig Ulpia Traiana Sarmisegetusa, amely a Traianus római császár által a dák-római háborúk után alapított római provincia székhelye volt.

Jó tudni továbbá, hogy a két rom(város) körülbelül 70 kilométernyire helyezkedik el egymástól. A dák székhely a Szászvárosi-hegység lábánál, Gredistye (románul Grădiștea de Munte) közelében terül el. A római viszont Hátszegtől kábé 15 kilométerre, Várhely határában. De hoppá: Várhely románul szintén Grădiște volt korábban, és az sem segít sokat, hogy átkeresztelték. Na mire? Sarmisegetuzára, naná!

Hogy miért meséljük el mindezt? Hát, azért, mert a római provincia fővárosának romjait kezelő illetékesek olyan problémába ütköztek, amely, nos, amilyen röhejes, olyan idegesítő is. Pedig nézzék, milyen biztatóan kezdődik. A rendelkezésre álló adatok szerint a traianusi romvárosba idén eddig szinte 90 000 kiránduló látogatott el. Ami már most 20 000 fővel több, mint tavaly egész évben. Hát nem klassz? De!

Igen ám, de az odaáramló 90 000 lélek közül jó sokan (erre nincs számszerű adat) kiakadtak, amikor meglátták, hova is érkeztek. Hogy bocsánat, ők nem azért jöttek ide (egyesek több száz kilométert letolva), hogy holmi rómaiakról halljanak, ők dák fővárost jöttek nézni, helló, hol vannak a dákok, ja, hogy nincsenek, akkor be se megyünk, kérjük vissza a jegyek árát.

Pedig Ulpia Traiana Sarmisegetusa egész

">pöpecül néz ki, főleg a felújítás után. És oda is lehet menni autóval, egészen a bejáratig. Odabent meg van szép amfiteátrum, meg romváros, ahogy kell. A másik

">Sarmisegetuzába viszont időnként nem lehet eljutni, és ha valaki túlzottan rajong a dákokért (vagyis például gyereket akar csinálni a helyszínen), hát annak odapörkölnek az illetékesek.

Amit tanácsolhatunk: mielőtt valaki útnak indul, okvetlenül nézze meg, hova is akar menni. S akkor nem fordulhat elő, hogy dákok helyett rómaiakat talál.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj
Székelyhon

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj

Emelkedik a hulladékszállítás díja a legtöbb hargitai településen az új hulladékgazdálkodási rendszer decemberi bevezetésével. Gyergyó térségében lehet a legnagyobb a drágulás, de Csíkban és Udvarhelyszéken is többen magasabb költségekre számíthatnak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS