A román tudás fellegvárának lakói kábé csak a nacionalista hőbörgés szintjén fejtik ki tevékenységüket. Amúgy köszönik, jól élnek, és szarnak az utókorra. Sabin Gherman írása.
Tegnap (október 11-én – a szerk.) összeomlott Brâncuşi háza, akit négyszer utasított el a Román Akadémia – hallottunk bárkit is előállni egy sajnálkozó nyilatkozattal, valamilyen megoldással?
Iuliu Maniu is hasonló helyzetben van – hamarabb segít a Kolozsi Ortodox Érsekség, mint az Akadémia vagy a kormány; ide sorolhatjuk még Enescu és Alecsandri házát, az olténiai kulákat (erődszerű kastélyok, nevük a tornyot jelentő török „kule” szóból ered – a szerk.), az erdélyi erődtemplomokat vagy a Bánság és Bukovina történelmi épületeit is – nemcsak pénzről van szó, hanem arról a hozzáállásról is, mely azt mutatja, hogy a múlt a kulturális jelenünk részét képezheti. Azt, hogy jól érezzük magunk a saját kultúránkban.
Sem a csúfságból megcsinált tankönyvek, sem a népszavazás, sem a sertéspestis ügyében. Ezek az örökké jól helyezkedő fiúk csak akkor szólalnak meg, ha Budapesten történik valami – egyfajta riadt őrszemek, még nem értesültek róla, hogy régen volt már 1848 –, ez az identitási szinekúra elegendőnek tűnik ahhoz, hogy jól éljenek és leszarják az utókort.
Egyik plagizálás derül ki a másik után – az Akadémia részéről egy apró szó sem. Ostoba tankönyvek – történelemből, földrajzból, matematikából, biológiából és amiből még kell – totális hallgatás, nehogy megharagítsák a Nagy Pártot. És miért? Mert, az állami vállalatok mintájára, az Akadémia is bekerült a kinevezések és a politikai nehézfiúk támogatásának örvényébe. Megindította a Szociáldemokrata Párt (PSD) a sértett cirkuszt a globalizálás ellen? Az Akadémia jelenlegi főnöke előállt kiátkozni a Facebookot. Felszívott a PSD egy kis nacionalizmust az orrán? Újra előállt az Akadémikus & Rektor Relu (Ioan Aurel Pop – a szerk.), hogy
egyetlen sóhajt sem eresztve el arról, hogy a románoknál borbélyok, autószerelők és kétballábas focisták népesítik be a Centenáriumi Főosztályt. Emlékszünk még rájuk?
Mindent támadnak, amit az Európai Unióról tudtunk és aminek azzal kapcsolatosan örvendtünk, mindenféle sikeres tarabostesek (dák vezető réteg megnevezése, latinul pileati, magyar jelentése: „süvegesek” – a szerk.), konzervatívok és ideológiai csodabogarak bukkannak elő a semmiből: hallottunk bármilyen bírálatot ellenük a nyugatellenes morgásuk miatt? Előállt az Akadémia bármelyik „vezetője”, hogy elmondja az ostoba tömegnek a politikánkon belüli aljasság történetét? Állandóan december 1-gyel és a Nagy Egyesüléssel jönnek, plasztik-szimpóziumokat tartanak egymásnak meg a berendelt tizenöt diáknak – láttunk valamilyen mérleget az elmúlt száz évről? Valamilyen tervet a következő évszázadra? Valamilyen állásfoglalást? Nem, nem láttunk;
Ez az ország lassan-lassan megszállt területté válik – és semmi sem undorítóbb a nyelvünket beszélő ostobák uralmánál. Nézzünk csak körül: néhány bíró és ügyész, néhány irodalmár és újságíró kivételével már senki sem száll szembe velük. Az elnök falhoz szorult, megfosztották a hatásköreitől. A kormány ostobább, mint amilyet Orwell el tudott képzelni. A Parlamentben a félanalfabéták, büntetőügyesek és szomorú kurvák vannak többségben: géppuska-képviselő, szenteltolaj-képviselő, Voicu-sofőrje, pofabe-képviselő. Ochilă, Setilă, Flămânzilă (román mesehősök: Csupaszem, Kitikkadt, Éhenkórász – a szerk.). Próbáljon meg valaki elhelyezkedni az állami szektorban – milyen támogatót tud felmutatni?
Egy csomó téma vár tényleges elemzésre – az euro-atlanti törekvésektől az azonnal lerázandó rossz szokásokig, a végzet igényétől a mindennapok nevetségességéig – ahelyett, ami a beszélgetős műsorokban és a különféle szépségversenyeken zajlik. Az Akadémia pedig hallgat, nehogy elveszítse a bérét. És ezt is tudnunk kell, még akkor is, ha a haza nagyokosai sohasem mondják meg nekünk: egy országot nem annyira az ostobák összeesküvése veszejti el, mint inkább az elitek gyávasága.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.
Ro-Mánia a köbön! Ha valakinek van felesleges pénze, így dobhatja ki, avagy hogy nyert új értelmet a hazai szakkifejezés, miszerint viața bate filmul (az élet még a filmet is lekörözi).
Dr. Farkas Csaba matematikus korunk legizgalmasabb kérdéseinek egyikét járta körül a Sapientia EMTE-n tartott plenáris előadásán.
Revelatív felfedezésről nem számolhatok be, ami a Szilágy megyei, korrektül rekonstruált-feltárt-óvott római municipiumot illeti. Viszont segített abban, hogy elengedjem a kommunista diktatúra által belém vert reflexeket.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Folytatódtak a felújított gyimesbükki Rákóczi-vár múlt heti avatóünnepsége miatti román bírálatok.
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Frontálisan ütközött egy autó és egy lovasszekér hétfőn este Oroszhegy és Székelyszentkirály között, a 134C jelzésű megyei úton. A lovas szekeret irányító 36 éves férfit kórházba szállították, ahol később elhunyt.
Szerdáig tartott a Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apátnak kitűzött kilakoltatás határidejének „meghosszabbítása”: az önkormányzat munkásai hajnalban áttörték a még el nem foglalt helyiségekkel szomszédos falat.
Közösségi oldalán kért elnézést az egyik érintett mindazoktól, akiket megbántott vagy feháborított azzal, hogy a Hármashalom-oltár színpadához autóval hajtott.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.
Ro-Mánia a köbön! Ha valakinek van felesleges pénze, így dobhatja ki, avagy hogy nyert új értelmet a hazai szakkifejezés, miszerint viața bate filmul (az élet még a filmet is lekörözi).
Dr. Farkas Csaba matematikus korunk legizgalmasabb kérdéseinek egyikét járta körül a Sapientia EMTE-n tartott plenáris előadásán.
Revelatív felfedezésről nem számolhatok be, ami a Szilágy megyei, korrektül rekonstruált-feltárt-óvott római municipiumot illeti. Viszont segített abban, hogy elengedjem a kommunista diktatúra által belém vert reflexeket.