// 2026. június 11., csütörtök // Barnabás

A Román Akadémia egyfajta állami vállalat

// HIRDETÉS

A román tudás fellegvárának lakói kábé csak a nacionalista hőbörgés szintjén fejtik ki tevékenységüket. Amúgy köszönik, jól élnek, és szarnak az utókorra. Sabin Gherman írása.

Tegnap (október 11-én – a szerk.) összeomlott Brâncuşi háza, akit négyszer utasított el a Román Akadémia – hallottunk bárkit is előállni egy sajnálkozó nyilatkozattal, valamilyen megoldással?

Iuliu Maniu is hasonló helyzetben van – hamarabb segít a Kolozsi Ortodox Érsekség, mint az Akadémia vagy a kormány; ide sorolhatjuk még Enescu és Alecsandri házát, az olténiai kulákat (erődszerű kastélyok, nevük a tornyot jelentő török „kule” szóból ered – a szerk.), az erdélyi erődtemplomokat vagy a Bánság és Bukovina történelmi épületeit is – nemcsak pénzről van szó, hanem arról a hozzáállásról is, mely azt mutatja, hogy a múlt a kulturális jelenünk részét képezheti. Azt, hogy jól érezzük magunk a saját kultúránkban.

Megfigyelhettük: egy apró szó sem érkezett az Akadémia részéről.

Sem a csúfságból megcsinált tankönyvek, sem a népszavazás, sem a sertéspestis ügyében. Ezek az örökké jól helyezkedő fiúk csak akkor szólalnak meg, ha Budapesten történik valami – egyfajta riadt őrszemek, még nem értesültek róla, hogy régen volt már 1848 –, ez az identitási szinekúra elegendőnek tűnik ahhoz, hogy jól éljenek és leszarják az utókort.

Egyik plagizálás derül ki a másik után – az Akadémia részéről egy apró szó sem. Ostoba tankönyvek – történelemből, földrajzból, matematikából, biológiából és amiből még kell – totális hallgatás, nehogy megharagítsák a Nagy Pártot. És miért? Mert, az állami vállalatok mintájára, az Akadémia is bekerült a kinevezések és a politikai nehézfiúk támogatásának örvényébe. Megindította a Szociáldemokrata Párt (PSD) a sértett cirkuszt a globalizálás ellen? Az Akadémia jelenlegi főnöke előállt kiátkozni a Facebookot. Felszívott a PSD egy kis nacionalizmust az orrán? Újra előállt az Akadémikus & Rektor Relu (Ioan Aurel Pop – a szerk.), hogy

a történészekből, szociológusokból, tudósokból álló Centenáriumi Főosztálya miatt gyalázza Budapestet –

egyetlen sóhajt sem eresztve el arról, hogy a románoknál borbélyok, autószerelők és kétballábas focisták népesítik be a Centenáriumi Főosztályt. Emlékszünk még rájuk?

Mindent támadnak, amit az Európai Unióról tudtunk és aminek azzal kapcsolatosan örvendtünk, mindenféle sikeres tarabostesek (dák vezető réteg megnevezése, latinul pileati, magyar jelentése: „süvegesek” – a szerk.), konzervatívok és ideológiai csodabogarak bukkannak elő a semmiből: hallottunk bármilyen bírálatot ellenük a nyugatellenes morgásuk miatt? Előállt az Akadémia bármelyik „vezetője”, hogy elmondja az ostoba tömegnek a politikánkon belüli aljasság történetét? Állandóan december 1-gyel és a Nagy Egyesüléssel jönnek, plasztik-szimpóziumokat tartanak egymásnak meg a berendelt tizenöt diáknak – láttunk valamilyen mérleget az elmúlt száz évről? Valamilyen tervet a következő évszázadra? Valamilyen állásfoglalást? Nem, nem láttunk;

sokak számára az Akadémia csak előleget, meg fizetést jelent, plusz ingyenes vonatozást.

Ez az ország lassan-lassan megszállt területté válik – és semmi sem undorítóbb a nyelvünket beszélő ostobák uralmánál. Nézzünk csak körül: néhány bíró és ügyész, néhány irodalmár és újságíró kivételével már senki sem száll szembe velük. Az elnök falhoz szorult, megfosztották a hatásköreitől. A kormány ostobább, mint amilyet Orwell el tudott képzelni. A Parlamentben a félanalfabéták, büntetőügyesek és szomorú kurvák vannak többségben: géppuska-képviselő, szenteltolaj-képviselő, Voicu-sofőrje, pofabe-képviselő. Ochilă, Setilă, Flămânzilă (román mesehősök: Csupaszem, Kitikkadt, Éhenkórász – a szerk.). Próbáljon meg valaki elhelyezkedni az állami szektorban – milyen támogatót tud felmutatni?

Mindenfelé futóhomok, Romániában állandó rettegés az élet.

Egy csomó téma vár tényleges elemzésre – az euro-atlanti törekvésektől az azonnal lerázandó rossz szokásokig, a végzet igényétől a mindennapok nevetségességéig – ahelyett, ami a beszélgetős műsorokban és a különféle szépségversenyeken zajlik. Az Akadémia pedig hallgat, nehogy elveszítse a bérét. És ezt is tudnunk kell, még akkor is, ha a haza nagyokosai sohasem mondják meg nekünk: egy országot nem annyira az ostobák összeesküvése veszejti el, mint inkább az elitek gyávasága.


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…
Főtér

Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…

… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.

Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac
Krónika

Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac

A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit
Főtér

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit

A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve
Székelyhon

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Bár eredetileg csikót próbált elejteni egy agresszív székelyvarsági medve, később rátámadt és megkergette a vasárnap esti riasztásra kiérkező hatóságokat. Kénytelenek voltak ártalmatlanítani a nagyvadat.

„Büszke vagyok, hogy román vagyok”. Parázs vita a magyar Országgyűlésben
Krónika

„Büszke vagyok, hogy román vagyok”. Parázs vita a magyar Országgyűlésben

Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.

Heten lettek rosszul egy családi összejövetel után
Székelyhon

Heten lettek rosszul egy családi összejövetel után

Négy gyermek és három felnőtt lett rosszul egy összejövetelen a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségen vasárnap este. A mentőegységek valamennyiüket csíkszeredai kórházba szállították.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS