Átadta szerdán a mintegy 70 éve a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) őrzött, sokáig elveszettnek hitt Székely-krónikát Tüske László, az OSZK főigazgatója Vargha Mihálynak, a Székely Nemzeti Múzeum főigazgatójának. Olyan relikvia kerül vissza az intézménybe, amely
a közel 150 éves Székely Nemzeti Múzeum legrégebbi könyve lesz
– emelte ki Vargha Mihály. „A mai nap ünnep számunkra, visszatér egy elcsángált juhunk” – mondta a főigazgató, és köszönetet mondott mindazoknak, akik megmentették a kötetet.
Az, hogy őrzőkötete volt, azt jelenti, hogy össze volt kötve a nyomtatvány a kézirattal a 19. század végéig. A Csereyné-kódex őrizte meg egészen az 1945-ös pusztulásáig többek között Tinódi Sebestyén Jászon monda feldolgozását, Balassi Bálint költeményének egy változatát.
Az 1559-ben Krakkóban kiadott könyvritkaság valóságos kincs: az első magyar nyelvű krónika, másrészt ez a könyv volt egykoron a Csereyné-kódex őrzőkötete, évszázadokon keresztül őrizte az első magyar nyelvű kéziratos énekeskönyvünket, verseskötetünket – mutatta be a kötetet Farkas Gábor Farkas, az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárának vezetője.
A Székely István bencédi születésű reformátor összeállította kötet címlapja szerint krónika, azaz: Chronica ez vilagnac yeles dolgairol / Szekel’ Estvan / Craccoba / Niomtatot Striykoviai Lazar altal, Christus szweletesenec M.D.LIX. esztendeiebe. Székely István még ferences rendiként iratkozott be a krakkói egyetemre 1529 nyarán, húsz év múlva már Felvidéken, Kassán terjesztette a lutheránus hitelveket, majd Göncön a svájci reformáció hitelveit vallotta.
A könyv első ismert tulajdonosa Czirjék József volt, és testvére, Zsigmond adományozta oda a példányt több mint kétszáz kötet társaságában az akkor még imecsfalvi Székely Nemzeti Múzeumnak 1877-ben. Régebbi, 16. századi tulajdonosa brassói lehetett, aki számtalan, néha humoros, néha ironikus latin és magyar bejegyzésekkel látta el könyvét – derül ki az OSZK leírásából.
Ezt az egyik első magyar nyelvű nyomtatványt 1945-ig a Székely Nemzeti Múzeum őrizte. Ekkor felsőbb parancsra a múzeum legszebb műtárgyaival együtt bevagonírozták, hogy nyugatra szállítsák – idézte fel Vargha Mihály. Zalaegerszegen vesztegelve bombatámadás következtében a szerelvény kigyulladt, a tűzben csaknem 25 ezer oklevél és könyv, nagyméretű festményekkel és több száz grafikai művel együtt elpusztult.
A bombatámadás után a Székely-krónika is felkerült a veszteséglistára, ám Herepei János, a Székely Nemzeti Múzeum akkori igazgatója 1945 nyarán arról számolt be a zalaegerszegi rendőrkapitánynak, hogy nem minden pusztult el a támadást követő tűzvészben.
Megtalálták, de rejtegették
Kis Böndi János vasutas a romok eltakarítása közben rábukkant a könyvre 1945 áprilisában, május 25-én pedig írásos nyilatkozatával együtt – miszerint ő találta meg, őrizte és javítgatta – átadta az OSZK-nak.
A régi nyomtatványok tárának akkori vezetője jól tudta, mekkora értékről van szó, ezért elrejtette, nehogy a történelmi körülmények miatt örökre eltűnjön, megsemmisüljön – idézte fel Farkas Gábor Farkas. Hosszú ideig az OSZK egyik páncélszekrényében lapult a kötet, amelynek létezése a könyvtár munkatársai között „fülbesúgásos módon” hagyományozódott tovább.
A könyvtárosok féltették a kincset, nehogy vissza kelljen szolgáltatni a kommunista Romániába, mert esélye volt annak, hogy a példány örökre eltűnik, nem kerül vissza a Székely Nemzeti Múzeumba. A mai ünnepélyes átadáson jelen volt Kis Böndi János fia és lánya is.
„A sáros, kormos, erősen meggyűrődött, sérült, hiányos lapokkal rendelkező könyvet Benke Éva restaurálta. A könyvtest lapokra szedésével kezdődött a munka, majd a száraz és nedves tisztítási folyamatok után a hiányok kiegészítésére került sor. A sérült könyvkötés nem a krónika keletkezési korához illő eredeti kötés volt, ezért a lapok restaurálása után az eredeti fűzésnyomok alapján három kenderzsineg bordára fűzte fel az íveket, majd egészbőrbe kötötte a könyvtestet Éva. Készített egy védő dobozt is, amibe a könyvön kívül elhelyezésre került a robbanásban megsérült kötés és a könyv megtalálásáról szóló restaurált kísérő levél” – írta Érdi Marianne, az OSZK Restauráló és Kötészeti Osztály vezetője a munkát dokumentáló fotóalbumhoz.
Az átadásról készült videóban meg lehet hallgatni, milyen jellegű énekeket őrzött meg a Székely-krónika a Csereyné-kódex őrzőköteteként: