Az országban mindenhol egyformán nagy a politikai tisztségekért folyó taposás.

„A polgárok által leadott szavazattal vállaltuk a kormányzás felelősségét és ezt végig is fogjuk vinni, egészen 2020-ig.

Nem kellene megbüntetni a Dragnea úr lemondását követelő kollégákat,

ez volt az álláspontjuk, tiszteletben tartjuk, de egy politikai pártban a többség hozza a döntéseket. Nem számítok arra, hogy nyugton ülnek majd, de az ő dolguk, nekünk kormányzási felelősségünk van és végig is fogjuk vinni”, mondta Iuliu Nosa, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Szilágy megyei elnöke.

A 2016-os parlamenti választáson Szilágy megyében csak 29 százalék szavazott a PSD-re, ami 15 százalékkal maradt el az országos átlagtól. Ez az eredmény csak 2 százalékkal előzte meg a Nemzeti Liberális Pártét (PNL). „Beszéltem a megye polgármestereivel és nem értenek egyet a PSD-elnök lemondásával”, mondta Ioan Mang PSD-s vezető, akire rábizonyították a plagizálást, akinek ezért le kellett mondania az első Ponta-kormányban betöltött oktatási miniszteri tisztségéről. A PSD Bihar megyében 33 százalékot kapott a választáson, szintén jóval elmaradva a párt 46 százalékos országos átlagától.

A források szerint egyetlen erdélyi vezető (Temesvár kivételével, de az Bánság) sem szavazott amellett,

hogy Dragnea távoznia kellene a párt éléről. Mindnyájan, vagyis nagyjából tizenöten támogatták. Ezzel szemben Dragnea lemondását követelte az Olt megyei (a választáson 67%, ami több mint kétszerese a Bihar megyei eredménynek), vagy a Brăila megyei (56% – szinte kétszer több, mint Szilágy megyében) PSD vezetője.

Különben az erdélyiek voltak Dragnea leghangosabb védelmezői. A fentiek hangja (de a máramarosi vagy szatmári PSD-seké is) ugyanolyan egyértelműen hangzott, mint Codrin Ştefănescué.

Miért szavaztak az erdélyi (mely térség zömmel a „jobboldali” pártokat szokta támogatni) PSD-sek a legnagyobb rosszra – (a diktátor) Dragneára, ahelyett, hogy a „szoft” megoldást, a Firea&Tudose&Stănescu hármast választották volna?
A válasz: a legaljasabb érdekből.

Az erdélyi PSD-seket holmi páriáknak tekintik a központban az összes eddig választáson elért szerény eredményeik miatt.

Lenézik és háttérbe szorítják őket. A párt egyetlen fontos döntésével kapcsolatosan sem kérik ki a véleményüket. A kormányban alig-alig találunk közülük valakit, legfeljebb egy „ejtőernyőst” a Sportminisztériumban, aki valahonnan Biharból érkezett, vagy a Hunyad megyei határon túli románokért felelős minisztert. Ezek kis költségvetésű minisztériumok.

Az erdélyi PSD-s vezetők azért szavaztak egyhangúlag Dragneára, mert a PSD történelmében először szorult helyzetben találták a párt pillanatnyi főnökét. Bizonyos tisztségek, valószínűleg minisztériumi állások megszerzésétől tették függővé támogatásukat. Így hát számíthatnak arra, hogy az októberi kormányátalakítás az erdélyiek felzárkózhatnak majd a teleormaniak mellé.

Az alcímeket a szerkesztőség adta.