A Metallica lesz az utózenekara a „sátánista” sokk-rock svéd fenegyerekeinek.
Egy kezemen meg tudom számolni, hogy az utóbbi években, évtizedekben hány olyan előadó tűnt fel vagy konszolidálódott az önmaga karikatúrájává vált rockzenei világszcénán, aki szerintem nem csak az elmúlt ötven–hatvan évet összegzi ügyesen (szoktuk mondogatni, hogy újítani nem nagyon lehet már a rockzenében), hanem akár azt a kifejezést is leíratja az emberrel, hogy „előremutató tendenciák” vagy hogy „kreatív távlatok”.
Csak három nevet említek, akik szerintem (mondom: szerintem) eleget tesznek mindkét kritériumnak: Steven Wilson, aki szinte már nagy öregnek számít, pedig nagyon is friss és kortárs, az őrült zsenialitást már-már elviselhetetlen adagokban lődöző Devin Townsend, és végül a Ghost.
A Ghostnak idén jelent meg a negyedik nagylemeze, a Prequelle, ami a príma első három korong után ismét bebizonyította, hogy a sűrűn átszervezett, évekig maszkok mögé rejtőzött zenekar motorja, agya, ideológusa, zeneszerzője és szövegírója, a svéd Tobias Forge milyen pofátlanul jó arányban tudja elegyíteni a rockpaneleket a skandináv popzenére annyira jellemző fülbemászó dallamokkal és természetes könnyedséggel. A Ghostot imádja például a Metallica kérges lelkű legénysége is, de az ABBA vagy akár az Army of Lovers kedvelői is elkerekedő szemekkel hallgathatják a korábban „tiszteletbeli (anti)pápaként” (Papa Emeritus), jelenleg „fekete bíborosként” (Cardinal Copia) pózoló Forge és ördögjelmezben zenélő társai produkcióját.
Elképzelhető, hogy az egyébként teátrálisan eltúlzott, öniróniát is bőven tartalmazó sátánista témák, szimbólumok, jelmezek egyházi felháborodást keltenek majd, sőt, akár botrány is lehet utólag. Simán el tudom képzelni, hogy a romániai trash-televíziók esti beszélgetős műsoraiban ájtatoskodó műsorvezetők és felháborodott meghívottjaik ellilult fejjel taglalják majd napokig, hogy miért kell a romániai ifjúságot a hanyatló Nyugat istengyalázó mákonyával fertőzni, de a lényeg az, hogy a show az csak show, körítés, színpadi kellék, senki nem akar kereszteket vagy templomokat égetni, ez már nem a 90-es évek templomgyújtogató black metálban fetrengő Norvégiája, kéremszépen.
A Ghost 2019. augusztus 14-én lép fel először Romániában, sajnos le kell utazni értük Bukarestbe. Utózenekara a Metallica lesz, őket nem kell bemutatni senkinek. Igaz, ők a csúcsot kicsit régebben, a kereken harminc évvel ezelőtt megjelent „...and Justice For All” című nagylemezükkel érték el, azóta nem sok értékelhetőt produkáltak (de legalább a koncertjeik ütősek). Fellép még velük a Bokassa nevű norvég trió, akik a Metallica-dobos Lars Ulrich friss kedvencei. A koncertjegyeket szeptember 28-tól lehet megvásárolni (el fogják kapkodni) például az Eventimen.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…
Nagy romboló erejű robbanóanyagot és annak működésbe hozásához szükséges gyutacsokat találtak Szerbiában a Magyarországot Szerbiával összekötő gázinfrastruktúra közvetlen közelében – tájékoztatta Aleksandar Vucic szerb elnök Orbán Viktor miniszterelnököt.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
Leesett a kerékpárról egy idős férfi Bodzafordulón péntek délután, a sérültet a SMURD helikoptere szállította Brassóba a helyi kórházból.
Halálosan megfenyegette és megtámadta az aradi székhelyű Maros-ártér Tájvédelmi Körzet parkőreit egy fatolvajokból álló csoport.
Húsvétvasárnap reggel az ételszentelés szertartása kerül középpontba, ezt a hagyományt pedig Csíkszeredában több ezren éltetik. A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda központjában tartják, és ez idén sincs másként.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.