A Metallica lesz az utózenekara a „sátánista” sokk-rock svéd fenegyerekeinek.
Egy kezemen meg tudom számolni, hogy az utóbbi években, évtizedekben hány olyan előadó tűnt fel vagy konszolidálódott az önmaga karikatúrájává vált rockzenei világszcénán, aki szerintem nem csak az elmúlt ötven–hatvan évet összegzi ügyesen (szoktuk mondogatni, hogy újítani nem nagyon lehet már a rockzenében), hanem akár azt a kifejezést is leíratja az emberrel, hogy „előremutató tendenciák” vagy hogy „kreatív távlatok”.
Csak három nevet említek, akik szerintem (mondom: szerintem) eleget tesznek mindkét kritériumnak: Steven Wilson, aki szinte már nagy öregnek számít, pedig nagyon is friss és kortárs, az őrült zsenialitást már-már elviselhetetlen adagokban lődöző Devin Townsend, és végül a Ghost.
A Ghostnak idén jelent meg a negyedik nagylemeze, a Prequelle, ami a príma első három korong után ismét bebizonyította, hogy a sűrűn átszervezett, évekig maszkok mögé rejtőzött zenekar motorja, agya, ideológusa, zeneszerzője és szövegírója, a svéd Tobias Forge milyen pofátlanul jó arányban tudja elegyíteni a rockpaneleket a skandináv popzenére annyira jellemző fülbemászó dallamokkal és természetes könnyedséggel. A Ghostot imádja például a Metallica kérges lelkű legénysége is, de az ABBA vagy akár az Army of Lovers kedvelői is elkerekedő szemekkel hallgathatják a korábban „tiszteletbeli (anti)pápaként” (Papa Emeritus), jelenleg „fekete bíborosként” (Cardinal Copia) pózoló Forge és ördögjelmezben zenélő társai produkcióját.
Elképzelhető, hogy az egyébként teátrálisan eltúlzott, öniróniát is bőven tartalmazó sátánista témák, szimbólumok, jelmezek egyházi felháborodást keltenek majd, sőt, akár botrány is lehet utólag. Simán el tudom képzelni, hogy a romániai trash-televíziók esti beszélgetős műsoraiban ájtatoskodó műsorvezetők és felháborodott meghívottjaik ellilult fejjel taglalják majd napokig, hogy miért kell a romániai ifjúságot a hanyatló Nyugat istengyalázó mákonyával fertőzni, de a lényeg az, hogy a show az csak show, körítés, színpadi kellék, senki nem akar kereszteket vagy templomokat égetni, ez már nem a 90-es évek templomgyújtogató black metálban fetrengő Norvégiája, kéremszépen.
A Ghost 2019. augusztus 14-én lép fel először Romániában, sajnos le kell utazni értük Bukarestbe. Utózenekara a Metallica lesz, őket nem kell bemutatni senkinek. Igaz, ők a csúcsot kicsit régebben, a kereken harminc évvel ezelőtt megjelent „...and Justice For All” című nagylemezükkel érték el, azóta nem sok értékelhetőt produkáltak (de legalább a koncertjeik ütősek). Fellép még velük a Bokassa nevű norvég trió, akik a Metallica-dobos Lars Ulrich friss kedvencei. A koncertjegyeket szeptember 28-tól lehet megvásárolni (el fogják kapkodni) például az Eventimen.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Az illetékesek behívták a Fehér és Hunyad megyei tartalékos katonákat egy egynapos gyakorlatra. A részvétel kötelező.
Nicușor Dan hétfőn, a pártokkal való tárgyalást követően bejelentette, hogy addig egyeztet a parlamenti pártokkal, amíg kirajzolódik egy szilárd, Nyugat-barát kormánytöbbség.
Legalább egy hónapot tartó útfelújítási munkálatok kezdődtek az A1-es dél-erdélyi autópálya „medvealagutas” szakasza híján terelőútként használt országúton, ami rendszerint óriási dugókat okoz az amúgy is túlterhelt, szerpentines aszfaltcsíkon.
64 éves korában elhunyt Scherer Péter, az egyik legismertebb magyar színművész – adta hírül Facebook-oldalán az általa is alapított Nézőművészeti Kft. színtársulat.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.