// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Vegzálja a büntetőügyesek nélküli közéletet akarókat Felsővisó polgármestere

// HIRDETÉS

Mert ezekkel a kezdeményezésekkel mindig csak a baj van.

Trükkösen próbálja megfélemlíteni a Máramaros megyei Felsővisó szociáldemokrata párti (PSD) polgármestere azokat, akik aláírták azt a petíciót, amelynek kezdeményezői azt akarják, hogy ne lehessen közfeladatot ellátó személy olyasvalaki, aki ellen jogerős ítélet született valamilyen büntetőügyben .

 

Az önkormányzat a polgármester és az önkormányzat jogi képviselője által aláírt levelet küldött mind az 588 személynek, aki aláírta a városházán leadott petíciót, és – arra hivatkozva, hogy valakik panaszt nyújtottak be, azt állítva, az aláírások egy része hamis – beidézték őket, hogy ellenőrizzék az aláírások hitelességét. Ennek érdekében az érintetteknek írásos nyilatkozatot kellene tenniük arról, hogy valóban aláírták a dokumentumot.

 

A kezdeményezők szerint a polgármester visszaél a hatalmával, és megpróbál nyomást gyakorolni az aláírókra, ezért igyekeznek megnyugtatni őket.

 

 

Többek között jelezték: senkinek sem kötelező eleget tenni az idézésnek, az önkormányzat pedig csak azokat az aláírásokat nyilváníthatja semmissé, amelyekkel kapcsolatban írásos panaszt kap. A szignók érvényességéhez pedig nem szükséges írásos nyilatkozat az aláírók részéről. Egyben jogi tanácsadást ajánl mindazoknak, akik esetleg feljelentést kívánnak tenni a polgármester ellen.

 

Vasile Coman nem véletlenül orrolt meg a kezdeményezőkre, tavaly novemberben ugyanis az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) megállapította: 2008 és 2012 között, amikor még csak a helyi közgyűlés tagja volt, összeférhetetlenség állt fenn az esetében, ugyanis több olyan cég is szerződésben állt az önkormányzattal, amelyben neki vagy a feleségének érdekeltsége volt. Az összesen 21 szerződés nyomán a céhek több mint 4,5 millió lejt kaptak az önkormányzattól.

 

A polgármester már eleve megpróbálta megakadályozni az aláírásgyűjtést: nem hagyta jóvá, hogy az aláírásgyűjtők a város főterén állítsák fel a sátrukat – arra hivatkozva, hogy ez veszélyeztetné az ő személyes biztonságát. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS