Rövid távú célként a járvány terjedésének megállítását tűzte ki, mivel a járvány érinti a környező országokat, illetve a disznóhús uniós és világkereskedelmét is. Phil Hogan azt is szeretné, ha a tenyésztők a jelenleginél több biobiztonsági intézkedést alkalmaznának. Ez utóbbit emelte ki Petre Daea miniszter is.

 

Az uniós biztos viszont kikerülte a választ arra az újságírói kérdésre, hogy elégedett-e azzal, ahogy a romániai hatóságok az afrikai sertéspestis járványát eddig kezelték, és mindössze annyit mondott, hogy elégedett a hazai minisztérium és az EU együttműködési szintjével.

 

 

A B1 televízió azt közölte, hogy Phil Hogan kétmillió eurót ígért a sertéspestis-járvány sújtotta romániai gazdáknak, de ezt semmilyen más sajtótermék nem erősítette meg. Phil Hogan a kormány épületében tartott sajtótájékoztatóján csak megemlítette azt a kétmillió eurót, amivel az unió korábban támogatta a hazai állategészségügyi rendszert, hogy az megakadályozza a járvány kitörését. Az országos állategészségügy vezetője viszont épp idén tavasszal állította le az állatok helyszíni, gazdaságokban és állatpiacon történő ellenőrzését.

 

Phil Hogan most annyit ígért, hogy a román döntéshozókkal együtt vizsgálják, milyen anyagi eszközöket tudnak mozgósítani a gazdák kártérítése érdekében. A kormányfő ezt azzal toldotta meg, hogy hat hónapig 500 lejt kapnak a munkanélküli segély mellett a sertésfarmok azon alkalmazottai, akik a sertéspestis járványa miatt veszítették el az állásukat.

 

helyezett kilátásba kártérítésként a járvány sújtotta háztáji gazdaságoknak, derül ki egy közvitára bocsátott sürgősségi kormányrendelet tervezetéből. 

 

Eszerint idén októbertől 2020 októberéig lehet benyújtani a kártérítési kérelmeket, de nem hamarabb, mint hogy az Európai Bizottság jóváhagyná ezt az állami támogatást. Azok a tenyésztők kérvényezhetik, akik házi fogyasztásra vagy szabadpiaci eladásra tartottak olyan sertéseket, amelyek a járvány miatti levágásukkor még nem érték el a 110 kilós vágósúlyt. A kártérítésre szánt összeg része a minisztérium 2019-re és 2020-ra tervezett büdzséjének.

 

Az afrikai sertéspestist nem lehet oltással megelőzni, se gyógyítani, vírusa nagyon ellenálló és virulens, jegyzi meg a dokumentum. Rövid idő alatt járvánnyá fajul, amelynek megállítása csak kényszervágással lehetséges, amely jelentős károkat okoz a háztáji gazdaságokban és ezzel a vidéki lakosság életszínvonalában, áll a kártérítési tervezet indoklásában. Kártérítés nélkül ezek nem lesznek képesek újrakezdeni a hagyományos disznótartást, amikor a járványhelyzet erre esélyt adna.

 

az országos állategészségügy csütörtöki kimutatása szerint. A járvány már 12 megye 207 településén ütötte fel a fejét, eddig 898 fertőzőgócot fedeztek fel, 57 esetben vaddisznókban mutatták ki a vírust. Háztáji gazdaságokban eddig 54 296 sertést öltek meg a járvány miatt, és mindössze négy fertőzőgócot semlegesítettek, mindegyiket Szatmár megyében.

 

A sertéspestist a mostani járvány során először tavaly júliusban mutatták ki Szatmár megyében, északon továbbra is csak három megye 13 települése érintett, idén nyáron viszont az ország dél-keleti részében kezdett nagyon terjedni: Tulcea, Konstanca, Brăila, Ialomiţa, Galac, Călăraşi, Ilfov, Buzău és Giurgiu megyében.

 

Galac megyében ma újabb fertőzőgócot azonosítottak Rogojeni település egyik háztáji gazdaságában. Az állat betegségét szerdán jelentette a gazda az állatorvosnak, a sertés estére el is pusztult, csütörtökön pedig a iaşi-i állategészségügyi laboratórium kimutatta a sertéspestis vírusát a beküldött mintában. Az érintett gazdaságban 29 sertés élt, ezek közül 18 mindössze pár napos malac, a járvány miatt ezeket és a faluban maradt összes élő sertést fel fogják áldozni, nyilatkozta a Galac megyei állategészségügy szóvivője. A településen több gazda már korábban levágta a disznóit attól tartva, hogy a járvány őket is eléri.

 

A hatóság felhívja a tenyésztők és disznótartó gazdák figyelmét, hogy a betegség gyanújának felmerülésekor azonnal értesítsék az állatorvost vagy a megyei állategészségügyi hivatalt. Az afrikai sertéspestis vírusa az emberre nem veszélyes, de mivel fokozottan ragályos, a beteggyanús állatokat azonnal fel kell áldozni, figyelmeztet a hatóság.