Románia – három jelentős geopolitikai érdek csatamezeje

A Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozója, amelyre szeptember 17-én és 18-án kerül sor Bukarestben, 12 közép- és kelet-európai államfő, az Európai Tanács elnöke, magas szintű egyesült államokbeli meghívottak és az európai és nemzetközi pénzügyi intézmények vezetői jelenlétében, nem annak tűnik, aminek hivatalosan beharangozzák.

Ebből az alkalomból szervezték volna meg a Három Tenger Kezdeményezés üzleti fórumát is, több mint 600 résztvevővel – üzletemberek és hivatalosságok a kezdeményezés 12 tagállamából, az Európai Unió többi részéből és az AEÁ-ból, a Moldovai Köztársaságból, Ukrajnából, Grúziából és a Nyugat-Balkánról, valamint a fórum vitarésze esetében neves think-tank-ek képviselői is. Eddig Lengyelország, Ausztria és Horvátország vezetői jelezték részvételüket. A meglepetés Angela Merkel asszony jelenléte lesz, de ezt hivatalosan még nem jelentették be. Ám Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének programjában nem szerepel bukaresti kiszállás.

A tengeri hármas Németországnak és Oroszországnak hasznos

Sőt, forrásaink azt állítják, hogy a tengeri hármas mögött az a német szándék bújik meg, hogy fittyet hányjanak az AEÁ és az EU közötti, két hónappal ezelőtt Donald Trump és Jean-Claude Junker által aláírt tárgyalási megállapodásra, amelyben az európai vezető egyetértett az AEÁ-ból importált cseppfolyósított gáz mennyiségének növelésével. Angela Merkel német kancellár, a balti országok és Lengyelország nyugtalankodása ellenére, csökönyösen kitart amellett, hogy a Golf Stream II (valójában a North Stream II-ről, azaz az Északi Áramlat II-ről van szó – a szerk.) egy Balti-tenger alatt gazdasági, nem pedig politikai megfontolásokból épített gázvezeték. Ennek megépítésével Ukrajna kapná a legnagyobb csapást. Ennek az #euromaidan után romokban heverő országnak az orosz gáz tranzitjából származó díjak teszik ki az állami költségvetése 20 százalékát.

A balti országok attól félnek, hogy a Gazprom növelni fogja az exportált gáz árát. Egy orosz–német szövetség az európai gázpiacon sakkban tartaná ezeknek az országoknak a piacait. Többségük oroszbarát.

Lengyelország csak megfigyelőként érkezik

A 2016 nyarán, Dubrovnikban elindított Három Tenger Kezdeményezés 12 Balti-, Adriai- és Fekete-tenger körüli országot fog össze, angolul pedig BABS (Baltic, Adriatic and Black Sea) a rövidítése.

A kezdeményezésnek tavaly, 2017-ben Lengyelország volt a házigazdája, amelyen maga Trump elnök is részt vett, jelentőséggel és tartalommal töltve meg a kelet- és közép-európai kezdeményezést.

Ausztria kivételével az összes többi résztvevő ország volt kommunista állam. Ez a regionális találkozó idén, 2018-ban Bukarestben lesz, ahol Iohannis elnök reményei szerint jelentős számban képviseltetik majd magukat az érintett 12 ország kormány- vagy államfői.

Az amerikai energiaügyi miniszter az offshore-törvényről jön tárgyalni

Különleges adalék, hogy Bukarestbe érkezik majd az amerikai energiaügyi miniszter, Rick Perry, hogy kétoldalú párbeszédet folytasson, különösen Romániával.

Mivel a bukaresti találkozó főleg egy német családi ügyletnek tűnik, a csúcsszintű képviseletet bejelentő országok Németország politikai farvizében, vagy befolyási övezetében lévén, egyértelmű, hogy az amerikai küldött kizárólag csak az AEÁ érdekeiről kíván tárgyalni, ugyanis nincsenek multipoláris érdekei.

Mivel Németország megtagadta az amerikai energetikai termékek beengedését az európai piacra, különösen az LNG-ről (cseppfolyósított földgáz), egy rendkívül keresett és az AEÁ exportálni kívánt termékről lévén szó, úgy tűnik, hogy a Visegrádi Csoport (Lengyelország kivételével) hanyagolja a kezdeményezést, amióta Németország bejelentette, hogy a találkozó partnerállama lesz. A bukaresti találkozó tartalmatlanságát pótlandó, Németország meg szeretné mutatni, hogy ezt a területet is uralja, úgy, hogy a román elnökség beleegyezésével gyakorlatilag átveszi az első összejöveteleiben az AEÁ által támogatott regionális párbeszédet.

Érdekes, hogy Romániában mintha senki sem zavarna a német családi ügylet

Az világos, hogy Lengyelországnak csak azért érdeke jelen lenni a tárgyaláson, hogy még egyszer ellenőrizze az Oroszországgal fenntartott energiaügyi kapcsolatára vonatkozó német rugalmatlanságot, Ausztria pedig, az európai energiaiparban kiépített hídfőállásain keresztül már régóta inkább Oroszország érdekeit képviseli.

A formátumát tekintve gyakorlatilag felesleges kezdeményezés semmit sem kínál az Egyesült Államoknak, így a három tenger medencéjében zajló regionális játék egy kizárólagosan német–orosz párbeszéddé válik, melyet nem Bukarestben fognak lejátszani, hanem Berlinben és Moszkvában. Románia pedig tálcán kínálta ezt a párbeszédet egy egyre Amerika-ellenesebbé váló Európának.

A Macron adrenalinlöketei és a német kommunikációhiány közé került Románia újra csak holmi külföldi álláspontok visszhangjává válik. A döntéseiben és más területeken a cselekedeteiben is lassú, az ország számára semmilyen gazdasági programmal nem rendelkező román elnök hirtelen pattogóvá és élénké vált, amikor német érdekek kerültek szóba, jegyzi meg a defenceromania.ro kommentátora.

A Severin által feltámasztott Intermarium

Az Adriai-, Északi- és Fekete-tenger környéki országok ezt a csoportot nemrég hozták létre a biztonsági döntések és a gazdasági cserék jobb koordinálása érdekében, hogy behozzák a 12 ország lemaradását, melyek közül egyesek több mint 50 évig a Szovjetunió farvizén mozogtak.

Egy intermarium gondolatát Piłsudski marsall, Lengyelország elnöke vetette fel a két világháború között. Adrian Severin román külügyminiszter vetette fel ismét a gondolatot 1997-ben, amikor felvázolt egy, a Balti- és  a Fekete-tengert összekötő háromoldalú kapcsolatot Lengyelország, Ukrajna és Románia részvételével. Ezt azonnal kiegészítették volna a Moldovai Köztársaság bevonásával és aztán dél felé terjesztették volna ki, egészen az Égei-tengerig, két további „egymást támasztó” háromszöggel, nevezetesen a Románia–Bulgária–Törökország, illetve a Románia–Bulgária–Görögország hármasokkal, írja Alex Stănilă a QMagazine kiadványban. A román Elnöki Hivatal helyreigazításában azt állítja, hogy nincs semmilyen kapcsolat a két világháború közötti javaslattal.

Mi Klaus Iohannis célja?

Először is bizonyítani akarja Németország iránti hűségét. Bár bejelentették részvételét a bukaresti összejövetelen, Jean Claude-Juncker naptárában nem szerepel bukaresti út.

Magyarország erős lobbival rendelkezik ahhoz, hogy osztrák segítséggel létrehozzon egy energetikai HUB-ot, bár nem rendelkezik természeti forrásokkal. Az utóbbi években erős petrolkémiai ipart fejlesztett ki, a románt pedig az osztrák–orosz érdekek lerombolták.

Orbán Viktor, az akció agya Ausztria kancellárjának segítségével akarja kikényszeríteni ezt a kezdeményezést.

A tét: 200 milliárd tonna gáz

A fekete-tengeri gázt felkutató cégek, az ExxonMobile, az OMV és a Lukoil, a világ legnagyobb equity alapja, a Carlyle tulajdonában lévő Black Sea Oil and Gas (BSOG) kft. által létrehozott konzorcium adatai szerint, állítólag több mint 200 milliárd tonna gáz van az offshore-övezetben, ami csaknem 6,2 milliárd euró jövedelmet biztosítana Romániának, évente, csak az offshore-törvény új változata által előírt progresszív adózási rendszerrel.

A külföldi cégek több mint kétmilliárd dollárt költöttek kutatásra, amit le szeretnének vonni a természeti források kiaknázásából származó jövedelmükből, de ehhez módosítani kellene a romániai adótörvényt, ami Pandóra szelencéjét nyitná meg.

Kemény tárgyalások és a kaszpi játék

Kemény tárgyalások zajlanak majd Klaus Iohannis vezetésével. Majd meglátjuk, hogy az államfő az ország pénzügyi érdekeit fogja-e védeni, vagy a korporációk érdekeihez igazodik majd.

Persze, az energia témája az egyebek között szerepel a bukaresti csúcstalálkozón.

Nemcsak a román tengerparthoz közeli övezetben található gáz a cél, hanem a dél-kaukázusi is, mely a források szempontjából ezerszer jelentősebb.

Már 1998 környékén szóba került a Nabucco, az a transzkontinentális gázvezeték, mely Európa felé hozná a kaszpi-tengeri gázt, teljesen kiiktatva Moszkva érdekeit. Az EU, valószínűleg német nyomásra, lemondott erről a tervről. Az amerikai érdeket az ExxonMobil képviseli a térségben, mely a természeti források felkutatása és kitermelése terén a világ legnagyobb vállalata, az EU költségvetésénél nagyobb árbevétellel.

A BRUA, avagy Románia postásszerepe

A román hatóságok már megadták a Transgaznak a BRUA-gázvezeték építéséhez szükséges környezetvédelmi és építési engedélyeket. A Bukarestben képviselt hatalmak közül sok azt szeretné, ha Románia csak a tranzitországuk lenne és nem rendelkezne semmilyen jelentős játékosi szereppel az energiapiacon.

Ennek az anyagnak az összeállításáig Klaus Iohannis nem adta jelét annak, hogy Románia érdekeit képviselné, de az említett tengeri lelőhelyen csoportosult konzorciumokét sem. Visszaküldte a Képviselőháznak az offshore-törvényt.
A játék rendkívül kemény. Ezen a találkozón jelentős pozíciókat lehet majd szerezni, de akár mindent el is lehet veszíteni, attól függően, hogy ki osztja a lapokat.

Klaus Iohannis mandátumának négy éve alatt Németország nem mutatta jelét annak, hogy gazdasági téren támogatni akarná Romániát.

Rick Perry jelenléte elrettenthetne bizonyos megállapodások létrehozására irányuló kezdeményezéseket, de nem akadályozhat meg földalatti tárgyalásokat.
Ha nem Rick Perry lesz majd az energiával kapcsolatos tárgyalások középpontjában, akkor egyértelmű, hogy gyanúnk megerősítést nyer.