Megteheti, persze. Csak nagy marhaság. Több szempontból is.
Sokan megfigyelték, hogy Viorica Dăncilă tolmácsot vesz igénybe minden külpolitikai találkozóján. Hogyan lehetséges ez, kérdezték tőlem – megbotránkozva – olyan emberek, akik tudták, hogy kormányfővé válása előtt Dăncilă csaknem egy évtizedig az Európai Parlament tagja volt. Lehetséges, hogy egy európai képviselő csak az anyanyelvét beszélje?
Az a válaszom, hogy igen. Szinte az összes brüsszeli és strasbourgi összejövetelen használható az anyanyelv.
Biztosítanak tolmácsot, így a kollégák meg fogják érteni. Vannak egyes alkalmak, amikor szűkebb a használt nyelvek listája. Mit tesz egy ilyen esetben egy európai képviselő? Az egyik asszisztensét is elhozza, aki személyes tolmácsként segíti. Többször is megesett velem, hogy olyan kollégákkal beszélgettem, akik csak az anyanyelvükön beszéltek. A munkatársaik tolmácsoltak. Persze, ilyen helyzetben hátrányban van az ember. De nem zárnak ki.
De van még valami. Az informális ismerkedésről van szó. Ez pedig nagyon fontos egy 28 országból érkezett 751 képviselőből álló intézményben. A kollégákkal fenntartott kapcsolat, a szigorúan formális vetületen túlmenően, segít abban, hogy az ember részt vegyen többségek felépítésében – végső soron ez minden képviselő törekvése – és ezen kívül befolyásra tesz szert. Ha csak egy harmadik személyen tud valaki kommunikálni, akkor minimális az ilyenfajta kapcsolatok hozadéka. Képviselő lehet valaki, de nem számít. Ilyen helyzetben volt Dăncilă.
De nem a kormányfői tisztség jelenlegi betöltője volt az egyetlen romániai választott, aki ilyen kényes helyzetben leledzett. Sokan ostoba módon próbálják meg elleplezni ezt a hátrányt: gyakori találkozókat szerveznek Strasbourgba vagy Brüsszelbe cipelt honfitársakkal, hogy megjátsszák egy bizonyos téma iránti érdeklődő közönség létezését és aztán a választókörzetben terjesztik ezt az információt. Nevetséges.
A nyelvi sokszínűség értékes dolog, ezért Európában bátorítják az anyanyelv gondozását. De az európai választásokon indított jelöltek kiválasztásában meghatározó kritériumnak kellene lennie legalább egy világnyelv ismeretének. Sajnálom, hogy ilyen maguktól értetődő dolgokat kell megfogalmaznom. Kénytelen vagyok megtenni, mert – sajnos – úgy tűnik, hogy az itteni pártok nem így járnak el. Ők
Saját magukat verik át. Mert ezt a polgárok képviseletének minősége szenvedi meg. És mivel a hazug embert könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát, az imposztorság végül napvilágra kerül. E tekintetben a Dăncilă-kormány sokatmondó: a miniszterelnöki tisztség jelenlegi betöltőjét, akit kinevezésekor – hazug módon – úgy mutatták be, hogy „nélküle semmilyen döntés sem születhetett Brüsszelben”, most minden nap bírálatok érik a nyilvánvaló alkalmatlansága miatt. És nemcsak azért, mert tolmácsra van szüksége, ha egy külföldivel találkozik, hanem azért is, mert még a saját anyanyelvét sem tudja helyesen használni.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.
Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.