// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Beleshetünk a katolikus egyház évszázados kolozsvári kincstárába

// HIRDETÉS

Ízelítőként, mivel a kolozsvári Szent Mihály-plébánia tárgyi és eszmei hagyatékának gazdagságát képtelenség egy tárlat keretében bemutatni.

A római katolikus egyház tárgyi és eszmei kincstárába enged bepillantást a Kolozsváron hétfőn megnyílt Ars Sacra Claudiopolitana című egyházművészeti kiállítás. A tárlat a kolozsvári Szent Mihály-plébánia évszázados tárgyi örökségéből nyújt ízelítőt, anyagát a hagyaték gazdagsága miatt nem volt könnyű kiválogatni – vallotta be Hegedűs Enikő művészettörténész, kurátor.

A kiállítás létrejöttével a tavaly elhunyt Kovács Sándor főesperes-plébános régi álma vált valóra, mondta a megnyitón utódja, Kémenes Lóránt Zoltán. A Kolozsvár „szent művészetét” bemutató tárlat „rólunk és nekünk szól” - így invitálta a Szentegyház utca 4. szám alatti kiállítóterembe a Kolozsvári Magyar Napok közönségét a házigazda. A helyiséget Jakubinyi György érsek áldotta meg, a megnyitón Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője és Horváth Anna, a kolozsvári RMDSZ elnöke mondott beszédet.

A magyar kormány támogatásával megvalósult tárlat a Szent Mihály-templom és a piarista (egyetemi) templom liturgikus tárgyait, a Kolozsvár történetéhez kötődő tárgyi emlékeket tárja a nagyközönség elé. Nem is lehetne ez másként, hiszen a főtéri templom és a szerzetesrendek története elválaszthatatlan a város múltjától.

Hegedűs Enikő művészettörténész, a kiállítás kurátora ismertetőjében elmondta, a látogatók főként a barokk és újkori tárgyi örökséget szemlélhetik meg, mely azáltal kerülhetett a szakrális térből a kiállítótérbe, hogy a Szent Mihály-templom berendezése folyamatosan változott, mindig az aktuális kor divatjának megfelelően.

Az 1950-es években például a templom több barokk mellékoltárát lebontották. Ezek szobrai, oltárképei fogadják most a látogatót a Szentegyház utcai kiállítótérben, az alattuk lévő leírás az oltár rekonstrukcióját is tartalmazza. Az európai szinten számon tartott barokk örökséget a jezsuita, piarista hagyaték egészíti ki, főként 17-18. századi ötvöstárgyak és textíliák. Erdélyi és külföldi műhelyekben készült miseruhákat, liturgikus tárgyakat, ötvösmunkákat egyaránt látni. Ezek egyike az az értékes aranykehely, melyet két éve szerzett vissza az egyház a bukaresti történeti múzeumtól.

A liturgikus tárgyakat értékes levéltári anyag egészíti ki, mely a kolozsmonostori konvent 13. századi oklevelétől a 19. századi népszámlálási jegyzőkönyvig vezeti végig az elmúlt évszázadokon a látogatót. Többek között IX. Bonifác pápa búcsúengedélyét is megtekintheti, melyet a főtéri templomban nagyobb ünnepek alkalmával láthatnak és általa bűnbocsátást is nyerhetnek a hívek.

A tárlat érdekessége, hogy Kolozsvár katolikus épített örökségének „születésébe” is bepillantást enged, többek között a Szent Mihály-templom neogótikus tornyának és a Szentegyház utcai Státus-palotáknak a tervrajza is megcsodálható. De a főtéri templom felújítását követően újabb restaurált tárgyakkal egészülhet ki.

Az állandó kiállítás a Kolozsvári Magyar Napok idején 10 és18 óra között ingyen látogatható a Szentegyház utca 4. szám alatt. Naponta 10, 12 és14 órától magyar, 16 órától román nyelvű tárlatvezetést tartanak.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS