Kitört az ellenállás a falusiak háztáji disznóit likvidálni szándékozó, állategészségügyi csapatokkal szemben Brăila megyében. Az Unirea (szó szerint: Egyesülés) községhez tartozó Valea Cânepii (szó szerint: Kendervölgye) falu lakói egyszerűen nem engedték be az udvarukra a megyei állategészségügy csapatait, amelyek az afrikai sertéspestis terjedését megakadályozandó ölték volna le a helybéliek sertéseit.
Annak ellenére ragaszkodnak saját állataikhoz a falubéliek, hogy a hatóságok kimutatták, az afrikai sertéspestis vírusa ténylegesen fertőzött már a településen, vagyis
Valea Cânepii a járványos betegség egyik gócpontjának számít
– számolt be az ellenállásról a megyei állategészségügyi igazgatóság elnöke, Gicu Drăgan.
A sertéslikvidáló csapatokban az állategészségügy munkatársai mellett csendőrök és katonák is részt vesznek, a csapatokat pedig az ellenállás hatására visszavonták a településről. A helybélieket hiába győzködték, mondta Drăgan, és ugyan feljegyezték, kik nem engedték be őket a gazdaságukba, feljelentést nem tettek ellenük, inkább megpróbálják szép szóval meggyőzni őket, hogy engedjék feláldozni az állataikat.
Gicu Drăgan azt is elmondta, a helyieket a polgármester bujtotta fel, aki ráadásul állatorvos, a helyi állattartók pedig nem tudatosítják, mit kockáztatnak az ellenállással.
A rendőrség úgy ítélte meg, hogy még nincs szükség a beavatkozására. Ha valaki tudatosan hiúsítja meg a járványok terjedését visszafogó hatósági fellépést, az megszegi a büntető törvénykönyv 352-es cikkelyét, és bírságot vagy fél és két év közötti börtönbüntetést kaphat, nyilatkozta a Mediafaxnak Laura Dan, a Brăila megyei rendőrség szóvivője.
A környéken két sertésfarm is működik,
amelynek 136 ezres, illetve 47 ezres állatállományát kordonokkal próbálják megvédeni a betegségtől, és a megyei hatóságok nagyszabású vaddisznóvadászatot is terveznek. A vaddisznók is terjesztik az afrikai sertéspestist, illetve a vírus az emberek és járművek települések közötti mozgásával is terjed, ezért közúti ellenőrzést is folytatnak azoknak a településeknek a kijáratánál, ahol a vírus már felbukkant.
A Dunában viszont nem találták meg azokat a sertéshullákat, amelyekről egyesek a Facebookon számoltak be, a folyamon két csapat is cirkál és keresi a tetemeket, jelentette be George Paladi, Brăila megye prefektusa, aki szerint jelentősen megkönnyítené a dolgukat, ha a tetemeket észlelő emberek felhívnák a 112-t és pontos információkkal szolgálnának ahelyett, hogy videókat készítenek és töltenek fel a netre róluk.
Terjed, és titkolják
A megyében 16 fertőzésgócot azonosítottak, és 7566 sertést öltek le, 7100-at a betegség megelőzésének céljával. A sertéspestis már nyolc megyében 98 települést érintett, emiatt országszerte több mint 60 ezer sertést öltek le, és eddig 148 140 lejnyi kártérítést fizettek ki, de több mint kétmillió lejre nyújtottak be kártérítési igényt, közölte az országos állategészségügyi hatóság.
Bár a sertéspestis egy éve már felbukkant Romániában, égető téma csak most lett belőle, és a kormány továbbra is tanácstalan.
A sertéspestisről tényfeltáró sorozatot közlő tolo.ro szerint az országban 4,4 milliós a sertésállomány. 3 millió sertést nagy farmokon nevelnek, 1,4 millió állat pedig mintegy egymillió háztáji gazdaságban él. Cikkeik szerint az országos állategészségügy már egy éve tud több fertőzőgócról is az országban, a hatóság politikailag kinevezett vezetője, Geronimo Brănescu viszont nem hozott semmilyen intézkedést, amely megelőzhette volna a járványt, inkább titkolják a járvány valódi méretét és a fertőzés terjedésének ritmusát.