Az RMDSZ vezetői valóságos politikai offenzívát indítottak az utóbbi napokban, melynek keretében a román hatóságok magyar kisebbséggel szembeni viselkedését bírálták. Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba bejelentette, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) tesz feljelentést a román állam ellen, az RMDSZ hivatalosan meghirdette egy pénzalap létrehozását, mellyel az igazságszolgáltatás által a székely zászló kitűzése miatt megbüntetett polgármesterekkel vállal szolidaritást. Az RMDSZ vezetője és egy magyar civil szervezet a terrorizmusért jogerősen elítélt két magyar szélsőséges védelmére sietett. Ezen kívül Magyarország Parlamentje külügyi bizottságának elnöke, Németh Zsolt szerdán, Tusnádfürdőn, a Nyári Egyetemen kijelentette, hogy az európai projektnek helyes választ kell adnia Trianon kérdésére. Magyarország kormányfőjét, Orbán Viktort (a magyar miniszterelnök beszéde jól ki is verte a román biztosítékokat – a szerk.) szombatra várják Tusnádfürdőre.

Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba egy július 20-i blogbejegyzésében jelentette be, hogy

az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul a „román nyelv nem megfelelő oktatása” ügyében.

A Hargita MT elnöke azzal indokolja a román állam ellen benyújtani tervezett panaszát, hogy a sikertelenül vizsgázó román diákoknál négyszer több magyar diák bukott meg a román nyelvi érettségin. Azt állítja, hogy az oktatási törvénynek megfelelően, a román nyelvet az adott kisebbségre kidolgozott speciális tanrendek és tankönyvek alapján kellene oktatni a kisebbségeknek.

„Tekintettel arra, hogy az Oktatási Minisztérium szinte semmit sem tett a magyar diákok jogainak tiszteletben tartásáért, a helyzet kivizsgálása érdekében panaszt fogunk benyújtani az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak. Megengedhetetlen, hogy a magyar diákok csak 2025-től részesüljenek a 2011-ben megadott jogokkal”, jelentette be Borboly Csaba. A Hargita MT elnöke az Egyesült Államok bukaresti nagykövetével, Hans Klemmel folytatott megbeszélésén is felvetette ezt a gondot. Ezen kívül a megyei tanács egyik július 23-i közleménye rámutat arra, hogy Borboly Csaba az „autonómiára és a fokozott helyi döntési hatáskörre vonatkozó óhaját” is megosztotta Klemm nagykövettel.

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat egy július 25-én kiadott közleményében szintén

elítéli azt, amit az egyesület „a magyar diákok igazságtalan érettségi elbírálásának” nevez.

Az egyesület bemutatja néhány Kovászna megyei diák esetét, akiknek a dolgozatát Maros megyében javították ki, az eredmények viszont jelentősen elmaradtak attól, amire a tanárok és a diákok szülei számítottak. Megóvták az eredményeket, a dolgozatok felülvizsgálata pedig Szilágy megyében történt. Az egyesület szerint jelentős különbségek voltak az első és a második pontozás között. Ennek megfelelően nagyjából 60 diák 1,5 jeggyel nagyobbat kapott a felülvizsgálat után, egyes esetekben pedig a különbségek 3, sőt 4 jegyet is jelentettek. Például két diák közül az egyik eredetileg 3,80-at kapott, majd a felülvizsgálat után 6,95-öt, a másik pedig 2,90 helyett 6,90-et. Az egyesület megjegyzi, hogy nem szokványosak az ekkora különbségek, és egy 3-4 pontos eltérést nem lehet egyszerű baklövésnek tekinteni.

A Mikó Imre Egyesület a marosvásárhelyi vizsgáztatók kivizsgálását kéri a helyzet tisztázása érdekében. „Sőt, a hasonló incidensek jövőbeni megismétlődésének elkerülése érdekében hasznos lenne, ha a magyar diákok dolgozatait javító minden bizottságban lenne egy magyar nyelvet anyanyelvi szinten beszélő tanár is”. Az egyesület úgy véli, hosszú távon az lenne a megoldás, ha átültetnék a gyakorlatba a 2011-es oktatási törvény rendelkezéseit, melyek szerint a román nyelvet módosított tanrend szerint oktatják a kisebbségeknek.

Megemlítendő, hogy a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat

védelmébe vette azt a két magyar szélsőségest, akiket július 4-én ítéltek el terrorista kísérlet miatt.

A Legfelsőbb Bíróság terrorizmus vádjával 5 év börtönre ítélte Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, miután a két magyar szélsőséges, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) csoportosulás tagjai egy házi készítésű robbanószerkezetet próbáltak meg felrobbantani a 2015. december 1-i kézdivásárhelyi katonai parádén.

A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék kettejük esetében közösség elleni merényletről terrorista cselekményekre tett kísérletre változtatta meg a besorolást és öt-öt év börtönre ítélte őket.

„Határozott meggyőződésünk, hogy az üres vádak és a bíróság politikailag motivált döntése nem vezetnek a magyarok és a románok békés együttéléséhez, és a romániai igazságszolgáltatási rendszer pártosságának elítélését kérjük a nemzetközi közösségtől”, áll még a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat közleményében.

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor is „botrányosnak” minősítette azt a tegnapi jogerős ítéletet,

mellyel a Legfelsőbb Bíróság öt év börtönre ítélte a szélsőséges Szőcs Zoltánt és Beke Istvánt. (Az, hogy egy feltételezhetően július 5-i MTI-s szöveg változatlanul, a „tegnapi” kifejezéssel kerül be Dan Tăpălagă július 26-i keltezésű cikkébe, arra enged következtetni, hogy az amúgy jól jegyzett szerző egyszerűen csak összeollózta az anyagát, vagy – és erre is volt korábban példa – készen kapta valahonnan/valakiktől a szöveget, amelyet éppen az ő nevével akarnak legitimálni. Az „összeollózás” változatát gyengíti, hogy akkor szerkesztőségi anyagként, vagy egy kevésbé ismert munkatársuk neve alatt is megjelenthetett volna – a szerk.)

Kelemen Hunor azt írta a Facebook-on, magyar nyelven, „botrányos, hogy az ügyészség újra az igazságszolgáltatást használja fel egy egész közösség megbélyegzéséhez”, áll a magyarországi MTI hírügynökség cikkében.

A G4Media.ro szerdán megírta, hogy az RMDSZ megyei és területi szervezetei, valamint a magyar helyi tanácsosok és parlamenti képviselők létrehoznak egy szolidaritási alapot azon székelyföldi polgármesterek és megyei tanácsi elnökök támogatására,

akiket azért ítéltek el bíróságok, mert magyar jelképeket helyeztek el jogtalanul romániai közintézményekre,

tudósít az MTI, a budapesti hivatalos hírügynökség.

Ezt az információt Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor erősítette meg a G4Media.ro-nak, aki elmondta, hogy egyelőre még nem határozták meg azt az összeget, mellyel majd a Szövetség minden egyes helyi választottjának vagy parlamenti képviselőjének hozzá kell járulnia a szolidaritási alaphoz.

„Egyre több polgármestert büntetnek meg olyan magyar jelképek kitűzéséért, mint amilyen a székely zászló. Ez nemzetünk egyik jelképe, jogunk van használni”, mondta még az RMDSZ-es szenátor.

„Ezek a jogaink nem irányulnak valaki ellen. Lehetőséget adnak a magyar közösségnek arra, hogy jobban érezze magát. Azért követeljük őket, mert a szülőföldünkön akarunk maradni és jól akarjuk érezni magunkat Erdélyben. Nem akarunk ellopni semmilyen földet, nem akarjuk azt sehova sem vinni”, mondta Cseke Attila szenátor is.

Megjegyezte, hogy az RMDSZ bármelyik parlamenti képviselője vagy helyi választottja szabadon eldöntheti, hogy hozzájárul a szolidaritási alaphoz, vagy sem, a pénzt pedig kizárólag azok megsegítésére fogják használni, akiket a magyar jelképek romániai középületekre történő kihelyezése miatt büntettek meg.

Az RMDSZ hivatalos Facebook-oldalán közzétettek egy rövidfilmet, melyben arra biztatják a magyarokat, járuljanak hozzá ehhez a szolidaritási alaphoz. „Ha fontos számodra a székely zászló és közösségünk jelképeinek a használata, akkor adományozz a lehetőségeidnek megfelelően”, áll az RMDSZ által a Facebookon közzétett felhívásban.

Magyarország Parlamentje külügyi bizottságának elnöke, Németh Zsolt szerdán, Tusnádfürdőn, a Nyári Egyetem munkálatain azt mondta, hogy

az európai projektnek helyes választ kell adnia Trianon kérdésére,

melyről azt mondta, hogy európai kérdés, amelyre közös megoldást kell találni, tudósít az Agerpres. A vitán résztvevő volt román kormányfő és a Külügyi Hírszerző Szolgálat volt vezetője, Mihai Răzvan Ungureanu Németh Zsolt kijelentésére vonatkozóan azt nyilatkozta az Agerpresnek, hogy az Európai Uniót nem azért építették, hogy megbosszulják a történelmet, az Unió egy békét építő projekt, a múltba ragadt tekintetek pedig nem vezetnek a jövő felé.

Németh Zsolt az Európa jövőjéről szóló vitán azt mondta, hogy az európai nemzeti közösségek által betöltött szerep is nagyon fontos, melyek – létezésükkel – az európai projekt részei, és utalt a Minority SafePack polgári kezdeményezésre, mely az európai őshonos nemzeti és etnikai kisebbségek érdekeinek védelméhez és érvényesítéséhez kíván hozzájárulni.

Magyarország Parlamentje külügyi bizottságának elnöke azt mondta, hogy az európai projektnek helyes választ kell adnia a Trianon-kérdésre, mert különben már nem lehet közös projektről beszélni, rámutatva arra, hogy

a nemzeti közösségek ilyenfajta történelmi örökségek miatt léteznek, a nemzetállamoknak pedig közös megoldást kell találniuk erre.

„Sok más mellett Trianonról is szó van és ha ez az európai projekt nem képes helyes választ adni a Trianon által képviselt gondra, akkor – sajnos – már semmiféle közös projektről sem beszélhetünk, nem igaz? Mert Trianon egy európai gond, és együtt kell megoldást találnunk. Mert ezek a közösségek és sok más közösség éppen ezen (…) történelmi örökségek miatt léteznek. És nekünk, a nemzetállamoknak közös megoldást kell találnunk, léteznie kell az elképzeléseink, a terveink ilyen értelmű koordinálásának, összehangolásának és mi pont azért ülünk itt ennél az asztalnál, hogy folytassuk azt a párbeszédet, mely végül egy megoldáshoz vezet majd és nagyon világos, hogy minden országnak, minden államnak meg kell fogalmaznia álláspontját Közép- és Kelet-Európa ezen régiójával kapcsolatosan”, mondta Németh Zsolt a hivatalos fordítás szerint.

Megjegyezzük, hogy a szerző gyalázatosan bánik a magyar nevek helyesírásával, bevett szokás szerint.

Az alcímeket a szerkesztőség adta.