Mit tehet a román kormány, amikor a rideg tényekkel szembesül? Ígér még néhány autópályát. Na de, ki a hibás? Hát, a medvék, persze!
Viorica Dăncilă kormányfő és a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Liviu Dragnea felszólította a közlekedésügyi felelősöket, sürgessék meg az autópályák átadását. Románia tragikomikus helyzetbe került: csaknem 40 kilométernyi autópálya kész az átadásra, de nem avatják fel.
Dăncilă azt kérte az Országos Közúti Infrastruktúrát Kezelő Vállalattól (CNAIR), hogy vezetőik aláírásukkal vállaljanak felelősséget egy-egy útszakasz átadásának határidejéért. Aki nem tartja be ezeket, annak távoznia kell. „Ezért is kértem az aláírást. Ezt az idén, jövőre várják el tőlünk az emberek, nem 10-20 év múlva”, mondta hétfő este a kormányfő.
17 hónapnyi PSD–ALDE-s kormányzat után alig 15,4 kilométernyi négysávos utat adtak át, amely már 2016-ban elkészült. Ezzel szemben sikerült befejezni mintegy 40 kilométernyi „múzeum-autópályát”: ezek a több mint 95 százalékos készültségű, a forgalom előtt szinte megnyitható utak, de melyek esetében különféle halogatások miatt késett a szalag átvágása.
Az idei év nagy feladatát a Nagyszeben–Piteşti, Piteşti–Craiova autópályákkal, a Bákót (Bacău) elkerülő úttal és a főváros déli elkerülő autópályájával kapcsolatos pályázatok jelentik.
Míg a fővárosi déli elkerülő út autópálya szintűvé bővítése esetében már kihirdették a három szakasz győzteseit, a CNAIR hivatalosságai, a tervek szerint, több mint 200 kilométernyi, legalább 2-3 éve halogatott út esetében hirdetnek majd győzteseket.
A kormány májusban fogadta el a köz-magán társulásban (PPP) megvalósítani kívánt stratégiai infrastruktúra-beruházások listáját.
A Dăncilă-kormány által ígért leghosszabb autópálya a Déli Autópálya (550 kilométer), mely a déli és a nyugati megyéket köti majd össze. Ennek nyomvonala Bukarest–Alexandria–Királyi–Calafat–Szörényvár (Drobeta Turnu Severin)–Lugos lesz.
A második stratégiai projekt a Németvásár (Tg. Neamţ)–Jászvásár (Iaşi)–Ungheni (100 km + a Pruton átívelő híd). A két autópálya megvalósíthatósági terveit az év végéig készítik el, amikor az építőt kijelölő pályázatot is kiírják, jelentette be Dăncilă kormányfő, amikor bemutatta hat hónapnyi kormányzása mérlegét.
A Ploieşti–Brassó–Barcarozsnyó (109 km a Kárpátokon keresztül) autópálya a legambiciózusabb projekt, mely a már elkészült Bukarest–Ploieşti autópályához fog kapcsolódni és megoldja a prahova-völgyi (a Sinaia–Buşteni–Azuga–Predeál idegenforgalmi tengely) pokoli forgalom gondját.
„Valószínűleg ez lesz az egyik leginkább használt autópálya Romániában. Ez egy biztos beruházás, elfogadható megtérülési idővel. Nagy érdeklődés lesz a potenciális magánpartnerek részéről”, mondta Viorel Ştefan kormányfő-helyettes.
Az erre az autópályára vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány már az első olvasatnál tart, erre éppen a legutóbbi kormányülésen került sor, és „minden esély megvan arra, hogy szeptemberig kiírható a pályázat”, mondta a kormányfő.
A PSD elnöke azt mondta, hogy a közlekedésügyi miniszternek kötelessége túllépni az intézményeken belüli tisztviselők által állított „bürokratikus akadályokon” és a Lugos–Déva autópálya egyik szakaszát említette példaként, melyet holmi medvék feltételezett létezése miatt nem adtak át a közlekedésnek.
„Mondok egy CNAIR-os példát: megengedhetetlen, hogy a mai napig is olyan medvékről beszélünk, melyek 41 éve nem jelentkeztek arrafelé és továbbra is egy drágább változatot akarnak, ami további egy-két évet jelent. Ha a cég képtelen ezt felfogni, akkor nem folytathatjuk így tovább. Az egyszerűsített eljáráshoz megtörtént a törvénymódosítás, vannak pénzügyi források, nem tehetjük meg, hogy nem építünk autópályát, mert valaki kitalál valamilyen akadályt. Máris felhalmozódott néhány hónapnyi késés. Több millió eurót veszíthetünk”, mondta Dragnea a múlt héten.
Korábban azt állította, hogy az arrafelé senki által sem látott medvék állítólag több mint 100 millió eurós többletköltséget jelentettek a román államnak, amihez még az átadás késlekedése is hozzáadódik.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.
Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Földbe állhat a PSD, erre pedig ők is most jönnek rá. Történelmi időket élünk.
Kilép az RMDSZ parlamenti frakciójából Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, az alakulat szerint ugyanis kevés kivétellel szinte semmi nem valósult meg a 2024-ben kötött megállapodásból.
Azt tudjuk, hogy mit kívánt a magyar nemzet 1848-ban, de mit akartak a románok és a szászok? Az MCC történész-kerekasztalán ez is kiderült.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Lakóház gyúlt ki kedd este a csíktaplocai Hársfa utcában.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.
Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.