Mit tehet a román kormány, amikor a rideg tényekkel szembesül? Ígér még néhány autópályát. Na de, ki a hibás? Hát, a medvék, persze!
Viorica Dăncilă kormányfő és a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Liviu Dragnea felszólította a közlekedésügyi felelősöket, sürgessék meg az autópályák átadását. Románia tragikomikus helyzetbe került: csaknem 40 kilométernyi autópálya kész az átadásra, de nem avatják fel.
Dăncilă azt kérte az Országos Közúti Infrastruktúrát Kezelő Vállalattól (CNAIR), hogy vezetőik aláírásukkal vállaljanak felelősséget egy-egy útszakasz átadásának határidejéért. Aki nem tartja be ezeket, annak távoznia kell. „Ezért is kértem az aláírást. Ezt az idén, jövőre várják el tőlünk az emberek, nem 10-20 év múlva”, mondta hétfő este a kormányfő.
17 hónapnyi PSD–ALDE-s kormányzat után alig 15,4 kilométernyi négysávos utat adtak át, amely már 2016-ban elkészült. Ezzel szemben sikerült befejezni mintegy 40 kilométernyi „múzeum-autópályát”: ezek a több mint 95 százalékos készültségű, a forgalom előtt szinte megnyitható utak, de melyek esetében különféle halogatások miatt késett a szalag átvágása.
Az idei év nagy feladatát a Nagyszeben–Piteşti, Piteşti–Craiova autópályákkal, a Bákót (Bacău) elkerülő úttal és a főváros déli elkerülő autópályájával kapcsolatos pályázatok jelentik.
Míg a fővárosi déli elkerülő út autópálya szintűvé bővítése esetében már kihirdették a három szakasz győzteseit, a CNAIR hivatalosságai, a tervek szerint, több mint 200 kilométernyi, legalább 2-3 éve halogatott út esetében hirdetnek majd győzteseket.
A kormány májusban fogadta el a köz-magán társulásban (PPP) megvalósítani kívánt stratégiai infrastruktúra-beruházások listáját.
A Dăncilă-kormány által ígért leghosszabb autópálya a Déli Autópálya (550 kilométer), mely a déli és a nyugati megyéket köti majd össze. Ennek nyomvonala Bukarest–Alexandria–Királyi–Calafat–Szörényvár (Drobeta Turnu Severin)–Lugos lesz.
A második stratégiai projekt a Németvásár (Tg. Neamţ)–Jászvásár (Iaşi)–Ungheni (100 km + a Pruton átívelő híd). A két autópálya megvalósíthatósági terveit az év végéig készítik el, amikor az építőt kijelölő pályázatot is kiírják, jelentette be Dăncilă kormányfő, amikor bemutatta hat hónapnyi kormányzása mérlegét.
A Ploieşti–Brassó–Barcarozsnyó (109 km a Kárpátokon keresztül) autópálya a legambiciózusabb projekt, mely a már elkészült Bukarest–Ploieşti autópályához fog kapcsolódni és megoldja a prahova-völgyi (a Sinaia–Buşteni–Azuga–Predeál idegenforgalmi tengely) pokoli forgalom gondját.
„Valószínűleg ez lesz az egyik leginkább használt autópálya Romániában. Ez egy biztos beruházás, elfogadható megtérülési idővel. Nagy érdeklődés lesz a potenciális magánpartnerek részéről”, mondta Viorel Ştefan kormányfő-helyettes.
Az erre az autópályára vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány már az első olvasatnál tart, erre éppen a legutóbbi kormányülésen került sor, és „minden esély megvan arra, hogy szeptemberig kiírható a pályázat”, mondta a kormányfő.
A PSD elnöke azt mondta, hogy a közlekedésügyi miniszternek kötelessége túllépni az intézményeken belüli tisztviselők által állított „bürokratikus akadályokon” és a Lugos–Déva autópálya egyik szakaszát említette példaként, melyet holmi medvék feltételezett létezése miatt nem adtak át a közlekedésnek.
„Mondok egy CNAIR-os példát: megengedhetetlen, hogy a mai napig is olyan medvékről beszélünk, melyek 41 éve nem jelentkeztek arrafelé és továbbra is egy drágább változatot akarnak, ami további egy-két évet jelent. Ha a cég képtelen ezt felfogni, akkor nem folytathatjuk így tovább. Az egyszerűsített eljáráshoz megtörtént a törvénymódosítás, vannak pénzügyi források, nem tehetjük meg, hogy nem építünk autópályát, mert valaki kitalál valamilyen akadályt. Máris felhalmozódott néhány hónapnyi késés. Több millió eurót veszíthetünk”, mondta Dragnea a múlt héten.
Korábban azt állította, hogy az arrafelé senki által sem látott medvék állítólag több mint 100 millió eurós többletköltséget jelentettek a román államnak, amihez még az átadás késlekedése is hozzáadódik.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A bíróságon folytatódhat a Bihar megyei magyar közélet egyik legrégebbi politikai konfliktusa: Szabó Ödön pert indított Csomortányi István ellen. Az RMDSZ-es politikus rágalmazásról beszél, az EMSZ-alelnök szerint a per célja az elhallgattatása.
… meglett a kormánybuktatás után készített első közvélemény-kutatás, érdekesek az eredmények… és Nicușor Dan államelnök enyhén szólva hülyét csinált magából a NATO-csúcsértekezleten.
Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.
Elkészült a romániai magyar tannyelvű középiskolák idei érettségi rangsora. A végzősök átlageredményei alapján összeállított toplista a legjobb intézmények mellett azt is megmutatja, hol érettségiztek a legtöbben, hol született a legtöbb 10-es eredmény.
A magyar kormány képviselőinek jelenlététől teszi függővé az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) panelbeszélgetésein való részvételt több külhoni magyar egyetem vezetősége.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?