Mit tehet a román kormány, amikor a rideg tényekkel szembesül? Ígér még néhány autópályát. Na de, ki a hibás? Hát, a medvék, persze!
Viorica Dăncilă kormányfő és a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Liviu Dragnea felszólította a közlekedésügyi felelősöket, sürgessék meg az autópályák átadását. Románia tragikomikus helyzetbe került: csaknem 40 kilométernyi autópálya kész az átadásra, de nem avatják fel.
Dăncilă azt kérte az Országos Közúti Infrastruktúrát Kezelő Vállalattól (CNAIR), hogy vezetőik aláírásukkal vállaljanak felelősséget egy-egy útszakasz átadásának határidejéért. Aki nem tartja be ezeket, annak távoznia kell. „Ezért is kértem az aláírást. Ezt az idén, jövőre várják el tőlünk az emberek, nem 10-20 év múlva”, mondta hétfő este a kormányfő.
17 hónapnyi PSD–ALDE-s kormányzat után alig 15,4 kilométernyi négysávos utat adtak át, amely már 2016-ban elkészült. Ezzel szemben sikerült befejezni mintegy 40 kilométernyi „múzeum-autópályát”: ezek a több mint 95 százalékos készültségű, a forgalom előtt szinte megnyitható utak, de melyek esetében különféle halogatások miatt késett a szalag átvágása.
Az idei év nagy feladatát a Nagyszeben–Piteşti, Piteşti–Craiova autópályákkal, a Bákót (Bacău) elkerülő úttal és a főváros déli elkerülő autópályájával kapcsolatos pályázatok jelentik.
Míg a fővárosi déli elkerülő út autópálya szintűvé bővítése esetében már kihirdették a három szakasz győzteseit, a CNAIR hivatalosságai, a tervek szerint, több mint 200 kilométernyi, legalább 2-3 éve halogatott út esetében hirdetnek majd győzteseket.
A kormány májusban fogadta el a köz-magán társulásban (PPP) megvalósítani kívánt stratégiai infrastruktúra-beruházások listáját.
A Dăncilă-kormány által ígért leghosszabb autópálya a Déli Autópálya (550 kilométer), mely a déli és a nyugati megyéket köti majd össze. Ennek nyomvonala Bukarest–Alexandria–Királyi–Calafat–Szörényvár (Drobeta Turnu Severin)–Lugos lesz.
A második stratégiai projekt a Németvásár (Tg. Neamţ)–Jászvásár (Iaşi)–Ungheni (100 km + a Pruton átívelő híd). A két autópálya megvalósíthatósági terveit az év végéig készítik el, amikor az építőt kijelölő pályázatot is kiírják, jelentette be Dăncilă kormányfő, amikor bemutatta hat hónapnyi kormányzása mérlegét.
A Ploieşti–Brassó–Barcarozsnyó (109 km a Kárpátokon keresztül) autópálya a legambiciózusabb projekt, mely a már elkészült Bukarest–Ploieşti autópályához fog kapcsolódni és megoldja a prahova-völgyi (a Sinaia–Buşteni–Azuga–Predeál idegenforgalmi tengely) pokoli forgalom gondját.
„Valószínűleg ez lesz az egyik leginkább használt autópálya Romániában. Ez egy biztos beruházás, elfogadható megtérülési idővel. Nagy érdeklődés lesz a potenciális magánpartnerek részéről”, mondta Viorel Ştefan kormányfő-helyettes.
Az erre az autópályára vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány már az első olvasatnál tart, erre éppen a legutóbbi kormányülésen került sor, és „minden esély megvan arra, hogy szeptemberig kiírható a pályázat”, mondta a kormányfő.
A PSD elnöke azt mondta, hogy a közlekedésügyi miniszternek kötelessége túllépni az intézményeken belüli tisztviselők által állított „bürokratikus akadályokon” és a Lugos–Déva autópálya egyik szakaszát említette példaként, melyet holmi medvék feltételezett létezése miatt nem adtak át a közlekedésnek.
„Mondok egy CNAIR-os példát: megengedhetetlen, hogy a mai napig is olyan medvékről beszélünk, melyek 41 éve nem jelentkeztek arrafelé és továbbra is egy drágább változatot akarnak, ami további egy-két évet jelent. Ha a cég képtelen ezt felfogni, akkor nem folytathatjuk így tovább. Az egyszerűsített eljáráshoz megtörtént a törvénymódosítás, vannak pénzügyi források, nem tehetjük meg, hogy nem építünk autópályát, mert valaki kitalál valamilyen akadályt. Máris felhalmozódott néhány hónapnyi késés. Több millió eurót veszíthetünk”, mondta Dragnea a múlt héten.
Korábban azt állította, hogy az arrafelé senki által sem látott medvék állítólag több mint 100 millió eurós többletköltséget jelentettek a román államnak, amihez még az átadás késlekedése is hozzáadódik.
Meddig engedhetjük meg még magunknak a felelőtlen pazarlást? A jelek szerint többé már nem.
A városi ember hőkupola idején igyekszik felhúzódni a hegyekbe, ha nem kedveli a mediterrán éghajlatot. Ahonnan a helyiek bármit megadnának, ha elmehetnének a világon bárhova.
Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló diskurzus felmelegítése alkalmazkodás a megváltozott geopolitikai realitásokhoz.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
… nem a Nap meg a szél a hibás a romániai energiakatasztrófáért, mutatják egy szakmai elemzés eredményei… és rendkívüli égi jelenségeket nézhet szerdán az ember, főleg, ha partiumi.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
A hétvégén TikiTok-rémhír hatására támadtak mentősökre egy Kolozs megyei településen, ez pedig évtizedes hanyagságra irányítja rá a figyelmet.
Lehűl az idő hétfő estétől, kedden pedig sok helyen lehet esőre, viharokra számítani – közölték a meteorológusok.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Jóval alacsonyabb gázolajárakat függesztettek ki az üzemanyagtöltő-állomásoknál vasárnap, miután a kormány beavatkozott: ideiglenesen 20 százalékkal csökkentették a gázolaj jövedéki adóját 2026. augusztus 16. és 31. között.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig engedhetjük meg még magunknak a felelőtlen pazarlást? A jelek szerint többé már nem.
A városi ember hőkupola idején igyekszik felhúzódni a hegyekbe, ha nem kedveli a mediterrán éghajlatot. Ahonnan a helyiek bármit megadnának, ha elmehetnének a világon bárhova.
Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló diskurzus felmelegítése alkalmazkodás a megváltozott geopolitikai realitásokhoz.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.