// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Felesége szerint nem valódi bizonyítékok alapján ítélték el Beke Istvánt

// HIRDETÉS

Beke Csilla bemutatta, mit tekintenek a hatóságok tárgyi bizonyítéknak a székely „terroristák” ügyében.

Nyilvánosságra hozta a terrorizmus miatt öt év szabadságvesztésre ítélt Beke istván felesége, Beke Csilla, mit tekintettek bizonyítéknak, amikor férjét és Szőcs Zoltánt elítélték.

„Az ítélet és a vádak alaptalanok, bizonyítékok hiányában születtek, az ügyészség és a bíróság petárdákra, egy airsoft játékra és egy zászlóra alapozott”

– állapította meg a Székelyhon szerint Beke Csilla.

Beke István felesége kedden a börtönlátogatás során kapta meg férjétől a kiközlést, hogy a hatóságok visszaszolgáltatják a korábban lefoglalt tárgyakat, laptopot, merevlemezeket, telefonokat, SIM kártyákat, adathordozókat, cédéket, DVD-ket. Kivételt képeznek a petárdák, egy airsoftjáték és egy zászló, ezek a tárgyi bizonyítékok az ügyben.

Beke Csilla elmondta, ebből is egyértelműen kiderül, hogy Beke Istvánt ártatlanul ítélték el, nem követett el semmit, és nincsenek terhelő bizonyítékok ellene. Beke Csilla a Facebookon tette közzé annak a messenger-beszélgetésnek a részletét, amelyből kiderül, hogy a petárdákat Beke István egy évvel korábban szilveszterre rendelte, ám a tűzijáték-forgalmazó cég csak a rendelés felét szállította le, majd 2015. november 15-én lépett kapcsolatba Bekével, hogy küldi az elmaradását.

„Ezt tekintik konkrét lépésnek a merénylet tervezésben. Kérdés, hogy miért éppen akkor lépett vele kapcsolatba a cég, hogy rendezze a tartozását, de erre már nem kapunk választ”

– részletezte Beke Csilla.

Arra is kitért, hogy a lefoglalt airsoft-játékot nagyon sok helyen használják, három játékmóddal, csapatlogóval van ellátva, és ezt állította be detonátornak az ügyészség. Egyértelmű, hogy pukkanós tűzijátékból, airsoft-játékból nem lehet bombát készíteni, szögezik le Bekéék. Beke Csilla szerint még mindig nem kapták meg a bukaresti legfelsőbb bíróság jogerős ítéletének indoklását, attól tartanak, hogy ennek kiállítását elhúzzák, holott szükség van a dokumentumokra, hogy tovább léphessenek az ügyben.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS