Nem ártana a valóságot is észrevenni a nagy nemzeti melldöngetés közepette.
Mielőtt az állam intézményei által a Centenárium alkalmából szervezett különféle bulikon tapsolnánk, jó lenne figyelmesebben megnéznünk, hogy milyen nyilvánvaló „sikereket” értünk el az utóbbi 100 évben: az európai szégyenrangsor élén tanyázunk a civilizált társadalmat meghatározó elemi dolgok terén.
Elsők vagyunk néhány olyan területen, melyek inkább az afrikai és latin-amerikai országokhoz visznek közelebb bennünket, mint az EU-tagállamokhoz. Ahelyett, hogy ezeket az ügyeket tűznék napirendre, amelyek nem igazán válnak a becsületünkre és ahelyett, hogy realista megoldásokat keresnének ezekre, az állam vezetői paraszting-, dinnyefesztiválokkal, meg más hasonló huncutságokkal ünneplik a Centenáriumot. Egy másik kérdés, amelyet szintén kerülnek a román társadalomban, az akadémiait is beleértve, az a két világháború közötti romániai valóságra vonatkozik, mely időszakra most romantikus nosztalgiával tekintünk, de amely hazánkat, akárcsak most, az utolsó helyre helyezte Európában a korabeli civilizációs standardokat meghatározó fontos ügyekben.
Románia 1937–1938-as kiadású statisztikai évkönyve szerint hazánkban 1930-ban nagyjából 112 ezer halálesetet regisztráltak a 0 és 5 év közötti gyermekek körében, 585 ezres születésszám mellett. Gyakorlatilag minden ötödik megszületett gyermek egy éves koráig meg is halt. További 65 ezer gyermek 5 éves koráig halt meg és további 25 ezer 12 éves koráig. Románia a legmagasabb gyermekhalandósági arányú országok közé tartozott. Románia a gyermekhalandóság tekintetében 2017-ben az utolsó helyen van az Európai Unióban: tavaly 1400 gyerek halt meg egyéves kora előtt.
Románia másik „sikerterülete”, szintén 1930-ból: az írástudatlanság. 18 millió lakos mellett több mint 6,5 millió írástudatlan volt. Szó szerint írástudatlan, mert akkoriban a funkcionális analfabetizmust még nem vizsgálták, de minden bizonnyal akkor is elég sokan voltak azok, akik nem értették, amit olvasnak. A mába visszatérve: 2017-ben Románia az első helyen van Európában az írástudatlanság terén, most pedig a funkcionális analfabéták aránya az, melyben „sikerül” elütnünk az EU más államaitól.
Itt csak két aspektust emeltem ki. Más területeken is egyértelműen mi vagyunk Európa negatív bajnokai. Ebből azt fontos leszűrnünk, hogy ha csak ostoba melldöngetésre használjuk fel a Centenáriumot, és azzal dicsekszünk, hogy milyen nagy nemzet vagyunk, akkor ezzel csak továbbra is változatlanul hagyjuk ezeket az állapotokat, újabb száz évre szőnyeg alá söpörjük a problémákat ahelyett, hogy tükörbe néznénk és őszinték lennénk önmagunkhoz, az őseinkhez, de az utódainkhoz is, akik talán megérdemelnének egy jobb jövőt.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.
Eközben a pozícióhalmozásnak (is) hadat üzenő Bolojan épp halmozza a pozíciókat, a PSD-ben pedig dúl a belső hatalmi harc.
A rendőrség közlekedési tájékoztató központja (Infotrafic) szerint a 7B jelzésű országút Arad és Tornya közötti szakaszán történt balesetben két autó volt érintett.
Tavaly öt év után először fordult elő, hogy több romániai távozott Németországból, mint ahányan odaérkeztek.
Egyelőre tisztázatlan okok miatt lekapcsolódott a világítás, félbeszakadt az FK Csíkszereda-Bukaresti Dinamo találkozó a 63. percben.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.