// 2026. szeptember 20., vasárnap // Friderika

Visszatérne a kommunizmusba a romániai lakosok fele

// HIRDETÉS

Pesszimista a jövőt illetően és visszasírja a kommunizmust a romániai lakosok zöme, derül ki egy felmérésből.

A romániai lakosok kapitalizmushoz való viszonyulását vizsgálta az IRES közvélemény-kutató nemrég közzétett felmérése, mely eléggé lesújtó képet fest 2018 Romániájáról. A június 4-16. között, 866 személyes mintán végzett kutatás legérdekesebb eredményeiből szemezgetünk.

- rossz irányba tart az ország, véli 10 romániai lakosból 8, azaz a megkérdezettek 80 százaléka

- de sebaj, mert jövő ilyenkor még rosszabb lesz,

ezt 10 emberből 4-en gondolják

- és csupán a megkérdezettek 22 százaléka reméli azt, hogy jobbra fordulnak a dolgok

- 28 évvel a rendszerváltás után nagyon alacsony a vállalkozói kedv, az alanyok csupán 18 százaléka mondta azt, hogy a családjában van valakinek vállalkozása, és csak 15 százalék tervez vállalkozást indítani

- ezt a legtöbb interjúalany - 53 százalék - a pénzhiánnyal indokolja, de fontos ok az előrehaladott életkor és a hozzá nem értés is

- bár egyetértenek azzal, hogy jó, ha valaki a maga ura, ha befektetésekről van szó, a románokat az elővigyázatosság jellemzi: 10-ből 6-an gondolják úgy, hogy

jobb kis, de biztos fizetésből élni, mint nagy, de bizonytalan jövedelemből

- a romániai lakosok háromnegyede a középosztályhoz sorolja magát, egyharmaduk vallja azt, hogy az alsó társadalmi réteghez, 4 százalékuk, hogy a felső tízezerhez tartozik

- a gazdagokról is sajátos felfogása van a romániaiaknak: 60 százalékuk azt gondolja, hogy törvénytelen módon tettek szert vagyonukra, és szinte ugyanennyi ember szerint pluszadót kellene fizetniük

- bár 10 lakosból 9 szerint jó dolog a piacgazdaság, azok körében, akik a szocializmusban is éltek, nagyon erős a nosztalgia

- a „Jobb volt 1989 előtt?” kérdéssel az alanyok 35 százaléka teljesen egyetért, míg 31 százalék egyetért

- szinte minden jobb volt a rendszerváltás előtt,

véli a megkérdezettek zöme: az ipar (81%), a politikai helyzet (74%), az infrastruktúra (65%), az oktatás (69%), az egészségügy (65%), a munkaerőpiac (61%) és nem utolsósorban az életszínvonal (58%)

- így már nem meglepő, hogy a kapitalizmus és szocializmus közül a románok fele az Aranykort választaná, csupán 44 százalék részesíti előnyben a rendszerváltás utáni kapitalista társadalmat
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS