// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Visszatérne a kommunizmusba a romániai lakosok fele

// HIRDETÉS

Pesszimista a jövőt illetően és visszasírja a kommunizmust a romániai lakosok zöme, derül ki egy felmérésből.

A romániai lakosok kapitalizmushoz való viszonyulását vizsgálta az IRES közvélemény-kutató nemrég közzétett felmérése, mely eléggé lesújtó képet fest 2018 Romániájáról. A június 4-16. között, 866 személyes mintán végzett kutatás legérdekesebb eredményeiből szemezgetünk.

- rossz irányba tart az ország, véli 10 romániai lakosból 8, azaz a megkérdezettek 80 százaléka

- de sebaj, mert jövő ilyenkor még rosszabb lesz,

ezt 10 emberből 4-en gondolják

- és csupán a megkérdezettek 22 százaléka reméli azt, hogy jobbra fordulnak a dolgok

- 28 évvel a rendszerváltás után nagyon alacsony a vállalkozói kedv, az alanyok csupán 18 százaléka mondta azt, hogy a családjában van valakinek vállalkozása, és csak 15 százalék tervez vállalkozást indítani

- ezt a legtöbb interjúalany - 53 százalék - a pénzhiánnyal indokolja, de fontos ok az előrehaladott életkor és a hozzá nem értés is

- bár egyetértenek azzal, hogy jó, ha valaki a maga ura, ha befektetésekről van szó, a románokat az elővigyázatosság jellemzi: 10-ből 6-an gondolják úgy, hogy

jobb kis, de biztos fizetésből élni, mint nagy, de bizonytalan jövedelemből

- a romániai lakosok háromnegyede a középosztályhoz sorolja magát, egyharmaduk vallja azt, hogy az alsó társadalmi réteghez, 4 százalékuk, hogy a felső tízezerhez tartozik

- a gazdagokról is sajátos felfogása van a romániaiaknak: 60 százalékuk azt gondolja, hogy törvénytelen módon tettek szert vagyonukra, és szinte ugyanennyi ember szerint pluszadót kellene fizetniük

- bár 10 lakosból 9 szerint jó dolog a piacgazdaság, azok körében, akik a szocializmusban is éltek, nagyon erős a nosztalgia

- a „Jobb volt 1989 előtt?” kérdéssel az alanyok 35 százaléka teljesen egyetért, míg 31 százalék egyetért

- szinte minden jobb volt a rendszerváltás előtt,

véli a megkérdezettek zöme: az ipar (81%), a politikai helyzet (74%), az infrastruktúra (65%), az oktatás (69%), az egészségügy (65%), a munkaerőpiac (61%) és nem utolsósorban az életszínvonal (58%)

- így már nem meglepő, hogy a kapitalizmus és szocializmus közül a románok fele az Aranykort választaná, csupán 44 százalék részesíti előnyben a rendszerváltás utáni kapitalista társadalmat
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj
Székelyhon

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj

Emelkedik a hulladékszállítás díja a legtöbb hargitai településen az új hulladékgazdálkodási rendszer decemberi bevezetésével. Gyergyó térségében lehet a legnagyobb a drágulás, de Csíkban és Udvarhelyszéken is többen magasabb költségekre számíthatnak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS