A Mentsétek meg Romániát Szövetség végre elkezdett pártként viselkedni. Kérdés, ért-e hozzá. Mert ha nem, a nagy machinációk közepette könnyen seggre eshet.
A Mentsétek meg Romániát Párt lecserélte az civil taktikát és kezd igazi ellenzéki pártként cselekedni, az ezzel járó agresszivitással és cinizmussal együtt. Mindnyájan láttuk őket a Parlamentben maximálisan aktívvá válni az igazságszolgáltatásról szóló törvények vitái alatt, a büntetőtörvénykönyv vagy a bizalmatlansági indítvány esetében. Jól mozogtak a Szociáldemokrata Párttal (PSD) és Liviu Dragneával folytatott parlamenti háborúban is. Ezekben a napokban egy kicsit Cotroceni felé fordították a lövegtornyot, teljes mértékben kihasználva a Klaus Iohannis által elkövetett taktikai hibákat.
Dan Barna meghívta a pártba Laura Codruţa Kövesit,
főleg, hogy az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) volt vezetője már bejelentette, hogy ügyészként akarja folytatni a pályafutását. Egyetlen másodpercre sem sugallta azt, hogy mandátuma befejezése után politikai karrierről álmodozna. Akkor viszont miért kellett őt ilyen kellemetlen meglepetésben részesíteni?
Az USR-s vezető meghívása tökéletesen felesleges találgatásoknak és vádaknak teszi ki Kövesit, de Barna úr a saját pártjának akart olcsón pontokat szerezni, nem a DNA volt főnökének jövőjét kívánta elrendezni. Szintén ezen eléggé vegytiszta politikaimarketing-számításokból lendült még ennél is tovább a találgatások terepén, ideális államfőjelöltként beszélve Kövesiről.
Az USR lelkes támogatóinak egy részénél bejöhetnek az ilyenfajta trükkök. A bűvészkedés kivált némi izgalmat, de ezek
Csak futólag említjük, hogy elég kockázatosak. Egyrészt a közvélemény irtózik a népszerűségük növelése kedvéért mások imázsára felkapaszkodó politikusoktól, lásd a Firea–Halep epizódot (Gabriela Firea főpolgármestert kifütyölték, amikor Simona Halep teniszgyőzelmét a saját népszerűsítésére akarta felhasználni – a szerk.). Másrészt az nem járja, hogy akarata ellenére belerángatsz a politikába egy ügyészt.
De szigorúan választási szempontból nézve, az USR imázsjátéka sokkal intelligensebb, mint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pozícionálódása, például. A liberálisok helyeselték és megmagyarázták Iohannis elnök döntését, míg az USR-s vezetők elhatárolódtak tőle, azt vetve a szemére, hogy nem harcolt eléggé a PSD-vel. Ez a második eset, hogy az USR egy jelentős kérdésben bírálta az elnök valamely cselekedetét.
Emlékszünk a Dăncilă-epizódra, amikor Klaus Iohannis bármiféle ellenállás nélkül kinevezte őt miniszterelnöknek. Az USR akkor is azt vetette az elnök szemére, hogy „elszalasztotta az esélyét annak, hogy korlátok közé szorítsa a PSD által okozott katasztrófát”, mint ahogy most is azt üzenik neki, hogy „sokkal aktívabb szerepvállalásra” lett volna szükség.
főleg, hogy kezd egyre jobban bonyolódni a választási helyzete. Az USR már az új elnöke megválasztásakor bejelentette, hogy 2019-ben saját jelöltje lesz. A Dacian Cioloş-sal és a pártjával való társulás egyáltalán nem elhanyagolható jobboldali riválist vetít előre.
Az USR és Cioloş mostantól kezdve nemcsak a PSD, hanem Cotroceni célpontjai is lesznek. Egyre kevésbé tűnik valószínűnek a jobboldal egyesülése az elnökválasztásra. Ha a totális ellenzékiség, a mindent vagy semmit útját fogják követni, akkor az USR-seknek tudniuk kell, hogy nincs visszaút és nincsenek félmegoldások sem. Találniuk kell majd egy harcolni képes jelöltet, akinek olyan ereje és elkötelezettsége van, amilyennel – úgy tűnik – a jelenlegi elnök nem rendelkezik. Van ilyen jelöltjük? Találtak valaki jobbat? Tudják, hogy kivel menetelnek majd a durvának ígérkező kampányban? A kampány során hány vidéki szervezetre támaszkodhatnak? És hány helyhatósági választási jelöltre?
Ha ezekre nem a válasz, akkor szintén Klaus Iohannishoz térnek majd vissza a második fordulóban, márpedig ebben az esetben alaposan végig kell gondolniuk, milyen messzire mennek el Cotroceni támadásában. Különben csak nevetségessé válnak és kockára teszik a jobboldal esélyét arra, hogy 2019-ben megnyerje az elnökválasztást. Mire lesz az jó nekik, ha ők lesznek a fő ellenzéki párt egy PSD által teljesen meghódított országban?
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.
Csökkenni fog a Duna vízhozama a következőkben. Az oktatási miniszter optimistán tekint a tanügyre.
A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Az új tanévben is kétféle támogatást igényelhetnek a hátrányos helyzetű diákok: tanszercsomagot, illetve 500 lejes oktatási utalványt. A tanszercsomagra vonatkozó kérelmeket péntekig, az utalvány igénylését pedig október elsejéig lehet benyújtani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.