A Mentsétek meg Romániát Szövetség végre elkezdett pártként viselkedni. Kérdés, ért-e hozzá. Mert ha nem, a nagy machinációk közepette könnyen seggre eshet.
A Mentsétek meg Romániát Párt lecserélte az civil taktikát és kezd igazi ellenzéki pártként cselekedni, az ezzel járó agresszivitással és cinizmussal együtt. Mindnyájan láttuk őket a Parlamentben maximálisan aktívvá válni az igazságszolgáltatásról szóló törvények vitái alatt, a büntetőtörvénykönyv vagy a bizalmatlansági indítvány esetében. Jól mozogtak a Szociáldemokrata Párttal (PSD) és Liviu Dragneával folytatott parlamenti háborúban is. Ezekben a napokban egy kicsit Cotroceni felé fordították a lövegtornyot, teljes mértékben kihasználva a Klaus Iohannis által elkövetett taktikai hibákat.
Dan Barna meghívta a pártba Laura Codruţa Kövesit,
főleg, hogy az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) volt vezetője már bejelentette, hogy ügyészként akarja folytatni a pályafutását. Egyetlen másodpercre sem sugallta azt, hogy mandátuma befejezése után politikai karrierről álmodozna. Akkor viszont miért kellett őt ilyen kellemetlen meglepetésben részesíteni?
Az USR-s vezető meghívása tökéletesen felesleges találgatásoknak és vádaknak teszi ki Kövesit, de Barna úr a saját pártjának akart olcsón pontokat szerezni, nem a DNA volt főnökének jövőjét kívánta elrendezni. Szintén ezen eléggé vegytiszta politikaimarketing-számításokból lendült még ennél is tovább a találgatások terepén, ideális államfőjelöltként beszélve Kövesiről.
Az USR lelkes támogatóinak egy részénél bejöhetnek az ilyenfajta trükkök. A bűvészkedés kivált némi izgalmat, de ezek
Csak futólag említjük, hogy elég kockázatosak. Egyrészt a közvélemény irtózik a népszerűségük növelése kedvéért mások imázsára felkapaszkodó politikusoktól, lásd a Firea–Halep epizódot (Gabriela Firea főpolgármestert kifütyölték, amikor Simona Halep teniszgyőzelmét a saját népszerűsítésére akarta felhasználni – a szerk.). Másrészt az nem járja, hogy akarata ellenére belerángatsz a politikába egy ügyészt.
De szigorúan választási szempontból nézve, az USR imázsjátéka sokkal intelligensebb, mint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pozícionálódása, például. A liberálisok helyeselték és megmagyarázták Iohannis elnök döntését, míg az USR-s vezetők elhatárolódtak tőle, azt vetve a szemére, hogy nem harcolt eléggé a PSD-vel. Ez a második eset, hogy az USR egy jelentős kérdésben bírálta az elnök valamely cselekedetét.
Emlékszünk a Dăncilă-epizódra, amikor Klaus Iohannis bármiféle ellenállás nélkül kinevezte őt miniszterelnöknek. Az USR akkor is azt vetette az elnök szemére, hogy „elszalasztotta az esélyét annak, hogy korlátok közé szorítsa a PSD által okozott katasztrófát”, mint ahogy most is azt üzenik neki, hogy „sokkal aktívabb szerepvállalásra” lett volna szükség.
főleg, hogy kezd egyre jobban bonyolódni a választási helyzete. Az USR már az új elnöke megválasztásakor bejelentette, hogy 2019-ben saját jelöltje lesz. A Dacian Cioloş-sal és a pártjával való társulás egyáltalán nem elhanyagolható jobboldali riválist vetít előre.
Az USR és Cioloş mostantól kezdve nemcsak a PSD, hanem Cotroceni célpontjai is lesznek. Egyre kevésbé tűnik valószínűnek a jobboldal egyesülése az elnökválasztásra. Ha a totális ellenzékiség, a mindent vagy semmit útját fogják követni, akkor az USR-seknek tudniuk kell, hogy nincs visszaút és nincsenek félmegoldások sem. Találniuk kell majd egy harcolni képes jelöltet, akinek olyan ereje és elkötelezettsége van, amilyennel – úgy tűnik – a jelenlegi elnök nem rendelkezik. Van ilyen jelöltjük? Találtak valaki jobbat? Tudják, hogy kivel menetelnek majd a durvának ígérkező kampányban? A kampány során hány vidéki szervezetre támaszkodhatnak? És hány helyhatósági választási jelöltre?
Ha ezekre nem a válasz, akkor szintén Klaus Iohannishoz térnek majd vissza a második fordulóban, márpedig ebben az esetben alaposan végig kell gondolniuk, milyen messzire mennek el Cotroceni támadásában. Különben csak nevetségessé válnak és kockára teszik a jobboldal esélyét arra, hogy 2019-ben megnyerje az elnökválasztást. Mire lesz az jó nekik, ha ők lesznek a fő ellenzéki párt egy PSD által teljesen meghódított országban?
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.