A Mentsétek meg Romániát Szövetség végre elkezdett pártként viselkedni. Kérdés, ért-e hozzá. Mert ha nem, a nagy machinációk közepette könnyen seggre eshet.
A Mentsétek meg Romániát Párt lecserélte az civil taktikát és kezd igazi ellenzéki pártként cselekedni, az ezzel járó agresszivitással és cinizmussal együtt. Mindnyájan láttuk őket a Parlamentben maximálisan aktívvá válni az igazságszolgáltatásról szóló törvények vitái alatt, a büntetőtörvénykönyv vagy a bizalmatlansági indítvány esetében. Jól mozogtak a Szociáldemokrata Párttal (PSD) és Liviu Dragneával folytatott parlamenti háborúban is. Ezekben a napokban egy kicsit Cotroceni felé fordították a lövegtornyot, teljes mértékben kihasználva a Klaus Iohannis által elkövetett taktikai hibákat.
Dan Barna meghívta a pártba Laura Codruţa Kövesit,
főleg, hogy az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) volt vezetője már bejelentette, hogy ügyészként akarja folytatni a pályafutását. Egyetlen másodpercre sem sugallta azt, hogy mandátuma befejezése után politikai karrierről álmodozna. Akkor viszont miért kellett őt ilyen kellemetlen meglepetésben részesíteni?
Az USR-s vezető meghívása tökéletesen felesleges találgatásoknak és vádaknak teszi ki Kövesit, de Barna úr a saját pártjának akart olcsón pontokat szerezni, nem a DNA volt főnökének jövőjét kívánta elrendezni. Szintén ezen eléggé vegytiszta politikaimarketing-számításokból lendült még ennél is tovább a találgatások terepén, ideális államfőjelöltként beszélve Kövesiről.
Az USR lelkes támogatóinak egy részénél bejöhetnek az ilyenfajta trükkök. A bűvészkedés kivált némi izgalmat, de ezek
Csak futólag említjük, hogy elég kockázatosak. Egyrészt a közvélemény irtózik a népszerűségük növelése kedvéért mások imázsára felkapaszkodó politikusoktól, lásd a Firea–Halep epizódot (Gabriela Firea főpolgármestert kifütyölték, amikor Simona Halep teniszgyőzelmét a saját népszerűsítésére akarta felhasználni – a szerk.). Másrészt az nem járja, hogy akarata ellenére belerángatsz a politikába egy ügyészt.
De szigorúan választási szempontból nézve, az USR imázsjátéka sokkal intelligensebb, mint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pozícionálódása, például. A liberálisok helyeselték és megmagyarázták Iohannis elnök döntését, míg az USR-s vezetők elhatárolódtak tőle, azt vetve a szemére, hogy nem harcolt eléggé a PSD-vel. Ez a második eset, hogy az USR egy jelentős kérdésben bírálta az elnök valamely cselekedetét.
Emlékszünk a Dăncilă-epizódra, amikor Klaus Iohannis bármiféle ellenállás nélkül kinevezte őt miniszterelnöknek. Az USR akkor is azt vetette az elnök szemére, hogy „elszalasztotta az esélyét annak, hogy korlátok közé szorítsa a PSD által okozott katasztrófát”, mint ahogy most is azt üzenik neki, hogy „sokkal aktívabb szerepvállalásra” lett volna szükség.
főleg, hogy kezd egyre jobban bonyolódni a választási helyzete. Az USR már az új elnöke megválasztásakor bejelentette, hogy 2019-ben saját jelöltje lesz. A Dacian Cioloş-sal és a pártjával való társulás egyáltalán nem elhanyagolható jobboldali riválist vetít előre.
Az USR és Cioloş mostantól kezdve nemcsak a PSD, hanem Cotroceni célpontjai is lesznek. Egyre kevésbé tűnik valószínűnek a jobboldal egyesülése az elnökválasztásra. Ha a totális ellenzékiség, a mindent vagy semmit útját fogják követni, akkor az USR-seknek tudniuk kell, hogy nincs visszaút és nincsenek félmegoldások sem. Találniuk kell majd egy harcolni képes jelöltet, akinek olyan ereje és elkötelezettsége van, amilyennel – úgy tűnik – a jelenlegi elnök nem rendelkezik. Van ilyen jelöltjük? Találtak valaki jobbat? Tudják, hogy kivel menetelnek majd a durvának ígérkező kampányban? A kampány során hány vidéki szervezetre támaszkodhatnak? És hány helyhatósági választási jelöltre?
Ha ezekre nem a válasz, akkor szintén Klaus Iohannishoz térnek majd vissza a második fordulóban, márpedig ebben az esetben alaposan végig kell gondolniuk, milyen messzire mennek el Cotroceni támadásában. Különben csak nevetségessé válnak és kockára teszik a jobboldal esélyét arra, hogy 2019-ben megnyerje az elnökválasztást. Mire lesz az jó nekik, ha ők lesznek a fő ellenzéki párt egy PSD által teljesen meghódított országban?
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.
A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.
Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Jó tempóban halad az autópálya építése Maros megyében és a Lőrincfalva-Ákosfalva-Nyárádszereda szakaszon egyre több, a gépkocsiforgalmat érintő változásra lehet számítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.