A szerző elveri a port mindenkin. Rajtunk, magyarokon, Iohannison, korruptakon, politikusokon, a píszí-diktatúrán. Mindenki kap, aki él és mozog. És kisebbségi diktátor.
* Már az elején bocsánatot kérek azoktól, akik sértőnek találják majd a kommentáromat. De ha nem beszélek róla, nem jelenti azt, hogy nem is létezik. És a szólásszabadság még mindig szerepel az alkotmányban. Amíg a Iordache-bizottság nem metéli szét az alkotmányt is.
Ma a kisebbségek diktatúrájáról lesz szó.
Mi lenne, ha mi is létrehoznánk egy Romániai Románok Szövetségét? Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy amennyiben folytatódik a demográfiai hanyatlás, néhány évtized múlva kisebbségbe kerülhetünk ebben az országban.
Még egyszer mondom: ha sértőnek találjátok, a ti bajotok. Ha politikailag korrekt ujjak mögé bújunk, nem jelenti azt, hogy a kérdés nem létezik.
Nem tartom helyesnek, hogy egyetlen etnikum pártja, a magyaré legyen a mérleg nyelve olyan törvények esetében, melyek mindenki számára létfontosságúak ebben az országban, a többségi románokat, a kisebbségi cseheket vagy albánokat is beleértve.
Mint ahogy azt sem tartom egyáltalán normálisnak, ha roma kisebbségiek két gerillája közötti utcai harcok tartanak rémületben több tízezer jóhiszemű polgárt. Románt, ukránt, lipovánt vagy mit tudom én milyen etnikumút.
A német kisebbségi állampolgár, véletlenül, éppen Románia elnöke. Azzal a megjegyzéssel, ha megengedik, hogy az a Szociáldemokrata Párt (PSD), melyről beszélt, messze nem a többségi politikai frakció ebben az országban. A többséget a politikailag el nem kötelezettek alkotják. Akik különböző okokból nem szavaznak, például undorból, vagy nemtörődömségből. Így hát tartalmilag, nem pedig formailag, a PSD abszolút kisebbségi. Mint ahogy az a 6 millió román állampolgár is kisebbségi, akik megválasztották elnöknek a német etnikumút, tekintettel a 19 milliós népességre, plusz arra a 4 millióra, akik más többségekbe mentek el dolgozni.
Mint láthatják, mind a rendőrség által meg nem fékezett németvásári (Târgu Neamţ) roma vérengzések, mind az örökké kormányon lévő magyarok, de az amúgy demokratikus választások esetében is csak kisebbségekről van szó. Politikai és néha beszélni nem tudó kisebbségek diktálnak arra vonatkozóan, hogy ki megy börtönbe és ki marad a Képviselőház elnöki tisztségében. Állami, de jól felfegyverzett kisebbségek lőnek könnygázgránáttal más zavargó, de az előbbiek bérét fizető kisebbségeket. Ez fordítva soha nem szokott megtörténni.
amit semmi esélyük sincs megszerezni mindaddig, míg fehérbe öltözött és többséginek álcázott kisebbségek buszokba zsúfolódva Bukarestbe jönnek, hogy megvédjék más, gazdag kisebbségek koncát.
És apropó konc, így jutunk odáig, hogy ravasz kisebbségiek gazdagodjanak meg megvalósíthatósági tanulmányokból és elcsalt pályázatokból, míg útadót fizető állampolgári többségeknek nincsenek tisztességes útjaik. És hasonlóképpen jól helyezkedő kisebbségek különleges nyugdíjakkal, kiváltságokkal és brüsszeli napidíjakkal bírnak, míg az őket megszavazó többségek penészes tömbházakban várják, hogy velük is történjen valami jó.
Politikailag korrekt kisebbségek kényszerítenek többségeket a „roma” kifejezés használatára, miközben ők sem nevezik így magukat és az egyik francia cigarettának Gitanes Blondes, egy spanyol (valójában francia – a szerk.) együttesnek pedig Gipsy Kings a neve.
ha valaki a többségi, román kifejezéseket használja: „megfulladni, mint cigány a parton”, vagy „ez a dolog cigánykodás”. Ebből következik aztán a román állampolgárok többségének a felháborodása is, akiket Európa többi részében cigányoknak neveznek. És nem romáknak, ahogy az politikailag korrekt lenne, nem? Tehát, halló! Ti, akik a mesterséges roma elnevezést védelmezitek, akkor is foglaljatok állást, amikor a franciák minden románt lecigányoznak. Nahát, szabad ezt? Rendben, ezt pont a franciának becézett afrikai bevándorló többségtől kapjuk, merde alors.
Ha megsértettem kábé ötszáz diszkriminációs paragrafust, sajnálom, de vállalom, tekintettel arra, hogy ennek az országnak Románia a neve és nem Roma, Magyar, Pészédés, vagy Varujan Vosganian-i Köztársaság.
Apropó. Miután a büntetőtörvény a kisebbségek önzetlen segítségével ment át a Parlamenten, talán cenzúráznunk kellene Eminescu Harmadik levelét is. Hogy is lehetne többé ilyesmit szavalni?
„Hájnyakú bolgár kufárok, nyúlt orrú görög legénykék:
És e rút pofájú horda mind latin – de talmi csak,
Mind e görög-bolgárocskák: kérkedő Traján-fiak!
Lám, e pestises, bitang had, lám, e piszkos söpredék
Úr hazánkon és fölöttünk, most ez ült fejünkre még!” (A versrészlet fordításának forrása – a szerk.).
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Nemcsak a közúti forgalomban, hanem a gyalogosok által használt köztereken is balesetveszélyesen közlekednek sokan az elektromos rollerekkel Csíkszeredában. Ezért a városvezetés egy szabályzót készít, és korlátozásokat vezetnek be.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.