Néha ilyen is van. Hogy a román elemző, nehezen bár, de legalább a hipotézis szintjén elismeri, hogy a magyaroknak igazuk van.
A Terhes Kristóf (magyar gázszállító, az FGSZ Földgázszállító Zrt. főnöke) által nemrég Bukarestben tett kijelentések felszították a kedélyeket. Az üzletember azt sugallta, hogy Bukarestnek egyszerűen nincs mit kezdenie azzal a gázzal, melyet a fekete-tengeri lelőhelyekből fognak kitermelni. „Nincs petrolkémiátok, nem tudjátok nyersanyagként felhasználni a földgázt.
Terhes kijelentései talán nem vetettek volna olyan nagy hullámokat, ha a magyar kormány nem utasította volna el egy új gázvezeték megépítését, mely az Európai Bizottság által is támogatott BRUA-projekt (Bulgária-Románia-Magyarország-Ausztria) keretében szállította volna a gázt Ausztriáig.
Magyarország… gáz… érdekek… vitás kérdés Budapest és az Európai Bizottság között (nem mintha ez lenne az egyetlen…), tehát minden összetevő megvan egy szenvedélyes vitához Bukarestben. Csak arra ügyeljünk, nehogy belevigyen bennünket a susnyásba.
Tehát szerencsés nemzetnek tűnünk. Egy nagy gázlelőhely van a területi vizeinkben.
Az Ásványi Források Országos Ügynöksége (ANRM) állítása szerint, a tartalék eléri a 200 milliárd köbmétert. A jelenlegi évi 10-11 milliárd köbméteres fogyasztás mellett (amelynek a 90 százaléka hazai termelésből származik), a tartalék kb. 20 évre lenne elegendő. És ez csak az, amiről pillanatnyilag biztosan tudunk, de további új lelőhelyeket is találhatnak. Mert ahol most vannak, lesznek majd később is.
Igen, a természeti kincsek a világon sok nemzet számára inkább a fejlődés esélyét veszik el.
Afrika az a kontinens, mely messze a legtöbb földalatti gazdagsággal rendelkezi, egyben a legszegényebb. Hasonló a helyzet Dél-Amerikával. Nézzék csak meg Venezuelát. Nézzék meg Oroszországot, a kolosszális forrásaival és azzal a szegénységgel, melyben a lakosság nagy része vergődik.
A gazdag nemzetek közül kevésnek vannak jelentős energetikai forrásai és más földalatti kincsei. Dánia, Írország, Japán, Dél-Korea, Belgium, Ausztrália, Svédország, Ausztria, Finnország és mások nem forrásokra, hanem inkább intelligenciára alapozva építettek fel virágzó társadalmakat.
Az Egyesült Államok rendelkezik forrásokkal, de nem lehet azt állítani, hogy ezeknek meghatározó szerepük volt e nemzet erejében. Hollandia és Nagy-Britannia akkor fedeztek fel gáz-, illetve olajlelőhelyeket, amikor már virágzó és demokratikus nemzetek voltak. Akárcsak Norvégia.
Ellenkezőleg, mohó, mélységesen korrupt és szükség esetén erőszakos elitek megerősödésének alapját képezhetik.
Ezek képesek lesznek a lakosság széles rétegeit függőségi helyzetben tartani, adva nekik néhány morzsát a források kitermeléséből származó óriási nyereségből és meg fogják fojtani a társadalom összes dinamikus kategóriáját, melyek a források átlátható, mindenki javát szolgáló kezelését követelik majd. Az elitek pedig az így megszerzett pénzből meg tudják majd venni a világ többi részének hallgatását. Valamint fegyvereket a lázadások megakadályozásához.
Ez történik a közép-ázsiai olaj- és gáztermelő köztársaságokban, ez történik Azerbajdzsánban, ez történik évtizedek óta Mianmarban, a világ egyik legnagyobb gáztartalékával rendelkező országában és – természetesen – ez történik Oroszországban. Ez történik az Öböl-menti abszolutista monarchiákban és az ajatollahok Iránjában. És ha azt kérdezik, miért képes még talpon maradni a venezuelai kormány, a gazdasági katasztrófa ellenére, már meg is találták a választ.
És mi köze van ennek a magyar vezető kijelentéseihez? Nos, íme: Románia jó lehetőségnek tekintheti a forrásokat a hazai fogyasztás kielégítésére, ami azzal a kockázattal jár, hogy egy – legalábbis középtávon –
Vagy pénzforrásként tekinthet a gázra, mely bárkinek odaadható, aki kész fizetni érte, az így megszerzett pénzt pedig infrastruktúrára és kutatás-fejlesztésre lehet fordítani, az egyedüli területekre, melyek a következő nemzedékek számára is szavatolhatják a jólétet.
Lehet, hogy nehéz elismernünk, de a magyarnak valahol igaza van. Ahelyett, hogy mi égetnénk el a gázt, inkább égessék el mások, mi pedig az ezért kapott pénzt fektessük be intelligensen és átlátható módon.
Körülnézve azt fogjuk megállapítani, hogy ahol nincsenek konszolidált demokráciák, a természeti források inkább a zsarnokok megerősödését szolgálják. Vajon eléggé konszolidált demokrácia Románia, hogy képes legyen megküzdeni a források átkával?
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.