A szabadságért bármilyen árat meg szoktak fizetni. Ez van a legendáriumokban is. Sabin Gherman írása.
Észrevetted? Az aljasság napján, amikor leterítették az igazságszolgáltatást, a teleormani bukott diák azzal állt a világ elé, hogy miként fogja majd ő megvédeni Románia forrásait, vagyis a fekete-tengeri gáz Romániáé marad és így tovább, meg bla-bla-bla.
mely „gyarmatot csinál belőlünk”, mely nem akarja, hogy „több pénz legyen a románok zsebében” és más hasonlók, ismered már a szocialista banda szövegeit. Ha viszont egymás mellé teszed a dolgokat, akkor a helyzet a következőképpen áll: ez jelzés azoknak a nagykövetségeknek, melyek elítélni merészelik a Szociáldemokrata Párt (PSD) igazságszolgáltatás elleni rohamát, jelzés a nyugati befektetők felé, akik nélkül amúgy Románia, mióta lenullázta az iparát, még egy csövet sem tud a hullámokba ereszteni: „Ha nem adtok nekünk szabad kezet, akkor az országaitokból érkező befektetők előtt zárva lesznek az ajtók.”
Ez a jelzés elsősorban az Egyesült Államoknak szól, a július 4-i üdvözletek pedig csak megerősítik azt, hogy Dragnea mindenképpen tárgyalni akar – már van egy felfüggesztett börtönbüntetése, ha újra elítélik, ez súlyos éveket jelent a rácsok mögött. Azt választotta, hogy
Ha ez a manővere nem jön be, akkor a saját pártja szurkos üstjében fog főni, azok éljenzése közepette, akik korábban az ajtót nyitogatták előtte.
Mit tesznek majd a nagykövetségek? Általában közvetlenül minden egyes marhaság megszavazása után a jogállamiságról és értékekről tettek határozott kijelentéseket; ők biztosították a lélegzetvételnyi oxigént, amely még felszínen tudta tartani a debilis demokráciánkat. Ezzel szemben mi van most? Néma csend. Plusz: Tăriceanu egy nappal az aljasság után elmegy elmagyarázni nekik, hogy a roham valójában nem roham, hanem az ügyészek és bírák, a párhuzamos állam gonoszai által bántalmazott polgár megvédésére irányuló igyekezet. De ez csak színjáték, egy bohózat.
ezek előbb-utóbb elcsúsznak egy banánhéjon, vagy elüti őket egy hajó valamelyik gyalogátjárón. Most sem lesz ez másképpen, akármennyire is bízik a szocialistoid banda a forrásokat a szabad kezekért cserébe alkuban, akármennyire is igyekezne szemezni a Fehér Házzal a teleormani milicista. Ha lenne egy képzett nép és egy politikusi bűbájokkal szemben immunis rendszer, akkor az állam intézményei magyarázatokat követelnének, és nem tudom, lenne-e Romániának annyi börtöne, hogy a román politika összes ügyeskedője elférjen bennük. Akkor talán több millióan lennénk az utcákon és a videlei titkárnő (Carmen Dan belügyminiszter – a szerk.) csendőrei már nem mernének könnygázzal lövöldözni.
A játék még zajlik – és bár a stadion alá van aknázva, a szocialista csapat a bírókra gondolva reszket: a bon entendeur, salut!
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Meddig engedhetjük meg még magunknak a felelőtlen pazarlást? A jelek szerint többé már nem.
A városi ember hőkupola idején igyekszik felhúzódni a hegyekbe, ha nem kedveli a mediterrán éghajlatot. Ahonnan a helyiek bármit megadnának, ha elmehetnének a világon bárhova.
Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló diskurzus felmelegítése alkalmazkodás a megváltozott geopolitikai realitásokhoz.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Közben sikeres volt az uszályok elsüllyesztése a csernavodai atomerőműnél, emelkedett a Duna vízszintje. Elfogták a kolozsvári férfit, aki hamis Untold-belépőkkel százakat verhetett át.
Mintegy két hete egy firenzei egészségügyi, illetve Caritas-ellátóközpontban tartózkodik egy iratok nélkül talált nő, aki egészségi problémái miatt nem emlékszik személyes adataira. Azt mondja, Erdélyből származik, családját keresik.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Három halálos áldozata van – köztük egy kiskorú is – annak a péntek délutáni balesetnek, amely a Maros megyei Zoltán nevű településen történt: három személygépkocsi és egy katonai teherautó ütközött össze.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig engedhetjük meg még magunknak a felelőtlen pazarlást? A jelek szerint többé már nem.
A városi ember hőkupola idején igyekszik felhúzódni a hegyekbe, ha nem kedveli a mediterrán éghajlatot. Ahonnan a helyiek bármit megadnának, ha elmehetnének a világon bárhova.
Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló diskurzus felmelegítése alkalmazkodás a megváltozott geopolitikai realitásokhoz.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.