A szabadságért bármilyen árat meg szoktak fizetni. Ez van a legendáriumokban is. Sabin Gherman írása.
Észrevetted? Az aljasság napján, amikor leterítették az igazságszolgáltatást, a teleormani bukott diák azzal állt a világ elé, hogy miként fogja majd ő megvédeni Románia forrásait, vagyis a fekete-tengeri gáz Romániáé marad és így tovább, meg bla-bla-bla.
mely „gyarmatot csinál belőlünk”, mely nem akarja, hogy „több pénz legyen a románok zsebében” és más hasonlók, ismered már a szocialista banda szövegeit. Ha viszont egymás mellé teszed a dolgokat, akkor a helyzet a következőképpen áll: ez jelzés azoknak a nagykövetségeknek, melyek elítélni merészelik a Szociáldemokrata Párt (PSD) igazságszolgáltatás elleni rohamát, jelzés a nyugati befektetők felé, akik nélkül amúgy Románia, mióta lenullázta az iparát, még egy csövet sem tud a hullámokba ereszteni: „Ha nem adtok nekünk szabad kezet, akkor az országaitokból érkező befektetők előtt zárva lesznek az ajtók.”
Ez a jelzés elsősorban az Egyesült Államoknak szól, a július 4-i üdvözletek pedig csak megerősítik azt, hogy Dragnea mindenképpen tárgyalni akar – már van egy felfüggesztett börtönbüntetése, ha újra elítélik, ez súlyos éveket jelent a rácsok mögött. Azt választotta, hogy
Ha ez a manővere nem jön be, akkor a saját pártja szurkos üstjében fog főni, azok éljenzése közepette, akik korábban az ajtót nyitogatták előtte.
Mit tesznek majd a nagykövetségek? Általában közvetlenül minden egyes marhaság megszavazása után a jogállamiságról és értékekről tettek határozott kijelentéseket; ők biztosították a lélegzetvételnyi oxigént, amely még felszínen tudta tartani a debilis demokráciánkat. Ezzel szemben mi van most? Néma csend. Plusz: Tăriceanu egy nappal az aljasság után elmegy elmagyarázni nekik, hogy a roham valójában nem roham, hanem az ügyészek és bírák, a párhuzamos állam gonoszai által bántalmazott polgár megvédésére irányuló igyekezet. De ez csak színjáték, egy bohózat.
ezek előbb-utóbb elcsúsznak egy banánhéjon, vagy elüti őket egy hajó valamelyik gyalogátjárón. Most sem lesz ez másképpen, akármennyire is bízik a szocialistoid banda a forrásokat a szabad kezekért cserébe alkuban, akármennyire is igyekezne szemezni a Fehér Házzal a teleormani milicista. Ha lenne egy képzett nép és egy politikusi bűbájokkal szemben immunis rendszer, akkor az állam intézményei magyarázatokat követelnének, és nem tudom, lenne-e Romániának annyi börtöne, hogy a román politika összes ügyeskedője elférjen bennük. Akkor talán több millióan lennénk az utcákon és a videlei titkárnő (Carmen Dan belügyminiszter – a szerk.) csendőrei már nem mernének könnygázzal lövöldözni.
A játék még zajlik – és bár a stadion alá van aknázva, a szocialista csapat a bírókra gondolva reszket: a bon entendeur, salut!
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.