Igen, jól tetszik látni. Az elemző szerint az RMDSZ állapotos. De nyilván nem áldott állapotról van szó. Inkább áldatlan cinkosságról. A korrupt kormánnyal. Meg Orbán Viktorral. Mégpedig Erdély autonómijáért.
Kevéssel azután, hogy elutasították a formálisan, vagyis a naivak hiszékenységére alapozó látszatra Viorica Vasilica Dăncilă asszony által vezetett kormány elleni liberális (PNL) kezdeményezésű bizalmatlansági indítványt, az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor úr nyíltan kifejezte elégedetlenségét azzal kapcsolatban, hogy igazságtalan módon a Szövetség rovására írják a kormány mesterséges életben tartását.
Hiszen a PSD–ALDE-s (Szociáldemokrata Párt – Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) kormánynak a Szövetség szavazataival, vagy nélkülük, szavatolt volt a túlélése. Az indítvány kudarca nagyrészt a PNL-t, Ludovic Orban urat terheli, aki képtelen volt tárgyalásokat folytatni Victor Ponta úrral, az ellenzékkel, a PSD-n belüli elégedetlenekkel. A koalíció, különösen a PSD ravaszsága is számított, amely kiadta a parancsot, hogy a párt egyetlen parlamenti képviselője se merészelje megközelíteni a szavazóurnákat, nehogy árulóvá váljon. A többi ellenzéki párt is hibás, melyek ahelyett, hogy koalícióra lépnének, szövetségeket próbálnának összerakni, inkább egymást támadják, hátha-hátha kicsikarnak maguknak egy újabb nyomorúságos százalékot a felmérésekben.
Az RMDSZ az indítvány vitája és szavazása alkalmával azt választotta, hogy nem nyilvánít véleményt, vagyis elhagyja a Parlament két házának együttes ülését. Ez a megoldás azt az illúziót keltette, hogy
csak egy kicsit, nagyon kicsit terhes. Pontosabban a hatalom pártjainak cinkosa, melyek – úgy tűnik – sokat ígértek neki, a folyosókon azt pusmogják, hogy egészen odáig is elmentek, hogy a magyar nyelv második hivatalos nyelvvé váljon Románia területén. És mindez éppen a Nagy Egyesülés Centenáriumának évében.
Erről az eseményről az RMDSZ vezetői már régóta azt mondják, hogy a romániai magyarságnak nincs oka megünnepelni és nem is fogja megtenni, ezzel Budapest, az Orbán Viktor által vezetett kormány kottájából játsszák, aki folyamatosan Trianon traumáit hangoztatja, amelyek állítólag – lásd Uram! – még a Holokausztnál is nagyobbak. Bár senki sem mond egy szót sem arról, hogy milyen nagy árat fizetett a PSD–ALDE koalíció az RMDSZ-nek erről a cinkosságáért, a dolgok kétségtelenül komolyak, tekintettel arra, hogy Markó Béla úr, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, aki szökőévenként áll csak a sajtó elé, a napokban azt a kijelentést engedte meg magának, aljas és büntetőjogilag büntethető módon semmibe véve Románia alkotmányát, hogy
Mit tett az RMDSZ a büntetőtörvénykönyv módosításairól tartott szenátusi szavazás alkalmával, mely módosítások a tolvajok, a korruptak, a megvesztegetők és azon politikusok országává változtatja Romániát, akik annyit lophatnak, amennyit csak szíveskednek? Az RMDSZ, egyáltalán nem találékony módon, ugyanúgy tett, mint a múlt héten. A PSD–ALDE szövetség cinkosaként cselekedett. Csakhogy az RMDSZ szenátorai ezúttal nem hagyták el a termet, hanem szépen a helyükön maradtak (úgy tűnik, az áldott állapot előrehaladhatott, az RMDSZ egy kicsit terhesebb lett), ezzel biztosítva a határozatképességet és lehetővé téve a Dragnea, Iordache, Nicolicea, Tăriceanu, Şerban Nicolae által kiötlött összes gazemberség kényelmes elfogadását.
Nem is tehetett másképpen.
ideológiája által befolyásoltnak, az illiberális doktrína kiszolgálójának tűnik. A Szövetség vezetői abban bíznak, hogy minél jobban eltávolodik Románia Európától, a jogállamiság jellegzetességeitől és működési szabályaitól, minél inkább autokráciává válik, ők annál több követelést fogalmazhatnak meg. Melyek nagy eséllyel teljesülnek is majd, hiszen Dragnea úr nagyon közeli kapcsolatokat ápol Magyarország kormányfőjével. Lehet, hogy akkor majd a választ is megkapjuk – Isten őrizz! – Markó úr találós kérdéseire.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.