Két és fél nap alatt átírta a parlament a büntető törvénykönyvet (btk.) úgy, hogy ha életbe lépnek a módosítások, kevesebb dologért lehet majd büntetőjogi felelősségre vonni a végrehajtó hatalom gyakorlóit: a központi és a helyi közigazgatás döntéshozóit, polgármestereket, tanácselnököket, hivatalok igazgatóit. Mi több, felelősségrevonás után is lazán betölthetnek majd köztisztségeket.
A legdurvább húzások
A parlamenti többséget alkotó PSD-ALDE-koalíció előbb a Florin Iordache vezette különbizottságban, a szenátusban, majd a kisebbségek egyes képviselőinek segítségével a képviselőházban is megszavazta, hogy:
1. A hivatali gondatlanság ne legyen többé bűncselekmény.
A jelenlegi btk. három hónaptól három évig terjedő börtönnel vagy bírsággal sújtja, ha egy hivatalnok gondatlanságból rosszul hajtja végre vagy nem hajtja végre valamely hivatali kötelességét, és ezzel kárt okoz természetes vagy jogi személynek, vagy sérti ezek jogait vagy legitim érdekeit.
2. Ne számítson hivatali visszaélésnek,
- ha az elkövető kevesebb kárt okozott, mint a bruttó minimálbér (amely most 1900 lej);
- ha azt nem anyagi haszonszerzés céljából követik el,
- és ezt az anyagi hasznot nem az elkövető, a házastársa vagy legfeljebb másodfokú rokona élvezi (vagyis ha egy harmadik fél, például a PSD Teleorman megyei szervezete élvezi, akkor nem bűncselekmény);
- ha a feltételezett visszaélést a kormány vagy a törvényhozás valamely tagja követi el jogszabály kidolgozásával, kibocsátásával vagy jóváhagyásával (emiatt emeltek vádat Sevil Shhaideh ellen);
- ha az elkövetéssel nem törvény, kormányrendelet vagy sürgősségi kormányrendelet szabályozta feladatát utasítja vissza vagy szegi meg (vagyis ha az intézményének a működési vagy belső rendszabályát szegi meg, az nem hivatali visszaélés).
3. Legtöbb ne hét, csak öt évet lehessen kiszabni hivatali visszaélésért,
ami egy másik módosítás miatt azt is jelenti, hogy a hivatali visszaélés elévülési ideje nyolcról automatikusan öt évre csökken. És ha a vádlott megtéríti az okozott kárt a jogerős ítélet meghozataláig, büntetése automatikusan a felére csökken.
4. Hivatali visszaélésért ne lehessen hivataltól eltiltani.
A btk. módosítása csak a bírságot, illetve a mostaninál kevesebb kiszabható szabadságvesztést hagyja meg a hivatali visszaélés szankciójaként, míg a jelenlegi btk. lehetővé teszi, hogy a bíró egy darabig el is tiltsa a visszaélőt köztisztség viselésétől. Ami eléggé logikus, ha az elkövető a hivatali tisztségét használta fel a visszaéléshez.
5. Az nem számít befolyással üzérkedésnek,
ha az illető csak megígéri a közbenjárást, de végül nem jár közbe a megígért ügyben, vagy nem kap érte anyagi juttatást. A jelenlegi btk. alapján nem csak anyagi javakat lehet elfogadni a közbenjárásért.
6. A sikkasztást fel kell jelenteni,
különben (például hivatalból) az ügyészség nem indíthat eljárást ilyen címen.
7. Ha valakit több ügyben is elítélnek,
legtöbb három évvel lehet súlyosbítani a leghosszabb börtönbüntetést, amit kapott. A btk. jelenlegi formája ezt nem abszolút számban, hanem arányosan állapítja meg: ha több börtönbüntetést is kiszabnak valakire, akkor a leghosszabbhoz az összes többi összegének harmadát adják hozzá.
8. Azt a vagyonrészt nem lehet elkobozni,
amiről az elítélt nem vallja be, hogy azért ruházta át egy családtagjára, hogy ne lehessen elkobozni, vagy ha olyan cégre ruházta át, amelyet nem ő irányít.
(Vagyis nyugodtan sikkasszunk az államtól, ha senki nem jelent fel, vagy ha az összeget gyorsan átutaljuk egy rokonunknak, vagy egy rokonunk, barátunk cégének.)
2099 felmentés?
Az elmúlt négy évben a korrupcióellenes ügyészség 2099 hivatalnok, helyi vagy megyei választott, központi közigazgatási döntéshozó ellen emelt vádat hivatali visszaélés címén – közölte szerdán Augustin Lazăr főügyész, és egyetlen olyan esetet sem találtak ezek között, amelyben a vádlott maga vagy közeli rokonai számára húzott volna közvetlen anyagi hasznot a visszaéléssel. Ennél ma már sokkal rafináltabbak a vádlottak és elkövetők, stróman vagy harmadik fél élvezi a visszaélés anyagi hasznát, mondta a főügyész.
Lazăr szerint nem csak annak a veszélye áll fenn, hogy ezekben az ügyekben mindenkit fel kell menteni, hanem az is, hogy nem lehet követelni annak a mintegy négy milliárd lejes kárnak a megtérítését, amelyet a többezer hivatali visszaéléses ügyben okoztak. Az új btk. elfogadásával ráadásul az ország megszegi a 2003-ban New Yorkban aláírt korrupcióellenes nemzetközi egyezményt is.
A DNA hétfőn megjelent közleménye szerint 2017-ben 215, közérdek ellen elkövetett hivatali visszaélés ügyében emelt vádat, és a vádlottak egyik esetben sem kimutathatóan saját anyagi haszon szerzése céljából éltek vissza a tisztségükkel. A DNA szerint ezek közül nemcsak azok az ügyek végződhetnek bűncselekmény hiányára hivatkozó felmentéssel (mert mindig a vádlott számára kedvezőbb törvénykezést kell figyelembe venni), amelyekben még nem hozott ítéletet a bíróság, hanem azok is, amelyekben már jogerős és elmarasztaló ítélet született.
A DNA azt is kifogásolja, hogy közhivatalnok ellen csak akkor emelhetnének vádat, ha egy – a módosított btk. által közelebbről nem meghatározott – közigazgatási szerv megállapítja az okozott kárt. Ez a DNA szerint ellentmond az alkotmány által biztosított bírói függetlenségnek, mert a bíró feladata megállapítani a per során, hogy a vádlott valóban okozott-e kárt, és mekkorát. Arról nem is beszélve, ha például egy meggyanúsított miniszterről egy beosztottja kellene megállapítsa, okozott-e kárt hivatali visszaéléssel.
Miért nevezte Iohannis a btk. módosítását a többség diktatúrájának?
Klaus Iohannis államfő szerdán, a btk. módosításának képviselőházi megszavazása után szinte azonnal kiállt a sajtó elé, hogy bejelentse, megtámadja az alkotmánybíróságon úgy a büntető törvénykönyv, mint a büntető perrendtartás ezen és a múlt héten megszavazott módosításait.
Tartalmi kifogásait majd az alkotmánybírósági beadványban részletezi, pár perces mai megszólalásában viszont felháborítónak nevezte azt, ahogy a kormánytöbbség áterőltette a btk. módosítását a parlamenten.
A btk. módosításait ugyanis a parlament úgy „vitatta meg”, hogy azokat nagyon kevesen olvasták el, és szóltak egyáltalán hozzá. Annak ellenére, hogy az egyik USR-s képviselő múlt pénteken személyesen is felkereste az igazságügyi minisztériumot, ugyan árulnák már el, milyen módosításokat kezdeményez a kormány, a minisztérium javaslatait tíz perccel azelőtt kapta meg az azokat megvitatni és véleményezni hivatott parlamenti különbizottság, hogy hétfőn összeült volna vita és véleményezés céljából.
A módosításokon ez a néhány honatya vitatkozott egy napig, majd a bizottság PSD-ALDE koalícós többsége úgy hagyta jóvá a módosító törvénytervezetet, hogy csak a kormány és a PSD módosítóit szavazta meg, az ellenzék összes javaslatát lesöpörte az asztalról. Másnap, kedd délelőtt ugyanígy szavazott az egészről a szenátus plénuma, tartalmi vita nem volt, csak a kormánypárti honatyák megszavazták, amit a bizottság, és leszavazták az ellenzéki javaslatokat.
Kedd délután ismét összeült a különbizottság, pár technikai változtatással elfogadta ugyanazt a jelentést a btk.-t módosító törvénytervezetről, ezt pedig szerda délelőtt megszavazta a döntő ház is, a képviselőház a kormánykoalíció és a nemzeti kisebbségek egyes képviselőinek támogatásával. A PNL a képviselőházi plénumban igyekezett elérni, hogy vegyék le a napirendről a btk. módosítását, és később még vitatkozzanak róla, de ezt ugyanúgy leszavazta a kormánytöbbség, ahogy az ellenzék és az RMDSZ összes tartalmi módosító javaslatát.
Mindezt a házszabállyal teljesen ellentétesen, hangoztatta az USR, mert még a sürgősségi eljárás is két napot enged az alsóháznak vitatkozni a benyújtott törvényjavaslatról, most pedig 24 óra sem telt el a benyújtás és a végső szavazás között. A kétházas parlament különbizottsággal együtt összesen két és fél nap alatt darálta át magán a leggyakoribb korrupciós bűncselekmények büntetőjogi felszámolását, részbeni felszámolását, illetve enyhítette az értük kiszabható büntetéseket.
A gazdaság issza meg a levét annak,
hogy a büntetőjogi rendelkezéseket ennyire egyoldalúan módosították, jelentette ki közös közleményben négy vállalkozói szövetség: a romániai AmCham (az amerikai kereskedelmi kamara), a Román-Német Kereskedelmi és Iparkamara, a Concordia Munkáltatói Szövetség és a Romanian Business Leaders vállalkozói közösség.
A büntetőjog szigorának kitartó enyhítése a külföldi partnerek és a társadalom széles körű ellenkezése dacára bizalmatlan légkört teremt, rontja Románia hitelességét, csökkenti a befektetési kedvet, növeli az állami szféra hitelezésének költségeit, és veszélybe sodorja a makrogazdasági stabilitást, állítják az üzletemberek.
A hivatali gondatlanság bűncselekményének megszüntetése jelentős károkat okozhat a magánszférának, állapította meg a Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsának elnöke, Florin Jianu. A hazai gazdaságban ugyanis az állam a legnagyobb szerződő fél, rengeteg céggel áll szerződésben, és egy hivatalnok vagy közméltóság nemtudásból vagy rosszindulatból jelentős károkat is előidézhet cégeknél anélkül, hogy ezért felelnie kellene. A hivatali visszaélés módosításával pedig torzulhat az állam legfontosabb, ellenőrzői feladatának ellátása, állítja Jianu, aki miniszterként korábban maga is része volt az államapparátusnak.