Barátinak nehezen nevezhető lépéssel trollkodott meg több közép- és kelet-európai országot – köztük az oroszoktól hagyományosan és intézményesen rettegő Romániát – Vlagyimir Putyin orosz elnök: az érintett országok városairól, illetve régióiról nevezett el orosz katonai ezredeket.

Bukarestben például amiatt kaphatnak agyi vértolulást az illetékesek, hogy egy ezredet Erdélyről neveztek el – számolt be róla a Szabad Európa Rádió.

A június 30-án aláírt, de csak hétfőn nyilvánosságra hozott elnöki rendeletek ukrajnai, fehéroroszországi, lengyelországi és németországi településeket érintenek Erdély mellett.

A szovjet hadsereg második világháborús, Sztálin diktatúrája idején játszott szerepét felidéző rendeletek indoklása szerint azokkal ápolni kívánják „a dicsőséges katonai és történelmi hagyományokat, és táplálni a haza és a katonai szolgálat iránti szeretetet a hadsereg tagjai körében”.

A rendeletek ugyanakkor igencsak provokatívnak minősülnek, hiszen Lengyelországban például a legkevésbé sem felszabadítónak tekintik az egykori Szovjetuniót, hanem nettó megszállónak. És hát a többi érintett ország sem mondhatja el magáról, hogy a szovjet megszállás a Kánaánt hozta volna el számára.

A rendeletek értelmében a 6. Harckocsi Ezred mostantól Lvovi Ezred néven szerepel, a 68. Harckocsi Ezredet Zsitomir-Berlin néven kell keresni, a 63-adikat pedig Nyizsinről nevezték el – ezek a német fővárost leszámítva mind ukrajnai városok. Ami szintén meglehetősen pikáns, tekintve, hogy a Krím 2014-es elcsatolása és a Donbasszban zajló háború miatt az orosz-ukrán viszony enyhén szólva is mélyponton van.

1944-ben Sztálin nevezte el a 93. Harckocsi Ezredet Zsitomirról a második világháborúban játszott szerepe nyomán. Ezt később 68. harckocsizó ezreddé nevezték át, a Szovjetunió felbomlása után pedig felszámolták. Ezt követően tavaly ismét életre hívták.

Emellett Vityebszk, Kobrin és Szlonyim fehéroroszországi városokról, valamint Varsóról és Berlinről is neveztek el ezredeket – hogy Erdélyt már ne is említsük.