// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Indul az államelnöki tisztségért a besúgóbotrányba keveredett román akadémiai elnök?

// HIRDETÉS

Mindenki nyugodjon le. Nem indul. Legalábbis ezt állítja. Most.

Ki tudja, honnan, felröppent a pletyka, hogy Ioan-Aurel Pop, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) jelenlegi rektora, a Román Akadémia jelenlegi elnöke, vérbő nacionalista történészprofesszor indul a 2019-es elnökválasztásokon. Klaus Iohannis ellenfeleként, persze.

A sajtó kapta magát, és – a kósza híreket a valóság talajába szögezendő – egy interjú keretében megkérdezte Pop urat, mi az igazság. És ha már szóba álltak, a szekusvádakra is rákérdeztek.

A rector magnificus úr világosan elmondta: 1989 után nem tévedt a politika mezejére, és most sem szándékozik ezt tenni. Hozzátette, életében kizárólag szakmai funkciói voltak. Azokhoz sem kinevezés, hanem választás vagy verseny útján jutott hozzá. Ő volt a BBTE első olyan rektora, akit „a nép” választott meg: az oktatók, kutatók és diákképviselők, vagyis kábé 2000 ember. (Azelőtt a rektort a szenátus kábé 100 tagja választotta.) És azt is kijelentette: az ember maradjon meg a saját kaptafájánál.

A személyét (is) érintő szekus besúgóbotrányra a rektor-elnök azt mondta, hogy biza, ezek a dolgok előfordulnak, főleg, ha valaki befolyásos pozícióba kerül. Ilyenkor egyes körök úgy kezdenek viselkedni, mint a hajdani inkvizíció vagy éppen a kommunista titkosrendőrség (sic!), ádázul kotorásznak az illető múltjában. Mások azért irigykednek az illetőre, mert ők nem tudnak bejutni egy olyan fontos intézménybe, mint a Román Akadémia.

Vannak persze más okok is: egyeseknek szúrja a szemét, hogy a rektor-elnök úr a román nemzeti vonalat képviseli, ezért lenacionalistázták. Másoknak nem tetszenek a kapcsolatai, nézetei, az, ahogy nyíltan megmondja, ha valamelyik véleményvezér nemzetellenesen viselkedik.

Biza, ez egy igazi értelmiségi dolga. Éberen őrködik nemzete fölött. És nem bocsátkozik politikai kalandokba. A fenti kijelentések fényében fél szemmel figyeljük majd Pop úr idevágó jövőbeli cselekedeteit.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS