Sötét jövőnek néz elébe a mioritikus haza. Sabin Gherman írása.
Ne higgyük, hogy ebben az országban mindenki meg van rémülve a szocialistoid banda ideológiai kábulatától – nem mindenki emlékezett meg, például, a bányászjárások őrületéről, nem mindenkiből váltott ki undort az a csúfság, amelyben ugyanez a banda Simona Halepot részesítette.
Az egy évvel ezelőtt még tisztességesnek tűnő pártaktivisták vagy a szociáldemokráciát tényleg becsületből választó egyszerű emberek közül sokakat elöntött a gyűlölet és vakon követik a teleormani vezért. Románia két év alatt annyit esett vissza, amennyi két korszakra is elég lenne – ez
amikor egyesek harcoltak és meghaltak, mások tapsoltak, a többség viszont hallgatott.
Másrészt elhalni tűnnek a nagykövetségek megmentő hangjai. A kormányzati kofák még az Európai Bizottságnak is nekimentek – arra intve, hogy legyen „óvatos” és fontolja meg a szavait.
Az Európai Parlamentben a választottak végighallgatták azt a szégyenletes diskurzust, mely szerint csak egy összeesküvés akadályozza bejutásunkat Schengenbe – merthogy a hollandok – Istenem! – csak a konstancai kikötőért cserébe adnák a beleegyezésüket; egy szót sem ejtenek a korrupt vámosokról és az Unió határainak biztonságáról. A legnagyobb román párt vezére, miután pincérkedett egyet az AEÁ-ban (utalás Liviu Dragnea 2017. januári látogatására, amikor Donald Trump elnök kegyeit kereste – a szerk.), most a NATO-val cirkuszol, mert az nem fogadja el dél-amerikai fantáziáit.
Nem kell ezen csodálkozni: Romániának egész történelme folyamán üvegcsontjai voltak – elég volt egy maroknyi ravasz ostoba, hogy gajra vágjon bennünket. Azt a gondolatot, hogy az Európai Unió és a NATO történelmi lehetőségeket jelentenek számunkra, lassan-lassan felváltja a meddő büszkeség, hogy akár a nyugatiak szabályai nélküli is ellehetünk. Lassan-lassan Nyugatról Keletre váltják az irányt.
semmi sem igazolja az európai értékekhez való tartozást. Nincs már semmilyen közéleti etika, semmilyen bizonyíték arra, hogy még érdemes megbízni ebben az országban. Az 1990 júniusában rólunk kialakult kép vetül rá arra, amit ma átélünk – sokan mondogatják, nyilvánosan szégyenkezve, hogy „Isten őrizzen minket az erőszaktól”, de ugyanazok tekintik megoldásnak az erőszakot; és elég lesz egy téglával beverni valamelyik kormánymegbízotti hivatal ablakát, mert további ezrek repülnek majd arra.
Ennek ellenére Dragnea bukni fog, a körülötte lévő bandával együtt. Válságok, vergődések, erődemonstrációk fognak következni, de akkor is bukni fog. Mi marad majd a bukása után? Káosz. A Grindeanu/Tudose/Dăncilă után következőknek olyan sok mindent kell majd kijavítaniuk, hogy nem biztos, hogy lesz idejük azt is elmagyarázni, mennyi ostobaságot örököltek meg a PSD-s kormányzattól; a külpolitikában évekre lesz szükségünk, hogy visszaépítsük a kiszámítható és tisztességes partneri hírnevünket. Mindezen erőfeszítések mellett ott csillognak majd az éhes pincéri szemek.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén hétfőn az a nyertes, aki az október 22-i Loto 6/49 sorsoláson elvitte az első kategóriás, 17 760 754,40 lejes (több mint 3,32 millió eurós) főnyereményt.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.