// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Amikor megbukik, Dragnea az asztalterítőt is magával fogja rántani

// HIRDETÉS

Sötét jövőnek néz elébe a mioritikus haza. Sabin Gherman írása.

Ne higgyük, hogy ebben az országban mindenki meg van rémülve a szocialistoid banda ideológiai kábulatától – nem mindenki emlékezett meg, például, a bányászjárások őrületéről, nem mindenkiből váltott ki undort az a csúfság, amelyben ugyanez a banda Simona Halepot részesítette.

Az egy évvel ezelőtt még tisztességesnek tűnő pártaktivisták vagy a szociáldemokráciát tényleg becsületből választó egyszerű emberek közül sokakat elöntött a gyűlölet és vakon követik a teleormani vezért. Románia két év alatt annyit esett vissza, amennyi két korszakra is elég lenne – ez

ugyanaz a teljhatalomért folyó harc, amilyet a nagyszüleink már láttak az 50-es években;

amikor egyesek harcoltak és meghaltak, mások tapsoltak, a többség viszont hallgatott.

Másrészt elhalni tűnnek a nagykövetségek megmentő hangjai. A kormányzati kofák még az Európai Bizottságnak is nekimentek – arra intve, hogy legyen „óvatos” és fontolja meg a szavait.

Az Európai Parlamentben a választottak végighallgatták azt a szégyenletes diskurzust, mely szerint csak egy összeesküvés akadályozza bejutásunkat Schengenbe – merthogy a hollandok – Istenem! – csak a konstancai kikötőért cserébe adnák a beleegyezésüket; egy szót sem ejtenek a korrupt vámosokról és az Unió határainak biztonságáról. A legnagyobb román párt vezére, miután pincérkedett egyet az AEÁ-ban (utalás Liviu Dragnea 2017. januári látogatására, amikor Donald Trump elnök kegyeit kereste – a szerk.), most a NATO-val cirkuszol, mert az nem fogadja el dél-amerikai fantáziáit.

Nem kell ezen csodálkozni: Romániának egész történelme folyamán üvegcsontjai voltak – elég volt egy maroknyi ravasz ostoba, hogy gajra vágjon bennünket. Azt a gondolatot, hogy az Európai Unió és a NATO történelmi lehetőségeket jelentenek számunkra, lassan-lassan felváltja a meddő büszkeség, hogy akár a nyugatiak szabályai nélküli is ellehetünk. Lassan-lassan Nyugatról Keletre váltják az irányt.

Románia ebben a pillanatban már csak névleg tagja az Európai Uniónak –

semmi sem igazolja az európai értékekhez való tartozást. Nincs már semmilyen közéleti etika, semmilyen bizonyíték arra, hogy még érdemes megbízni ebben az országban. Az 1990 júniusában rólunk kialakult kép vetül rá arra, amit ma átélünk – sokan mondogatják, nyilvánosan szégyenkezve, hogy „Isten őrizzen minket az erőszaktól”, de ugyanazok tekintik megoldásnak az erőszakot; és elég lesz egy téglával beverni valamelyik kormánymegbízotti hivatal ablakát, mert további ezrek repülnek majd arra.

Ennek ellenére Dragnea bukni fog, a körülötte lévő bandával együtt. Válságok, vergődések, erődemonstrációk fognak következni, de akkor is bukni fog. Mi marad majd a bukása után? Káosz. A Grindeanu/Tudose/Dăncilă után következőknek olyan sok mindent kell majd kijavítaniuk, hogy nem biztos, hogy lesz idejük azt is elmagyarázni, mennyi ostobaságot örököltek meg a PSD-s kormányzattól; a külpolitikában évekre lesz szükségünk, hogy visszaépítsük a kiszámítható és tisztességes partneri hírnevünket. Mindezen erőfeszítések mellett ott csillognak majd az éhes pincéri szemek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS