Uszítósdi
Szerző: Cosmin Puriș
2018. június 22. péntek, 15:13
Egyes román sajtólátnokok már azt vizionálják, hogy hamarosan a bukaresti parlamentben is magyarul fognak beszélni.

Miközben mindenkit lefoglalnak a viták, hogy milyen álláspontra helyezkedik majd az Alkotmánybíróság döntése nyomán Klaus Iohannis az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) vezetője, Laura Codruţa Kövesi ügyében, a románok többségének elkerülte a figyelmét egy rendkívül fontos esemény, melyre múlt héten éppen Románia Szenátusában került sor. A közigazgatásról szóló törvény elfogadásáról van szó.

A szóban forgó törvény által szabályozott dolgok között van a nemzeti kisebbségek nyelvének közigazgatási használata is.

Ennek megfelelően szentesítik, hogy „azokban a közigazgatási-területi egységekben/alegységekben, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozó polgárok aránya a lakosok számának több mint 20 százaléka, a helyi közigazgatás hatóságainak, a nekik alárendelt közintézményeknek, a helyi vagy megyei jellegű közösségi és közhasznú szolgáltatásokat nyújtó szerveknek, valamint a kormánymegbízotti hivataloknak, a kihelyezett közszolgáltatóknak velük kapcsolatosan kötelességük biztosítani a kérdéses nemzeti kisebbség nyelvének használatát, az alkotmány, a jelenlegi törvénykönyv, valamint azon nemzetközi szerződések rendelkezéseivel összhangban, melyeknek Románia része.” Ugyanakkor azt is előírják, hogy a fentebb felsorolt hatóságok és közintézmények, valamint a többi jogi entitás dönthet a nemzeti kisebbségek nyelvének használatáról azokban a közigazgatási-területi egységekben is, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok aránya nem éri el a 20 százalékot. Mint látható, e törvénykönyv hatályba lépésével a nemzeti kisebbségek a kihelyezett intézmények és a kormánymegbízotti hivatalok szintjén is gond nélkül használhatják majd a saját nyelvüket.

De mit jelent ez? Mivel a kihelyezett intézmények a minisztériumokhoz vagy a központi szakközigazgatás más szerveihez tartozó szervezeti egységek, a kormánymegbízotti hivatalok pedig a kormány közvetlen képviselői vidéken, az új közigazgatási törvénykönyv elfogadásával nem történik más, mint hogy hivatalossá teszik a nemzeti kisebbségek nyelvét –

pontosabban a magyar kisebbség nyelvét, hiszen voltaképpen erre megy ki az egész – a központi közigazgatás szintjén.

Gyakorlatilag egy újabb lépés a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvi státuszának elfogadása felé. Így aztán már nem kell sok és ezt a nyelvet a minisztériumok, sőt, akár a kormány szintjén is hivatalos államnyelvként fogják használni.

Tehát az RMDSZ tervéből lassan-lassan valóság lesz. Ez olyan terv, melyben a kisebbségi jogok retorikája mögött a „nagy” magyar állam álma rejtőzik, melyben az erdélyi román népnek helyet kell csinálnia a „magyar nemzet” kizárólagosságának. Ez azért lehetséges, mert a jelenlegi PSD–ALDE (Szociáldemokrata Párt–Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) koalíció, nem tudjuk, hogy pontosan milyen okokból – hozzá nem értés, ostobaság vagy pillanatnyi érdek –, elfogadja az RMDSZ követeléseit bizonyos, legalábbis vitatható projektek támogatásáért cserébe.

Nem tudjuk, miként alakul majd a közigazgatási törvénykönyv a képviselőházi vita során és azt sem, milyen álláspontra helyezkedik majd Románia elnöke, amikor ki kell majd hirdetnie ezt a törvénykönyvet, de azt tudjuk, hogy Romániában az alkotmány értelmében a román a hivatalos nyelv.

A PSD–ALDE koalíció annyi játékot űzhet az RMDSZ-szel, amennyit csak akar, de anélkül, hogy aláásná a román nyelv használatát,

és az ország alkotmányának megsértése nélkül – melyre oly sokszor hivatkozik, de melyet – íme – nem tart be. Elválik, hogy a nép ügyvédje (ombudsman – a szerk.) felfigyel-e majd ezekre az annyira sértő aspektusokra és az Alkotmánybírósághoz fordul-e az új közigazgatási törvénykönyv rendelkezéseit illetően.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/27072
A katolikus egyház is halad a korral, ha a pápalátogatás megszervezéséről van szó.
Ki kell találni valamit a hasznosításukra, döntöttek a háromszéki elöljárók.
Megalapozottak-e az Afrikával kapcsolatos sztereotípiáink? Erről is beszélgettünk Lukács János Istvánnal, aki nemrég tért haza ugandai önkénteskedéséből. Azt is elárulta, milyen erdélyi magyar vonatkozása van az afrikai országnak.
Most szavazta meg a szenátus, hogy feloldják az 1938-89 közötti döntések titkosságát.
Szerző szerint azáltal, hogy meg akarják fúrni Laura Codruța Kövesi jelölését az európai ügyészi székbe, az ország vezetői tulajdonképpen Románia érdekei ellen cselekszenek.
Több mint félszáz egykori politikai fogoly holtteste vár a végtisztességre.
Hiába nyert decemberben Román Kupát a kanadai Don MacAdam, alig két hónap után kirúgták.
A székely foci körül terjengő etnikai botrányfelhő értelmezése, (helyi) román szemszögből. Jó is, nem is.
A Világörökség számos helyszínét adó gazdag kultúra, gyönyörű tengerpart, kiváló ételek – így jellemzik Vietnámot „túravezetőink”, a kolozsvári Bíró Sára, Sánta Levente és Toró Tamás. Útibeszámolónk második részében az ország északi, középső és déli részén kalandozunk.
A székelyudvarhelyi Berecz Edgárt mostanság a lovas akrobatika foglalkoztatja, de volt már minden, amit csak el lehet képzelni.
A legendás rendezőegyéniség és színházalapító életének 91. évében hunyt el.
Pedig egységes, meg szuverén, meg oszthatatlan. És belső ellenségnek itt vannak a székelyek, a magyarok. De úgy látszik, ez valamiért már nem elég.
Saját, tehát friss és helyi termékeit árulja a Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem.
Nos, nem a mioritikus haza költségvetésére vonatkozó adatsorokat.