Egyes román sajtólátnokok már azt vizionálják, hogy hamarosan a bukaresti parlamentben is magyarul fognak beszélni.
Miközben mindenkit lefoglalnak a viták, hogy milyen álláspontra helyezkedik majd az Alkotmánybíróság döntése nyomán Klaus Iohannis az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) vezetője, Laura Codruţa Kövesi ügyében, a románok többségének elkerülte a figyelmét egy rendkívül fontos esemény, melyre múlt héten éppen Románia Szenátusában került sor. A közigazgatásról szóló törvény elfogadásáról van szó.
Ennek megfelelően szentesítik, hogy „azokban a közigazgatási-területi egységekben/alegységekben, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozó polgárok aránya a lakosok számának több mint 20 százaléka, a helyi közigazgatás hatóságainak, a nekik alárendelt közintézményeknek, a helyi vagy megyei jellegű közösségi és közhasznú szolgáltatásokat nyújtó szerveknek, valamint a kormánymegbízotti hivataloknak, a kihelyezett közszolgáltatóknak velük kapcsolatosan kötelességük biztosítani a kérdéses nemzeti kisebbség nyelvének használatát, az alkotmány, a jelenlegi törvénykönyv, valamint azon nemzetközi szerződések rendelkezéseivel összhangban, melyeknek Románia része.” Ugyanakkor azt is előírják, hogy a fentebb felsorolt hatóságok és közintézmények, valamint a többi jogi entitás dönthet a nemzeti kisebbségek nyelvének használatáról azokban a közigazgatási-területi egységekben is, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok aránya nem éri el a 20 százalékot. Mint látható, e törvénykönyv hatályba lépésével a nemzeti kisebbségek a kihelyezett intézmények és a kormánymegbízotti hivatalok szintjén is gond nélkül használhatják majd a saját nyelvüket.
De mit jelent ez? Mivel a kihelyezett intézmények a minisztériumokhoz vagy a központi szakközigazgatás más szerveihez tartozó szervezeti egységek, a kormánymegbízotti hivatalok pedig a kormány közvetlen képviselői vidéken, az új közigazgatási törvénykönyv elfogadásával nem történik más, mint hogy hivatalossá teszik a nemzeti kisebbségek nyelvét –
Gyakorlatilag egy újabb lépés a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvi státuszának elfogadása felé. Így aztán már nem kell sok és ezt a nyelvet a minisztériumok, sőt, akár a kormány szintjén is hivatalos államnyelvként fogják használni.
Tehát az RMDSZ tervéből lassan-lassan valóság lesz. Ez olyan terv, melyben a kisebbségi jogok retorikája mögött a „nagy” magyar állam álma rejtőzik, melyben az erdélyi román népnek helyet kell csinálnia a „magyar nemzet” kizárólagosságának. Ez azért lehetséges, mert a jelenlegi PSD–ALDE (Szociáldemokrata Párt–Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) koalíció, nem tudjuk, hogy pontosan milyen okokból – hozzá nem értés, ostobaság vagy pillanatnyi érdek –, elfogadja az RMDSZ követeléseit bizonyos, legalábbis vitatható projektek támogatásáért cserébe.
Nem tudjuk, miként alakul majd a közigazgatási törvénykönyv a képviselőházi vita során és azt sem, milyen álláspontra helyezkedik majd Románia elnöke, amikor ki kell majd hirdetnie ezt a törvénykönyvet, de azt tudjuk, hogy Romániában az alkotmány értelmében a román a hivatalos nyelv.
és az ország alkotmányának megsértése nélkül – melyre oly sokszor hivatkozik, de melyet – íme – nem tart be. Elválik, hogy a nép ügyvédje (ombudsman – a szerk.) felfigyel-e majd ezekre az annyira sértő aspektusokra és az Alkotmánybírósághoz fordul-e az új közigazgatási törvénykönyv rendelkezéseit illetően.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.
A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.
Úgy van az, mint volt rég, az a Nap süt ránk rég. Az a Nap és az a Hold, az a szeretőnk, aki volt.
Önkénteseket jelentkezését várják homokzsákok rakásához Alsósófalván, ahol a vízügyi hatóságok a rét elárasztása mellett döntöttek a paradji sóbánya megmentése érdekében – számolt be Facebook-oldalán a Sóvidék Televízió.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Megerősítette a Székelyhonnak az Országos Sóipari Társaság, hogy csak a Korond-patak érintett mederszakaszának a lebetonozásával menthető meg a parajdi sóbánya a beázásoktól. A rengeteg víz kiszivattyúzásán jelenleg is megfeszített erőkkel dolgoznak.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.