Autópálya-gyilkosok

A PSD egy 2016-os kényszerpihenő kivételével hat éve hatalmon van. A beruházások mérlege katasztrofális. A Comarnic–Brassó autópálya a legutóbbi példa erre, amelyet a kormánypárt éppen most temetett el. Igyekeznek tönkretenni a fekete-tengeri magánbefektetéseket is, ahol az amerikai és osztrák befektetőket egyetlen lépés választja el attól, hogy elkergesse őket a Liviu Dragnea–Iulian Iancu (a PSD elnökéről és a képviselőház ipari bizottságának elnökéről van szó – a szerk.) mérgező páros. A közelmúlt történetében egyetlen párt és annak kormánya sem cselekedett ennyire módszeresen, pontosan és profi módon a közérdek ellen.

Egyetlen KGB/FSZB által erőszakkal hatalomba juttatott kormány sem okozott volna ennyi kárt, mint amennyit a PSD-s kormány produkál.

Románia szinte belefullad a dugókba. Évente több ezer ember hal meg a rossz, egy vibráló gazdaság dinamizmusához nem igazodott utak miatt. A legszegényebb régiók befektetésekről maradnak le az infrastruktúra hiánya miatt. Pedig kérik azt a polgárok, kérik a kétségbeesett román cégek, kérik a külföldi befektetők és azt kéri az Európai Bizottság is, mely ráadásul egy rakás pénzt is adna, csak építsük.

Nekem elegem lett Corina Creţu, az éppen a PSD által javasolt európai biztos józan figyelmeztetéseiből. Creţu havonta emlékezteti a PSD-seket arra, hogy csúfot űznek az európai adófizetők pénzéből, hogy megengedhetetlenül húzzák az időt a projektekkel, hogy aztán rosszul is csinálják meg azokat. Arra, hogy egyszerűen nem törődnek a (még) rendelkezésünkre álló óriási forrásokkal.

Az utolsó példa égbekiáltó. Többé már nem a Világbankkal partnerségben építik meg a Comarnic–Brassó autópályát. Ez egy példa nélküli, még a Tudose-kormány (az is az övék, PSD-s volt) által elindított partnerség volt, amely a Világbank logisztikai és pénzügyi támogatását bírta. Persze, hogy ez szigorú minőség- és pénzügyi ellenőrzést jelentett. Azt jelentette, hogy

a PSD-hez kötődő politikai kalandorok és vállalkozók bandája nem lophatott belőle.

Így aztán egyszerűen lemondtak róla.

És bejelentik, hogy köz-magán társulásban (PPP) akarják megcsinálni, miközben Romániában sohasem működött ez az eljárás. Kire bízták az autópálya PPP-ben történő megépítését? Narcis Neagára, aki már háromszor legyilkolta a projektet. Neaga az alkalmatlanság és a nemtörődömség megtestesülése, az az ember, akinek a nevéhez a közúti infrastruktúra katasztrófája kötődik. Ő a garancia arra, hogy Románia továbbra sem mozdul el a holtpontról, olyan úthálózattal, ami miatt mi vagyunk Európa szégyene.

Ugyanez a helyzet a Nagyszeben–Piteşti szakasszal is. A PSD csúfot űzött a szükséges költségvetési pénzekből. Sőt: a hegyi változat kockázatos megoldását választotta, ahol a tervezés és az építkezés elavult, az Európai Bizottság hivatalos konzultánsa által erősen vitatott dokumentáción alapul majd.

A Marosvásárhely–Jászvásár/Iaşi közötti A8-as autópályáról nincs is mit beszélni. A PSD-sek egyszerűen semmibe veszik azt az autópályát, amelyre Moldvának annyira szüksége van, mint egy korty levegőre, hogy ne fulladjon bele a fejletlenségbe. Dragnea és társai még azt sem engedték meg a több száz kilométerről érkező moldvaiaknak, hogy a kormány előtti tüntetésen mondják el nyilvánosan a panaszaikat. Mérhetetlen cinizmus.

És van még egy rakás példa. Sokat megtalálhatnak itt is, abban a rovatban, ahol a HotNews.ro a nagy infrastruktúra-projekteket kíséri figyelemmel. Voltaképpen a nagy kudarcokat. Ugyancsak kudarc még a költségvetés beruházásokra szánt része, mely évről évre egyre kisebb és egyre inkább a helyi kiskirályokhoz irányított, hogy legyen miből lopniuk és visszaosztani a pártnak.

Egy energetikai stratégiai beruházás a legutóbbi, amelynek legyilkolására a PSD készül: a fekete-tengeri gázkitermelés.

Iulian Iancu (az oroszok kedvence) és Liviu Dragnea (újabban az EU- és NATO-beli szövetségesek kíméletlen bírálója) február óta a fiókban tartanak egy törvénytervezetet, mely elengedhetetlen a fekete-tengeri befektetések elindításához. Ez a tervezet a több milliárd dolláros fekete-tengeri befektetések műszaki és bizonyos pénzügyi aspektusait szabályozza.

Az amerikai és osztrák befektetők (ExxonMobil, Carlyle, OMV) dühén túlmenően a közvélemény dühe jogos: miért nem terjeszti a PSD vitára a tervezetet, hogy Románia parlamenti párbeszéd nyomán a legjobb offshore-törvénnyel rendelkezhessen? Mit rejteget a PSD? Milyen rejtett tervei vannak Iancunak és Dragneának, hogy megengedhetik maguknak az amerikaiak legnagyobb romániai befektetéseinek a kockáztatását, melyek hozzájárulhatnának a fejlődéshez?

Valójában a Fekete-tenger Dragnea és a PSD maximális képmutatására világít rá. Torkuk szakadtából üvöltöznek, hogy amerikai befektetéseket akarnak Romániában, de amikor a befektetők megérkeznek, a PSD gúnyt űz belőlük. És nemcsak belőlük: a befektetések elodázása, vagy megakadályozása azt jelenti, hogy Románia elvesztegeti a lehetőségét, hogy hasznot húzzon a forrásaiból.

Az már nem titok, hogy a PSD–Dragnea kormányzás mérgező hatású. De az utóbbi jelek, a nagy közúti infrastrukturális és energetikai befektetések szétverése egy olyan pártot mutatnak, mely magát a román államot sodorja veszélybe.