Óriási gazdasági károkat okoz az országnak a PSD-kormány.
A PSD egy 2016-os kényszerpihenő kivételével hat éve hatalmon van. A beruházások mérlege katasztrofális. A Comarnic–Brassó autópálya a legutóbbi példa erre, amelyet a kormánypárt éppen most temetett el. Igyekeznek tönkretenni a fekete-tengeri magánbefektetéseket is, ahol az amerikai és osztrák befektetőket egyetlen lépés választja el attól, hogy elkergesse őket a Liviu Dragnea–Iulian Iancu (a PSD elnökéről és a képviselőház ipari bizottságának elnökéről van szó – a szerk.) mérgező páros. A közelmúlt történetében egyetlen párt és annak kormánya sem cselekedett ennyire módszeresen, pontosan és profi módon a közérdek ellen.
Románia szinte belefullad a dugókba. Évente több ezer ember hal meg a rossz, egy vibráló gazdaság dinamizmusához nem igazodott utak miatt. A legszegényebb régiók befektetésekről maradnak le az infrastruktúra hiánya miatt. Pedig kérik azt a polgárok, kérik a kétségbeesett román cégek, kérik a külföldi befektetők és azt kéri az Európai Bizottság is, mely ráadásul egy rakás pénzt is adna, csak építsük.
Nekem elegem lett Corina Creţu, az éppen a PSD által javasolt európai biztos józan figyelmeztetéseiből. Creţu havonta emlékezteti a PSD-seket arra, hogy csúfot űznek az európai adófizetők pénzéből, hogy megengedhetetlenül húzzák az időt a projektekkel, hogy aztán rosszul is csinálják meg azokat. Arra, hogy egyszerűen nem törődnek a (még) rendelkezésünkre álló óriási forrásokkal.
Az utolsó példa égbekiáltó. Többé már nem a Világbankkal partnerségben építik meg a Comarnic–Brassó autópályát. Ez egy példa nélküli, még a Tudose-kormány (az is az övék, PSD-s volt) által elindított partnerség volt, amely a Világbank logisztikai és pénzügyi támogatását bírta. Persze, hogy ez szigorú minőség- és pénzügyi ellenőrzést jelentett. Azt jelentette, hogy
Így aztán egyszerűen lemondtak róla.
És bejelentik, hogy köz-magán társulásban (PPP) akarják megcsinálni, miközben Romániában sohasem működött ez az eljárás. Kire bízták az autópálya PPP-ben történő megépítését? Narcis Neagára, aki már háromszor legyilkolta a projektet. Neaga az alkalmatlanság és a nemtörődömség megtestesülése, az az ember, akinek a nevéhez a közúti infrastruktúra katasztrófája kötődik. Ő a garancia arra, hogy Románia továbbra sem mozdul el a holtpontról, olyan úthálózattal, ami miatt mi vagyunk Európa szégyene.
Ugyanez a helyzet a Nagyszeben–Piteşti szakasszal is. A PSD csúfot űzött a szükséges költségvetési pénzekből. Sőt: a hegyi változat kockázatos megoldását választotta, ahol a tervezés és az építkezés elavult, az Európai Bizottság hivatalos konzultánsa által erősen vitatott dokumentáción alapul majd.
A Marosvásárhely–Jászvásár/Iaşi közötti A8-as autópályáról nincs is mit beszélni. A PSD-sek egyszerűen semmibe veszik azt az autópályát, amelyre Moldvának annyira szüksége van, mint egy korty levegőre, hogy ne fulladjon bele a fejletlenségbe. Dragnea és társai még azt sem engedték meg a több száz kilométerről érkező moldvaiaknak, hogy a kormány előtti tüntetésen mondják el nyilvánosan a panaszaikat. Mérhetetlen cinizmus.
És van még egy rakás példa. Sokat megtalálhatnak itt is, abban a rovatban, ahol a HotNews.ro a nagy infrastruktúra-projekteket kíséri figyelemmel. Voltaképpen a nagy kudarcokat. Ugyancsak kudarc még a költségvetés beruházásokra szánt része, mely évről évre egyre kisebb és egyre inkább a helyi kiskirályokhoz irányított, hogy legyen miből lopniuk és visszaosztani a pártnak.
Iulian Iancu (az oroszok kedvence) és Liviu Dragnea (újabban az EU- és NATO-beli szövetségesek kíméletlen bírálója) február óta a fiókban tartanak egy törvénytervezetet, mely elengedhetetlen a fekete-tengeri befektetések elindításához. Ez a tervezet a több milliárd dolláros fekete-tengeri befektetések műszaki és bizonyos pénzügyi aspektusait szabályozza.
Az amerikai és osztrák befektetők (ExxonMobil, Carlyle, OMV) dühén túlmenően a közvélemény dühe jogos: miért nem terjeszti a PSD vitára a tervezetet, hogy Románia parlamenti párbeszéd nyomán a legjobb offshore-törvénnyel rendelkezhessen? Mit rejteget a PSD? Milyen rejtett tervei vannak Iancunak és Dragneának, hogy megengedhetik maguknak az amerikaiak legnagyobb romániai befektetéseinek a kockáztatását, melyek hozzájárulhatnának a fejlődéshez?
Valójában a Fekete-tenger Dragnea és a PSD maximális képmutatására világít rá. Torkuk szakadtából üvöltöznek, hogy amerikai befektetéseket akarnak Romániában, de amikor a befektetők megérkeznek, a PSD gúnyt űz belőlük. És nemcsak belőlük: a befektetések elodázása, vagy megakadályozása azt jelenti, hogy Románia elvesztegeti a lehetőségét, hogy hasznot húzzon a forrásaiból.
Az már nem titok, hogy a PSD–Dragnea kormányzás mérgező hatású. De az utóbbi jelek, a nagy közúti infrastrukturális és energetikai befektetések szétverése egy olyan pártot mutatnak, mely magát a román államot sodorja veszélybe.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…
Nagy romboló erejű robbanóanyagot és annak működésbe hozásához szükséges gyutacsokat találtak Szerbiában a Magyarországot Szerbiával összekötő gázinfrastruktúra közvetlen közelében – tájékoztatta Aleksandar Vucic szerb elnök Orbán Viktor miniszterelnököt.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
Összesen 13 ezer lej értékben tulajdonított el vagyontárgyakat három Hargita megyei fiatal egy kézdivásárhelyi vállalat telephelyéről, közülük kettőt már őrizetbe vettek – közli a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Halálosan megfenyegette és megtámadta az aradi székhelyű Maros-ártér Tájvédelmi Körzet parkőreit egy fatolvajokból álló csoport.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.