// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Szobrot állítottak Nagyvárad legnagyobb mecénásának, gróf Rhédey Lajosnak

// HIRDETÉS

A büsztöt abban a parkban állították fel a Szent László Napok szervezői, melyet maga Rhédey adományozott 200 évvel ezelőtt a városnak.

Gróf Rhédey Lajos szobrának ünnepélyes felavatásával, Szent László szobrának megkoszorúzásával és László Gyula-emlékkonferenciával hétfőn megkezdődött a 6. Szent László Napok.

Gróf Rhédey Lajos (1761–1831) Várad jeles mecénása volt, többek között saját, hatalmas fákkal övezett kertjét is a városnak adományozta, éppen kereken 200 évvel ezelőtt. A ma is parkként működő kert adott helyet az első két Szent László Napoknak is. A fesztivál szervezői itt döntötték el, hogy szobrot emelnek az adományozónak, majd civil adományokból és a Magyar Polgári Egyesület által a Nemzeti Kulturális Alaptól nyert pályázati pénzből kiöntetett a büszt, Deák Árpád helybéli szobrászművész alkotása.

A szobor leleplezésének pillana | Fotó: Facebook/Szent László Napok

A szoborállítás régi vágya volt Nagyvárad magyar közösségének. Az ünnepségen felszólalók – Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere, Mile Lajos kolozsvári magyar főkonzul, Zatykó Gyula, az EMNP alelnöke, a Szent László Napok főszervezője, Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei elnöke – méltatták a közösségéért sokat tevő mecénást.

Az ünneplő közönség | Fotó: Facebook/Szent László Napok

A nap folyamán, a hagyományokhoz híven megkoszorúzták a római katolikus székesegyház előtt álló Szent László-szobrot, és a a Magyar Polgári Egyesület szervezésében emlékkonferencián adóztak a húsz évvel ezelőtt, Nagyváradon elhunyt László Gyula Széchenyi-díjas magyar régész, történész, képzőművész, egyetemi tanár emlékének. 

A konferencián felszólalt Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere is | Fotó: Czeglédi Zsolt

A Szent László Napok ünnepélyes megnyitóját a Szigligeti Színházban tartották, ahol az ünnepi beszédeket követően Mátyás király Váradon című műsorával fellépett a Magyar Állami Népi Együttes és vendégei, Kátai Zoltán énekmondó, a Cickom Énekegyüttes, Busai Bori és Makula Zoli, a Magyar Állami Népi Együttes, valamit a Bartina Néptáncegyüttes.

A Szent László Napok egy hétig tartja lázban a „Pece-parti Párizst”. A programot a rendezvény honlapján lehet böngészni. 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS