// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Újragondolja belvárosát Szatmárnémeti (FOTÓK)

// HIRDETÉS

A ma közzétett látványterveken alig lehet ráismerni a partiumi város régi és új központjára.

Teljesen megújul Szatmárnémeti belvárosa, amelyet a helyiek csak régi és új központnak neveznek. A két központ merőben különbözik egymástól: míg az úgynevezett „régit” a park és körülötte lévő polgári műemléképületek alkotják, addig az „új központ” küllemét a kommunizmus idején épített, szürke betonépítmények határozzák meg.

A látványtervek mai bemutatóján Kereskényi Gábor polgármester és Maskulik Csaba városmenedzser is elismerte, nem volt könnyű dolguk a tervezőknek, ugyanis két markáns jegyekkel rendelkező városrészt kellett újragondolniuk. A tervezők egy szintbe fogják hozni az egész központot – hangzott el a mai sajtótájékoztatón.

Az autós forgalmat szinte teljes egészében lezárják a régi központban, így szeretnék csökkenteni a légszennyezettséget, és helyette bicikliutakat, sétálóövezeteket alakítanak ki. A városvezetők több növényzetet, vadiúj és megújult szökőkutakat, teraszokat, nagyobb rendezvények lebonyolítására alkalmas teret, felújított járdákat, közvilágítást, valamint víz-, csatorna- és villamoshálózatot ígértek. 

A látványtervek önmagukért beszélnek:

Új szökőkutakat építenek ki az új központban

Kizárólag a gyalogos- és a kerékpáros-forgalomé lesz a belváros 

A főtéri parkot egy sétány fogja kettészelni a Fehér Háztól az Északi Színházig.

Bicikliút köti majd össze a két központot

A Szamoson átívelő hídon, az épülő NEPI plázáig vezetne a bicikliút

A közvilágítást is újragondolják a belvárosban

Mindezt európai uniós forrásokból szeretnék kivitelezni. A tervek szerint a munkálatok 2019-ben kezdődhetnek meg. 

Nemrég rendeződött a 11 éve elhagyatottan álló Pannónia-szálló helyzete is: a környék egyik legszebb szecessziós épületét a magyar állam vásárolta meg. A régi főtéren roskadozó műemléképület – felújítása után – az újragondolt belváros legfőbb ékessége lehet. 

Hajrá!

A látványtervek forrása: Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatala

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS