Amilyen gyenge a romániai politikai ellenzék, úgy tűnhet, az a legjobb megoldás, ha hagyja, hogy a szociáldemokraták jól elkúrják. Bár ennek a cselnek is nagy a rizikója.
Van-e valamilyen esélyünk megszabadulni a Dăncilă-kormánytól, vagy arra ítéltettünk, hogy 2020-ig (húsz-húsznak olvasandó!) el kell viseljük (utalás arra, hogy Viorica Dăncilă az egyik kormányülés sajtó számára is nyitott részében egy előterjesztésben a dátumot nem kétezer-húszként, hanem húsz-húszként olvasta fel – a szerk.), elfogadva, hogy Romániát egy mega-Teleormanná változtassák, mely egyre távolabb kerül az EU-tól, ha de iure nem is, de facto biztosan? A kártékony Dragnea–Dăncilă páros és a támaszát képező toxikus többség félreállítása elengedhetetlenné válik, ha el akarjuk kerülni ezt a lehetőséget. Ez logikus és könnyen bizonyítható, de szinte megvalósíthatatlan, ha figyelembe vesszük az ellenzék táborán belüli kemény valóságot és talán még inkább kontraproduktív, ha a pragmatikus politikai megoldás értelmezését alkalmazzuk, mely nem esik egybe a nemzeti érdekkel.
a PSD–ALDE-s (ALDE = Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) többség ellen: Ludovic Orban a Dăncilă kormányfő elleni büntetőfeljelentésével komolyan destabilizálta a PSD-s vezetést, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) bizalmatlansági indítványra készül, Victor Ponta offenzívája pedig, aki PSD-n belül elégedetlenkedőket toboroz a Pro Romania párt számára, fenyegetést jelenthetne a PSD–ALDE-s többségre nézve. Az RMDSZ-ről és a kisebbségekről tudjuk, hogy mindig készek (vérre menő) alkukat folytatni a támogatásukról, akármilyen politikai kombinációról lenne is szó. Az álmodozók nyugodtan reménykedhetnek abban, hogy Klaus Iohannis elnök e koordináták mentén készül valamilyen akcióra, mely megmentené az elnöki hivatalt az irrelevanciába zuhanástól, Romániát pedig a „vörös pestistől”. A fenti forgatókönyv, bár enyhén idealista, nem lenne teljesen fantáziaszülte, ha létezne az országot egy biztos katasztrófától való megmentéshez szükséges politikai akarat. Az egyetlen gond az, hogy azt már az ellenzéken belül aláaknázzák Ludovic Orban PNL-n belüli ellenfelei és Traian Băsescu, aki – sajnos – Dragnea ellenzéken belüli „vakondokjainak” főnöke lett.
Bármennyire igyekezne a PNL vezetője meggyőzni bennünket arról, hogy
Ilie Bolojan első alelnök és Iulian Dumitrescu, a PNL-s szenátorok frakcióvezetője a nyilvánosság előtt viszonyultak ellenségesen a Viorica Dăncilăt kényelmetlenül érintő bűnvádi feljelentéshez, mint ahogy szintén nyilvános volt Dumitrescu úr Orban elleni szavazata is a párt Végrehajtó Bürójának ülésén. A sajtó szerint a PNL-n belüli USL-s (a Szociáldemokrata Párttal, a PSD-vel létrehozott, 2014 februárjáig létezett Szociál-Liberális Szövetség – a szerk.) mag nem akar sem kimúlni, sem megadni magát, hanem a bármiféle PSD-ellenes kezdeményezés meghiúsítására vonatkozó utasításokat hajtja végre. Ludovic Orbannak, tehát, még mielőtt megóvná Romániát a Dragnea–Dăncilă kórtól, előbb a saját bőrét kell megmentenie. Orban úr kezdeményezését Traian Băsescu és a Népi Mozgalom Párt (PMP) más vezetői is hevesen bírálták, holott maga Băsescu úr is a bűnvádi feljelentés módszerét vetette be, hogy leváltsa a Tăriceanu kormány honvédelmi minisztere tisztségéből Teodor Atanasiut. Bárkiben felmerülhet a meglepő kérdés: milyen érdeke fűződik egy ellenzéki párt vezetőjének ahhoz, hogy megmentse Dragnea bábjának bőrét? Talán csak az a vágy, hogy továbbra is együttműködhessen a PSD-vel a jogállamiság lebontásában és megmentse a lányát, valamint a barátnőjét. Ez megmagyarázná az ellenzékhez való ellentmondásos viszonyulását is: egyrészt frontális támadásokat intéz a PNL ellen, a PMP-be hívva a volt PDL-seket (Demokrata-Liberális Párt – a szerk.), a következő mondatában pedig a jövő évi európai parlamenti választás előtti ellenzéki összefogásért száll síkra. De ki szövetkezne a saját hóhérjával? Tehát
a PNL, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a PMP között. Arról már nem is beszélve, hogy egy ilyenfajta hipotetikus koalíciónak Victor Ponta követeléseit is figyelembe kellene vennie, mert az ő disszidensei nélkül semmi esélye nincs a bizalmatlansági indítvány elfogadásának.
De a bizonyítás kedvéért fogadjuk el, hogy létre lehetne hozni egy Dragnea-ellenes politikai koalíciót, elfogadják a bizalmatlansági indítványt és új kormány érkezhetne a Győzelem-palotába, mely egyszerűen nem lehet alkalmatlanabb a jelenleginél. Végső soron még az alkalmatlanságnak is megvannak a maga korlátai, melyeket Dăncilă és társai mindenféle erőfeszítés nélkül már elértek. Erre az új kormányra hárulna az a lehetetlen feladat, hogy úgy akadályozza meg a gazdasági katasztrófát, hogy közben nem blokkolja a nyugdíjak és a közigazgatási bérek megemelését. Mert ha megtenné, akkor biztosan elveszíti a 2020-as választást, amit egyik résztvevő párt sem kockáztatna meg. Tehát pragmatikus szempontból kontraproduktív lenne Románia megmentése a PSD–ALDE-tól. Sokkal hasznosabb lenne, vagy legalábbis ezt hiszik az ellenzéki politikusok és valószínűleg maga Iohannis elnök is, életben tartani a PSD-ellenes választók elégedetlenségét és
abban a reményben, hogy ezáltal könnyebb lesz elérni a választási győzelmet. Klasszikus stratégia, de ez nem veszi figyelembe azt a lehetőséget, hogy a választók e katasztrófa cinkosának tekintheti majd a PSD-vel szembeszállni nem képes ellenzéket. Amúgy az a tény, hogy a PNL képtelen feljebb kúszni a felmérésekben, azt sugallja, hogy a választók nem tekintik ezt a pártot a PSD valódi alternatívájának.
A PNL USL-s múltja és Traian Băsescu PSD-párti lépései által terhelt ellenzék most nem rendelkezik elég erővel, hogy megmentse Dragnea offenzívájától Romániát. Egy ideális változatban a PNL-nek arra kellene felhasználnia a következő két évet, hogy kiűzze magából az USL-s démonokat és az USR-vel, esetleg Cioloş csapatával együtt felépítésen egy hiteles szövetséget és egy koherens kormányprogramot, mellyel 2020-ban meggyőzheti a PSD-ellenes választókat, hogy végre megszabadulhassunk az „erkölcstelen megoldásoktól” és egy illuzórikus kisebb rossz kedvéért improvizált gyülevész koalícióktól. Ezáltal, legalább a huszonnegyedik órában, sikerülne eljutnunk egy jól elvégzett dologhoz, hogy ne váljunk egy szégyenletes dologgá.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
További csütörtöki hírek: sebesült medve támadt egy autóból kiszálló emberre Maros megyében. És a pénzügyminiszter beizzítja az adóhivatalt.
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.
Az új tanévben is kétféle támogatást igényelhetnek a hátrányos helyzetű diákok: tanszercsomagot, illetve 500 lejes oktatási utalványt. A tanszercsomagra vonatkozó kérelmeket péntekig, az utalvány igénylését pedig október elsejéig lehet benyújtani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.