// 2026. szeptember 11., péntek // Teodóra

Spanyol tervek alapján kerülhetünk vízközelbe Kolozsváron

// HIRDETÉS

A gyalogosok, kerékpárosok és főleg a pihenésre vágyók javára építhetik át a Szamos két partját – elég sok parkolóhely felszámolásával. Felkészült erre Kolozsvár?

Az utóbbi években a különböző civil kezdeményezések és a témában szervezett közviták révén Kolozsváron is megjelent, és egyre több konkrét ötletben érvényesült az a megváltozott városrendezési szemlélet, mely szerint egy város szövetének legfontosabb eleme a folyó. Nemcsak a városképet határozza meg, hanem számos kikapcsolódási lehetőséget is rejt, ezért érdemes közelebb vinni a városlakókat a folyóhoz.

Az önkormányzat beton- és forgalom-centrikus gondolkodása sokáig nem tartotta szem előtt a lakossági igényt a Szamos-menti zöldövezetekre, gondoljunk csak arra, hogy néhány évvel ezelőtt még egy új közlekedési sáv kedvéért kivágták volna a part menti fákat a Sétatér mellett, amire – a zöldek nyomására – végül nem került sor.

Sok víz folyt le azóta a Szamoson, az álláspontok is közeledtek egymáshoz. Tavaly az önkormányzat és az Országos Építészkamara erdélyi szervezete nemzetközi ötletversenyt írt ki a Szamos jobb hasznosítására: először is a Szászfenes és a belváros közötti folyószakaszra, amit a későbbiekben a belváros a Vasutaspark közötti szakasz újragondolása követ. A zsűri elnöke Dietmar Steiner osztrák építész volt.

Az ötletversenyt a beérkezett tizenegy pályamunka közül a Practica nevű madridi építésziroda csapata nyerte meg, akik főleg gyalogos- és bicikliutakat, teraszokat, szórakoztató és kulturális események lebonyolítására alkalmas pihenőövezeteket álmodtak a Szamos peremére. A pályázók mintegy másfél millió lejt nyertek az átfogó fejlesztési terv részleteinek kidolgozására.

Ötleteiket tavaly kiállításon vázolták fel, majd tegnap közvitát is tartottak az elképzeléseikről. Terveik ismertetésekor José Mayoral Moratilla építész elmondta: céljuk, hogy a Szamos ne választóvonal, hanem összekötő elem legyen városrészek, illetve az ember és a természet között.

Ehhez tíz új gyalogos hidat építenek

azon a 10 kilométeres szakaszon, mely az újraépítési tervek tárgyát képezte.

A már nem létező Németek hídjának újragondolása a Tranzit Ház mellett

A tervben szerepel a Dónát negyedi Muzicescu utca gyalogosítása, a Mamaia (régi nevén Jászay) utca újratervezése a gyalogosok és a kerékpározók javára. Itt parkolóhelyeket szüntetnének meg. A Fellegvár felé vezető lépcsők és a Tranzit Ház között gyalogoshíd épülne, mellette pedig egy amfiteátrum-szerű lépcsősor nézne a folyóra.

A legnagyobb beavatkozást a régi Sportcsarnok környékén végeznék el, ahol megszüntetnék a parkolót, és közvetlen kapcsolatot alakítanának ki a folyóparttal. Itt a terv szerint nyáron görkorcsolyapálya, télen jégpálya működhetne. Eseményhelyszínként tehermentesítené a Főteret, például vásárok szervezésére is alkalmas tér lenne.

Na de hol parkoljunk?

A közvita egyik központi és legvitatottabb kérdésévé vált, hogy egy 340 férőhelyes parkoló megszüntetése nem célszerű éppen ott, ahol a legnagyobb tömegeket megmozgató eseményeket szervezik (Aréna, új sportcsarnok). A városvezetés szerint szóba jöhet egy újabb földalatti parkoló kialakítása a régi sportcsarnok környékén, de nem biztos, hogy indokolt, mivel a közeli Aréna és az új sportcsarnok alatti parkolók jelenleg is kihasználatlanok, hiába olcsóbb itt a parkolás, mint a belvárosban.

Mindez azonban csak részletkérdés ahhoz az elhallgatott fejleményhez képest, hogy a Román Vízügyi Igazgatóság szerint nem engedélyezhető a Szamos magasított kő- és betonfalainak elbontása. Legalább is erre hívta fel a figyelmet két héttel ezelőtt egy másik építészeti fórumon Tiberiu Ciolacu, aki a tervpályázaton második helyet elérő Planwerk építésziroda munkatársa, és partnere a nyertes madridi irodának.

A vízügy ugyanis azzal érvel, hogy a Szamos városi szakasza is része a Nyugati-Kárpátokban kialakított, mesterséges vízgyűjtő tavak vízelvezetési rendszerének, amely egy esetleges árvízkor kap fontos szerepet. A vízügy és a város közötti meccs még messze nincs lejátszva.

Hogy mindezekből a tervekből végül mi fog megvalósulni, az jövő év januárjáig eldől, ez ugyanis a projekt véglegesítésének és a munkálatok elkezdésének határideje.

A cikkben felhasznált fotók a spanyol építőiroda látványtervei

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Akik elektronikus személyi igazolványra váltottak a közelmúltban, már meg is bánták – hírmix
Főtér

Akik elektronikus személyi igazolványra váltottak a közelmúltban, már meg is bánták – hírmix

Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.

Megcsókoltatná a román zászlót az AUR, és bírságolná azt, aki megtagadja
Krónika

Megcsókoltatná a román zászlót az AUR, és bírságolná azt, aki megtagadja

A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn
Székelyhon

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn

Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.

Hülyébbet nem is csinálhatott volna magából az AUR politikusa a Székelyföldön
Krónika

Hülyébbet nem is csinálhatott volna magából az AUR politikusa a Székelyföldön

Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.

Meggyilkolták honfitársukat Dániában, majd holttestét egy akkumulátorhoz kötözve dobták a folyóba
Székelyhon

Meggyilkolták honfitársukat Dániában, majd holttestét egy akkumulátorhoz kötözve dobták a folyóba

A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS