// 2026. június 30., kedd // Pál

Spanyol tervek alapján kerülhetünk vízközelbe Kolozsváron

// HIRDETÉS

A gyalogosok, kerékpárosok és főleg a pihenésre vágyók javára építhetik át a Szamos két partját – elég sok parkolóhely felszámolásával. Felkészült erre Kolozsvár?

Az utóbbi években a különböző civil kezdeményezések és a témában szervezett közviták révén Kolozsváron is megjelent, és egyre több konkrét ötletben érvényesült az a megváltozott városrendezési szemlélet, mely szerint egy város szövetének legfontosabb eleme a folyó. Nemcsak a városképet határozza meg, hanem számos kikapcsolódási lehetőséget is rejt, ezért érdemes közelebb vinni a városlakókat a folyóhoz.

Az önkormányzat beton- és forgalom-centrikus gondolkodása sokáig nem tartotta szem előtt a lakossági igényt a Szamos-menti zöldövezetekre, gondoljunk csak arra, hogy néhány évvel ezelőtt még egy új közlekedési sáv kedvéért kivágták volna a part menti fákat a Sétatér mellett, amire – a zöldek nyomására – végül nem került sor.

Sok víz folyt le azóta a Szamoson, az álláspontok is közeledtek egymáshoz. Tavaly az önkormányzat és az Országos Építészkamara erdélyi szervezete nemzetközi ötletversenyt írt ki a Szamos jobb hasznosítására: először is a Szászfenes és a belváros közötti folyószakaszra, amit a későbbiekben a belváros a Vasutaspark közötti szakasz újragondolása követ. A zsűri elnöke Dietmar Steiner osztrák építész volt.

Az ötletversenyt a beérkezett tizenegy pályamunka közül a Practica nevű madridi építésziroda csapata nyerte meg, akik főleg gyalogos- és bicikliutakat, teraszokat, szórakoztató és kulturális események lebonyolítására alkalmas pihenőövezeteket álmodtak a Szamos peremére. A pályázók mintegy másfél millió lejt nyertek az átfogó fejlesztési terv részleteinek kidolgozására.

Ötleteiket tavaly kiállításon vázolták fel, majd tegnap közvitát is tartottak az elképzeléseikről. Terveik ismertetésekor José Mayoral Moratilla építész elmondta: céljuk, hogy a Szamos ne választóvonal, hanem összekötő elem legyen városrészek, illetve az ember és a természet között.

Ehhez tíz új gyalogos hidat építenek

azon a 10 kilométeres szakaszon, mely az újraépítési tervek tárgyát képezte.

A már nem létező Németek hídjának újragondolása a Tranzit Ház mellett

A tervben szerepel a Dónát negyedi Muzicescu utca gyalogosítása, a Mamaia (régi nevén Jászay) utca újratervezése a gyalogosok és a kerékpározók javára. Itt parkolóhelyeket szüntetnének meg. A Fellegvár felé vezető lépcsők és a Tranzit Ház között gyalogoshíd épülne, mellette pedig egy amfiteátrum-szerű lépcsősor nézne a folyóra.

A legnagyobb beavatkozást a régi Sportcsarnok környékén végeznék el, ahol megszüntetnék a parkolót, és közvetlen kapcsolatot alakítanának ki a folyóparttal. Itt a terv szerint nyáron görkorcsolyapálya, télen jégpálya működhetne. Eseményhelyszínként tehermentesítené a Főteret, például vásárok szervezésére is alkalmas tér lenne.

Na de hol parkoljunk?

A közvita egyik központi és legvitatottabb kérdésévé vált, hogy egy 340 férőhelyes parkoló megszüntetése nem célszerű éppen ott, ahol a legnagyobb tömegeket megmozgató eseményeket szervezik (Aréna, új sportcsarnok). A városvezetés szerint szóba jöhet egy újabb földalatti parkoló kialakítása a régi sportcsarnok környékén, de nem biztos, hogy indokolt, mivel a közeli Aréna és az új sportcsarnok alatti parkolók jelenleg is kihasználatlanok, hiába olcsóbb itt a parkolás, mint a belvárosban.

Mindez azonban csak részletkérdés ahhoz az elhallgatott fejleményhez képest, hogy a Román Vízügyi Igazgatóság szerint nem engedélyezhető a Szamos magasított kő- és betonfalainak elbontása. Legalább is erre hívta fel a figyelmet két héttel ezelőtt egy másik építészeti fórumon Tiberiu Ciolacu, aki a tervpályázaton második helyet elérő Planwerk építésziroda munkatársa, és partnere a nyertes madridi irodának.

A vízügy ugyanis azzal érvel, hogy a Szamos városi szakasza is része a Nyugati-Kárpátokban kialakított, mesterséges vízgyűjtő tavak vízelvezetési rendszerének, amely egy esetleges árvízkor kap fontos szerepet. A vízügy és a város közötti meccs még messze nincs lejátszva.

Hogy mindezekből a tervekből végül mi fog megvalósulni, az jövő év januárjáig eldől, ez ugyanis a projekt véglegesítésének és a munkálatok elkezdésének határideje.

A cikkben felhasznált fotók a spanyol építőiroda látványtervei

// HIRDETÉS
Különvélemény

Hogyan tájékozódunk, mihez kezdünk az okostelefonunk nélkül?

Varga László Edgár

A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?

Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája

Szántai János

Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Sólyom István

Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Sólyom István

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?
Főtér

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

Jó hír sokak számára: július elsejétől nő a minimálbér
Krónika

Jó hír sokak számára: július elsejétől nő a minimálbér

A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kirúgjuk egymást verőfényes csütörtöki napokon
Főtér

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kirúgjuk egymást verőfényes csütörtöki napokon

Szántai János kollégánk – aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is – beszéde a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.

Részleteket közölt a meteorológiai szolgálat a holnapra várható viharról
Székelyhon

Részleteket közölt a meteorológiai szolgálat a holnapra várható viharról

Két sárga jelzésű figyelmeztetést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) viharos időjárás, erős szél és jelentős mennyiségű csapadék miatt az ország több megyéjére. A riasztások kedden és szerdán lesznek érvényben.

Nyugdíjkifizetések: szép összeg érkezik az állami juttatás mellé
Krónika

Nyugdíjkifizetések: szép összeg érkezik az állami juttatás mellé

Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.

Megvan, hogy mikor jöhet a zivatar a vörös hőségriasztás idején
Székelyhon

Megvan, hogy mikor jöhet a zivatar a vörös hőségriasztás idején

Vörös hőségriasztás van érvényben szerda reggelig az ország területének háromnegyed részén; fokozott hőterhelés és helyenként 41 Celsius-fokos maximumok várhatók.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Hogyan tájékozódunk, mihez kezdünk az okostelefonunk nélkül?

Varga László Edgár

A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?

Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája

Szántai János

Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Sólyom István

Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Sólyom István

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

// HIRDETÉS