// 2026. november 2., hétfő // Achilles

Spanyol tervek alapján kerülhetünk vízközelbe Kolozsváron

// HIRDETÉS

A gyalogosok, kerékpárosok és főleg a pihenésre vágyók javára építhetik át a Szamos két partját – elég sok parkolóhely felszámolásával. Felkészült erre Kolozsvár?

Az utóbbi években a különböző civil kezdeményezések és a témában szervezett közviták révén Kolozsváron is megjelent, és egyre több konkrét ötletben érvényesült az a megváltozott városrendezési szemlélet, mely szerint egy város szövetének legfontosabb eleme a folyó. Nemcsak a városképet határozza meg, hanem számos kikapcsolódási lehetőséget is rejt, ezért érdemes közelebb vinni a városlakókat a folyóhoz.

Az önkormányzat beton- és forgalom-centrikus gondolkodása sokáig nem tartotta szem előtt a lakossági igényt a Szamos-menti zöldövezetekre, gondoljunk csak arra, hogy néhány évvel ezelőtt még egy új közlekedési sáv kedvéért kivágták volna a part menti fákat a Sétatér mellett, amire – a zöldek nyomására – végül nem került sor.

Sok víz folyt le azóta a Szamoson, az álláspontok is közeledtek egymáshoz. Tavaly az önkormányzat és az Országos Építészkamara erdélyi szervezete nemzetközi ötletversenyt írt ki a Szamos jobb hasznosítására: először is a Szászfenes és a belváros közötti folyószakaszra, amit a későbbiekben a belváros a Vasutaspark közötti szakasz újragondolása követ. A zsűri elnöke Dietmar Steiner osztrák építész volt.

Az ötletversenyt a beérkezett tizenegy pályamunka közül a Practica nevű madridi építésziroda csapata nyerte meg, akik főleg gyalogos- és bicikliutakat, teraszokat, szórakoztató és kulturális események lebonyolítására alkalmas pihenőövezeteket álmodtak a Szamos peremére. A pályázók mintegy másfél millió lejt nyertek az átfogó fejlesztési terv részleteinek kidolgozására.

Ötleteiket tavaly kiállításon vázolták fel, majd tegnap közvitát is tartottak az elképzeléseikről. Terveik ismertetésekor José Mayoral Moratilla építész elmondta: céljuk, hogy a Szamos ne választóvonal, hanem összekötő elem legyen városrészek, illetve az ember és a természet között.

Ehhez tíz új gyalogos hidat építenek

azon a 10 kilométeres szakaszon, mely az újraépítési tervek tárgyát képezte.

A már nem létező Németek hídjának újragondolása a Tranzit Ház mellett

A tervben szerepel a Dónát negyedi Muzicescu utca gyalogosítása, a Mamaia (régi nevén Jászay) utca újratervezése a gyalogosok és a kerékpározók javára. Itt parkolóhelyeket szüntetnének meg. A Fellegvár felé vezető lépcsők és a Tranzit Ház között gyalogoshíd épülne, mellette pedig egy amfiteátrum-szerű lépcsősor nézne a folyóra.

A legnagyobb beavatkozást a régi Sportcsarnok környékén végeznék el, ahol megszüntetnék a parkolót, és közvetlen kapcsolatot alakítanának ki a folyóparttal. Itt a terv szerint nyáron görkorcsolyapálya, télen jégpálya működhetne. Eseményhelyszínként tehermentesítené a Főteret, például vásárok szervezésére is alkalmas tér lenne.

Na de hol parkoljunk?

A közvita egyik központi és legvitatottabb kérdésévé vált, hogy egy 340 férőhelyes parkoló megszüntetése nem célszerű éppen ott, ahol a legnagyobb tömegeket megmozgató eseményeket szervezik (Aréna, új sportcsarnok). A városvezetés szerint szóba jöhet egy újabb földalatti parkoló kialakítása a régi sportcsarnok környékén, de nem biztos, hogy indokolt, mivel a közeli Aréna és az új sportcsarnok alatti parkolók jelenleg is kihasználatlanok, hiába olcsóbb itt a parkolás, mint a belvárosban.

Mindez azonban csak részletkérdés ahhoz az elhallgatott fejleményhez képest, hogy a Román Vízügyi Igazgatóság szerint nem engedélyezhető a Szamos magasított kő- és betonfalainak elbontása. Legalább is erre hívta fel a figyelmet két héttel ezelőtt egy másik építészeti fórumon Tiberiu Ciolacu, aki a tervpályázaton második helyet elérő Planwerk építésziroda munkatársa, és partnere a nyertes madridi irodának.

A vízügy ugyanis azzal érvel, hogy a Szamos városi szakasza is része a Nyugati-Kárpátokban kialakított, mesterséges vízgyűjtő tavak vízelvezetési rendszerének, amely egy esetleges árvízkor kap fontos szerepet. A vízügy és a város közötti meccs még messze nincs lejátszva.

Hogy mindezekből a tervekből végül mi fog megvalósulni, az jövő év januárjáig eldől, ez ugyanis a projekt véglegesítésének és a munkálatok elkezdésének határideje.

A cikkben felhasznált fotók a spanyol építőiroda látványtervei

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Százezrekkel gyarapodik Románia, többségük nem ázsiai bevándorló
Krónika

Százezrekkel gyarapodik Románia, többségük nem ázsiai bevándorló

Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Két településen láttak medvét a hétvégén
Székelyhon

Két településen láttak medvét a hétvégén

A Kányád községhez tartozó Abránfalván szombaton, a Csíkpálfalva község részét képező Csíkdelnében pedig vasárnap este láttak medvét a házak között – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem.

Légi riasztás több romániai megyében, légteret zártak le, Wizz Air-gépet is átirányítottak
Krónika

Légi riasztás több romániai megyében, légteret zártak le, Wizz Air-gépet is átirányítottak

Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.

Több megyére is kiterjesztették a légi riasztást Romániában, lezárták Iași megye légterét
Székelyhon

Több megyére is kiterjesztették a légi riasztást Romániában, lezárták Iași megye légterét

Több megyében is RO-Alert-figyelmeztetést kaptak szombat este, miután a román védelmi minisztérium radarjai légi célpontokat észleltek a Moldovai Köztársaság felől. A lehetséges drónbehatolás miatt vadászgépeket és egy harci helikoptert is riasztottak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS