// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Spanyol tervek alapján kerülhetünk vízközelbe Kolozsváron

// HIRDETÉS

A gyalogosok, kerékpárosok és főleg a pihenésre vágyók javára építhetik át a Szamos két partját – elég sok parkolóhely felszámolásával. Felkészült erre Kolozsvár?

Az utóbbi években a különböző civil kezdeményezések és a témában szervezett közviták révén Kolozsváron is megjelent, és egyre több konkrét ötletben érvényesült az a megváltozott városrendezési szemlélet, mely szerint egy város szövetének legfontosabb eleme a folyó. Nemcsak a városképet határozza meg, hanem számos kikapcsolódási lehetőséget is rejt, ezért érdemes közelebb vinni a városlakókat a folyóhoz.

Az önkormányzat beton- és forgalom-centrikus gondolkodása sokáig nem tartotta szem előtt a lakossági igényt a Szamos-menti zöldövezetekre, gondoljunk csak arra, hogy néhány évvel ezelőtt még egy új közlekedési sáv kedvéért kivágták volna a part menti fákat a Sétatér mellett, amire – a zöldek nyomására – végül nem került sor.

Sok víz folyt le azóta a Szamoson, az álláspontok is közeledtek egymáshoz. Tavaly az önkormányzat és az Országos Építészkamara erdélyi szervezete nemzetközi ötletversenyt írt ki a Szamos jobb hasznosítására: először is a Szászfenes és a belváros közötti folyószakaszra, amit a későbbiekben a belváros a Vasutaspark közötti szakasz újragondolása követ. A zsűri elnöke Dietmar Steiner osztrák építész volt.

Az ötletversenyt a beérkezett tizenegy pályamunka közül a Practica nevű madridi építésziroda csapata nyerte meg, akik főleg gyalogos- és bicikliutakat, teraszokat, szórakoztató és kulturális események lebonyolítására alkalmas pihenőövezeteket álmodtak a Szamos peremére. A pályázók mintegy másfél millió lejt nyertek az átfogó fejlesztési terv részleteinek kidolgozására.

Ötleteiket tavaly kiállításon vázolták fel, majd tegnap közvitát is tartottak az elképzeléseikről. Terveik ismertetésekor José Mayoral Moratilla építész elmondta: céljuk, hogy a Szamos ne választóvonal, hanem összekötő elem legyen városrészek, illetve az ember és a természet között.

Ehhez tíz új gyalogos hidat építenek

azon a 10 kilométeres szakaszon, mely az újraépítési tervek tárgyát képezte.

A már nem létező Németek hídjának újragondolása a Tranzit Ház mellett

A tervben szerepel a Dónát negyedi Muzicescu utca gyalogosítása, a Mamaia (régi nevén Jászay) utca újratervezése a gyalogosok és a kerékpározók javára. Itt parkolóhelyeket szüntetnének meg. A Fellegvár felé vezető lépcsők és a Tranzit Ház között gyalogoshíd épülne, mellette pedig egy amfiteátrum-szerű lépcsősor nézne a folyóra.

A legnagyobb beavatkozást a régi Sportcsarnok környékén végeznék el, ahol megszüntetnék a parkolót, és közvetlen kapcsolatot alakítanának ki a folyóparttal. Itt a terv szerint nyáron görkorcsolyapálya, télen jégpálya működhetne. Eseményhelyszínként tehermentesítené a Főteret, például vásárok szervezésére is alkalmas tér lenne.

Na de hol parkoljunk?

A közvita egyik központi és legvitatottabb kérdésévé vált, hogy egy 340 férőhelyes parkoló megszüntetése nem célszerű éppen ott, ahol a legnagyobb tömegeket megmozgató eseményeket szervezik (Aréna, új sportcsarnok). A városvezetés szerint szóba jöhet egy újabb földalatti parkoló kialakítása a régi sportcsarnok környékén, de nem biztos, hogy indokolt, mivel a közeli Aréna és az új sportcsarnok alatti parkolók jelenleg is kihasználatlanok, hiába olcsóbb itt a parkolás, mint a belvárosban.

Mindez azonban csak részletkérdés ahhoz az elhallgatott fejleményhez képest, hogy a Román Vízügyi Igazgatóság szerint nem engedélyezhető a Szamos magasított kő- és betonfalainak elbontása. Legalább is erre hívta fel a figyelmet két héttel ezelőtt egy másik építészeti fórumon Tiberiu Ciolacu, aki a tervpályázaton második helyet elérő Planwerk építésziroda munkatársa, és partnere a nyertes madridi irodának.

A vízügy ugyanis azzal érvel, hogy a Szamos városi szakasza is része a Nyugati-Kárpátokban kialakított, mesterséges vízgyűjtő tavak vízelvezetési rendszerének, amely egy esetleges árvízkor kap fontos szerepet. A vízügy és a város közötti meccs még messze nincs lejátszva.

Hogy mindezekből a tervekből végül mi fog megvalósulni, az jövő év januárjáig eldől, ez ugyanis a projekt véglegesítésének és a munkálatok elkezdésének határideje.

A cikkben felhasznált fotók a spanyol építőiroda látványtervei

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS