// 2026. október 9., péntek // Dénes

Spanyol tervek alapján kerülhetünk vízközelbe Kolozsváron

// HIRDETÉS

A gyalogosok, kerékpárosok és főleg a pihenésre vágyók javára építhetik át a Szamos két partját – elég sok parkolóhely felszámolásával. Felkészült erre Kolozsvár?

Az utóbbi években a különböző civil kezdeményezések és a témában szervezett közviták révén Kolozsváron is megjelent, és egyre több konkrét ötletben érvényesült az a megváltozott városrendezési szemlélet, mely szerint egy város szövetének legfontosabb eleme a folyó. Nemcsak a városképet határozza meg, hanem számos kikapcsolódási lehetőséget is rejt, ezért érdemes közelebb vinni a városlakókat a folyóhoz.

Az önkormányzat beton- és forgalom-centrikus gondolkodása sokáig nem tartotta szem előtt a lakossági igényt a Szamos-menti zöldövezetekre, gondoljunk csak arra, hogy néhány évvel ezelőtt még egy új közlekedési sáv kedvéért kivágták volna a part menti fákat a Sétatér mellett, amire – a zöldek nyomására – végül nem került sor.

Sok víz folyt le azóta a Szamoson, az álláspontok is közeledtek egymáshoz. Tavaly az önkormányzat és az Országos Építészkamara erdélyi szervezete nemzetközi ötletversenyt írt ki a Szamos jobb hasznosítására: először is a Szászfenes és a belváros közötti folyószakaszra, amit a későbbiekben a belváros a Vasutaspark közötti szakasz újragondolása követ. A zsűri elnöke Dietmar Steiner osztrák építész volt.

Az ötletversenyt a beérkezett tizenegy pályamunka közül a Practica nevű madridi építésziroda csapata nyerte meg, akik főleg gyalogos- és bicikliutakat, teraszokat, szórakoztató és kulturális események lebonyolítására alkalmas pihenőövezeteket álmodtak a Szamos peremére. A pályázók mintegy másfél millió lejt nyertek az átfogó fejlesztési terv részleteinek kidolgozására.

Ötleteiket tavaly kiállításon vázolták fel, majd tegnap közvitát is tartottak az elképzeléseikről. Terveik ismertetésekor José Mayoral Moratilla építész elmondta: céljuk, hogy a Szamos ne választóvonal, hanem összekötő elem legyen városrészek, illetve az ember és a természet között.

Ehhez tíz új gyalogos hidat építenek

azon a 10 kilométeres szakaszon, mely az újraépítési tervek tárgyát képezte.

A már nem létező Németek hídjának újragondolása a Tranzit Ház mellett

A tervben szerepel a Dónát negyedi Muzicescu utca gyalogosítása, a Mamaia (régi nevén Jászay) utca újratervezése a gyalogosok és a kerékpározók javára. Itt parkolóhelyeket szüntetnének meg. A Fellegvár felé vezető lépcsők és a Tranzit Ház között gyalogoshíd épülne, mellette pedig egy amfiteátrum-szerű lépcsősor nézne a folyóra.

A legnagyobb beavatkozást a régi Sportcsarnok környékén végeznék el, ahol megszüntetnék a parkolót, és közvetlen kapcsolatot alakítanának ki a folyóparttal. Itt a terv szerint nyáron görkorcsolyapálya, télen jégpálya működhetne. Eseményhelyszínként tehermentesítené a Főteret, például vásárok szervezésére is alkalmas tér lenne.

Na de hol parkoljunk?

A közvita egyik központi és legvitatottabb kérdésévé vált, hogy egy 340 férőhelyes parkoló megszüntetése nem célszerű éppen ott, ahol a legnagyobb tömegeket megmozgató eseményeket szervezik (Aréna, új sportcsarnok). A városvezetés szerint szóba jöhet egy újabb földalatti parkoló kialakítása a régi sportcsarnok környékén, de nem biztos, hogy indokolt, mivel a közeli Aréna és az új sportcsarnok alatti parkolók jelenleg is kihasználatlanok, hiába olcsóbb itt a parkolás, mint a belvárosban.

Mindez azonban csak részletkérdés ahhoz az elhallgatott fejleményhez képest, hogy a Román Vízügyi Igazgatóság szerint nem engedélyezhető a Szamos magasított kő- és betonfalainak elbontása. Legalább is erre hívta fel a figyelmet két héttel ezelőtt egy másik építészeti fórumon Tiberiu Ciolacu, aki a tervpályázaton második helyet elérő Planwerk építésziroda munkatársa, és partnere a nyertes madridi irodának.

A vízügy ugyanis azzal érvel, hogy a Szamos városi szakasza is része a Nyugati-Kárpátokban kialakított, mesterséges vízgyűjtő tavak vízelvezetési rendszerének, amely egy esetleges árvízkor kap fontos szerepet. A vízügy és a város közötti meccs még messze nincs lejátszva.

Hogy mindezekből a tervekből végül mi fog megvalósulni, az jövő év januárjáig eldől, ez ugyanis a projekt véglegesítésének és a munkálatok elkezdésének határideje.

A cikkben felhasznált fotók a spanyol építőiroda látványtervei

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS