Bűnmegelőzési Hetet tart az országos rendőrparancsnokság, és az első, hétfői napon azt szeretné megelőzni, hogy a kiskorúak zaklatás vagy internetes csalás áldozataivá váljanak. Sőt azt is, hogy a gyerekek maguk zaklassanak másokat – számol be az akcióról a Mediafax hírügynökség.
A gyerekek egyre gyakrabban válnak agresszió áldozatává,
pontosabban egyre gyakrabban hívják emiatt a Gyermektelefont – nyilatkozta Anda Păcurar pszichoterapeuta, a Gyermektelefon szolgáltatás egyik felügyelője. (Az ingyen hívható 116 111-es segélyszámon a gyermekek azonnali tanácsadást kaphatnak a bejelentett problémára, és ha szeretnék, valamelyik szociális szolgálat is kiszáll hozzájuk.)
Míg pár éve a gyerekek fizikai agresszió és családon belüli bántalmazás miatt hívták leggyakrabban a segélyszámot, ma gyakoribb ok az érzelmi agresszió úgy a családban, mint az iskolában. A gyerekek már nem akarnak emiatt iskolába menni, nem tudják, hogyan reagáljanak ilyen helyzetekben, és segítséget kérnek a Gyermektelefonon – számolt be a terapeuta.
Tavaly több mint 110 ezer alkalommal hívták a segélyszámot, ez 2016-hoz képest 24,4 százalékos növekedés. A telefonáló gyerekek 77 százaléka mondta, hogy nem tartozik a családjához az a számára fontos személy, akivel meg tudja beszélni a személyes problémáit.
A zaklatások zöme az iskolában fordul elő, ezek áldozatai jobbára a sérülékenyebb gyermekek, mondta Anda Păcurar. Ezeket a gyerekeket leginkább testi adottságaik miatt bántják, vagy mert gyengébbnek tekintik őket valamiben, vagy etnikai és kulturális hovatartozásuk miatt, vázolta a klasszikus bullying eseteit a szakértő, aki szerint természetes, hogy telefonos segítséghez fordul egy gyerek, ha nagyobb agresszióval találkozik, mint a saját ereje ahhoz, hogy a támadásnak ellenálljon.
Mit osztasz meg kivel?
Az offline zaklatások mellett egyre gyakoribb az online csalás, amelynek jóval változatosabbak a formái, mint 10-15 éve. Míg 2003-2004-ben kevés kárt tudott okozni egy vírus (újraindította a számítógépet vagy 50 címre küldött spamet), 2005-től súlyosabb károkkal kezdett járni egy-egy online támadás:
- fenyegetés és zsarolás azért, hogy fizess, ha vissza akarod kapni az adataidat, fájljaidat,
- adathalászat,
- személyazonosság ellopása,
- terrorista hálozatokat pénzhez juttattó fenyegetések,
- szerzői jogok elbitorlása
– sorolta Denis Chiurtu IT-biztonsági szakértő. Hogy ezeket megelőzzék, a szakértő azt tanácsolja a gyerekeknek, hogy
- csak ellenőrzött digitális boltokból töltsenek le applikációkat,
- használjanak különböző és minél komplexebb jelszavakat a felhasználói oldalaikhoz,
- ne tüntessék fel mindenhol a személyes adataikat vagy azt, hogy épp hol vannak, mert egy ártatlan, vakációs check-in meghívó is lehet egy betörő számára,
- vigyázzanak, hol és kikkel osztanak meg fényképeket magukról, családjukról, ezt lehetőleg csak általuk is ellenőrzött felületeken tegyék.
A rendőrség bűnmegelőzési intézetének vezetője szerint
a szülők sokszor nem is tudják,
mivel foglalatoskodik a gyermekük az interneten, sok gyerek szerint a szüleit nem is érdekli, vagy nagyon elfoglaltak. Arra szeretnék rávenni a szülőket, hogy esténként legalább egy fél órát beszélgessenek el a gyerkekükkel arról, mi történt aznap, mondta Ramona Dabija, a bűnmegelőzési intézet vezetője.
A rendszeres zaklatás, a bullying ekként nem szerepel a büntető törvénykönyvben, magyarázta Dabija, ez egy sor bűncselekményből áll össze: fenyegetés, zsarolás, sértegetés, testi sértés. A rendőrség egyik fő célja a területen, hogy az áldozatok ne váljanak maguk is zaklatókká, agresszorokká.
Az intézet felmérése szerint a megkérdezett gyerekek 13 százaléka mondta, hogy a szülei egyáltalán nem tudják, mit csinál ő online, 18 százaléka szerint a szülei csak úgy gondolják, hogy tudják, de valójában nem minden online ténykedéséről tudnak.
78 százalékuk rendelkezik felhasználóval legalább egy közösségi hálón, közülük 47% az offline megismert emberek közül választotta ki online barátait. Vagyis több 50 százalékuk fogadott online ismerősévé olyasvalakit, akit korábban nem ismert offline környezetében. Mi több, 38 százalékuk jelentette ki, hogy online barátaik felét valójában nem ismerik.