// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Elhunyt Lucian Pintilie román filmrendező

// HIRDETÉS

Nyolcvannégy éves volt. Megkerülhetetlen életművet hagyott hátra.

Lucian Pintilie, a román film- és színházművészet egyik legkiválóbb alkotója szerda este 9 óra körül elhunyt a bukaresti Elias kórházban – közölte az Agerpres hírügynökséggel az egészségügyi intézmény szóvivője, Silvius Negoiță. A rendező, forgatókönyvíró, producer hosszas betegség után, 84 éves korában távozott az élők sorából. 

Lucian Pintilie 1933. november 9-én született a ma Ukrajnához tartozó Tarutinóban. A bukaresti Ion Luca Caragiale Nemzeti Színház- és Filmművészeti Egyetem színház tanszékén diplomázott 1956-ban. Színházi rendezőként kezdte alkotói pályáját, több fővárosi teátrumban – többek közt a Bulandra Színházban – állított színpadra emlékezetes előadásokat, amelyekkel nemzetközi téren is elismertséget szerzett. Filmrendezőként 1965-ben debütált a Duminică la ora 6 (Vasárnap 6 órakor) című filmmel. Talán legnagyobb visszhangot kiváltott filmje az 1970-es Reconstituirea (A helyszíni szemle), amelyet néhány hét után vissza is vontak. A Bulandra Színházban 1972-ben színpadra állított Gogol-rendezését, A revizort is betiltották, a következő évben Pintiliének el is kellett hagynia Romániát. 1974-ben Párizsban állapodott meg.

1980-ban visszatér Romániába, hogy megrendezze a Caragiale Farsangja ihlette, De ce trag clopotele, Mitică? (Miért húzzák a harangokat, Mitică?) címet viselő filmet. Ám a munkát leállították az akkori kultúrfelelősök, és a film a Jilavai Nemzeti Filmarchívumba került, ahonnan csak 1990 októbere után jutott a képernyőkre. Pintilie maga is csak 1990 után tért vissza ismét az országba és vált a Román Kultúrminisztérium Filmművészeti Alkotási Stúdiójának igazgatójává.

Terminus Paradis című filmjéért megkapta 1998-ban a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál a zsűrijének különdíját. 

Lucian Pintiliét 2007-ben Gopo-életműdíjjal, 2008-ban a Románia Csillaga érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS