Teljes gázzal nekirontott Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke az Országos Korrupcióellenes Ügyosztálynak (DNA) egy, az Associated Press-nek adott interjúban.

A politikus szerint Romániában túlságosan messzire ment a korrupcióellenes harc.

„Volt egy olyan időszak, amikor azok ellen, akik hatalmon voltak, rendszerint nem zajlott nyomozás.

Mostanra sikerült átesni a ló túlsó oldalára, a politikai osztály tagjai ellen vádaskodnak, vizsgálódnak, nyomoznak, és bíróság elé állítják őket”

– mondta Dragnea.

Az AP emlékeztetett, hogy Dragneát 2016-ban nyolc hónappal azelőtt ítélték el jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre az államfő hivatalban maradásáról vagy elmozdításáról szóló 2012-es népszavazáson elkövetett választási csalások miatt, hogy pártja megnyerte a parlamenti választásokat, ami miatt nem lehetett miniszterelnök.

Dragnea, aki ellen most uniós pénzek elsikkasztása és hivatali visszaélés miatt is eljárást folytat a DNA, elmondta: a végsőkig küzd, hogy bebizonyítsa az ártatlanságát.

A korrupcióellenes harc túlkapásainak illusztrálására Dragnea két olyan bíró ügyét hozta fel, akiket vesztegetés elfogadásának vádja miatt felfüggesztettek tisztségükből, majd négy évvel később felmentették őket a vádak alól.

„Ki adja vissza nekik a négy elvesztett évet?”

– tette fel a kérdést Dragnea.

A PSD elnöke az igazságügyi módosítások miatt kirobbant tiltakozási hullám kapcsán azt állította, a módosítások az Európai Unió szerint sem sértik az igazságszolgáltatás függetlenségét – bár Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és első helyettese, Frans Timmermans is bírálta őket.

Az EU jövője kapcsán elmondta: pártja támogatja az EU-t, de osztja egyes kelet-európai országok arra vonatkozó aggodalmát, hogy kétsebességes Európa jön létre, amely hátrahagyja a szegényebb országokat, miközben a gazdagabbakat előnyben részesíti.

Annak kapcsán, hogy Donald Trump amerikai elnök kiléptette országát az iráni atommegállapodásból, úgy vélekedett: ha nem rendelkezett volna komoly információkkal az iráni atomprogramról, akkor nem tette volna meg, ezért az európai bírálatok „elhamarkodottak” voltak.

Ha csak úgy nem.