// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

ALDE: Románia vagy Soros érdekeit képviselik a civil szervezetek?

// HIRDETÉS

Ennek kiderítésére a kormánypárt alelnöke szerint nyilvánossá, átláthatóvá kell tenni a finanszírozásukat.

Soros György érdekeit képviselhetik a jogállamiságért küzdő román civil szervezetek – ezt gyanítja a kisebbik bukaresti koalíciós párt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) alelnöke, Andrei Gerea.

A politikus vasárnap osztotta meg értékes gondolatait a sajtóval.

Ezek szerint Románia országimázsának legfőbb eleme az erőszakszerveknek köszönhetően az elmúlt években a korrupció vált, miközben minden más ország arra törekszik, hogy pozitív imázst alakítson ki magáról külföldön. Ezzel szemben

Romániában olyan kampány zajlik, amelynek lényege, hogy ez a legkorruptabb ország Európában.

A kampányt a politikum legfelsőbb körei és az erőszakszervek mellett  egyes egyesületek, alapítványok és civil szervezetek folytatták, amelyek papíron a jogállamiságért küzdenek, ám tevékenységük nyomán valójában párhuzamos állam jött létre.

„Kinek az érdekeit képviselik ezek a nonprofit szervezetek? Romániáét vagy olyan személyekét, mint Soros?” – teszi fel a nagy kérdést Gerea, aki szerint Soros György a közvélemény manipulálását szolgáló és az igazságügyi visszaélések elkendőzését szolgáló kampány révén akarja gyengíteni Romániát.

Ennek alátámasztására a The Capital Research Group nevű think tank egy cikkét hozza fel, amely szerint egyes személyek, például Soros György olyan kampányokat finanszírozott, amelyek súlyosan ártottak Romániának.

Az általa különböző alapítványokon keresztül finanszírozott személyek rágalmazzák Romániát Brüsszelben és manipulálják a romániai közvéleményt, és

miközben állítólag a jogállamiságért küzdenek, valójában éppen annak meggyengítésén, és a párhuzamos állam megerősítésén ügyködnek.

Ennek leküzdésére Gerea szerint egy lehetőség van: nyilvánossá kell tenni „a manipulatív politikai diskurzust folytató” civil szervezetek finanszírozását.

Kormánypárti berkekben egy ideje divat a sorosozás, legutóbb épp Gerea főnöke, Călin Popescu Tăriceanu ALDE-elnök ostorozta a magyar származású üzletembert, de a nagyobbik kormánypárt PSD elnökétől, Liviu Dragneától sem idegen a műfaj.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS