Liviu Dragnea ügyes mozdulattal látványos pofont adott Klaus Iohannisnak, mégpedig Izraelből. A román paloták harca nemzetközi pályára lépett.
Diplomáciai források azt nyilatkozták az Adevărulnak, hogy a kormányfő és a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője időben előkészítették izraeli látogatásukat, de a román nagykövetség Jeruzsálembe való áthelyezése által kiváltott botrány miatt titokban utaztak el. Mi volt valójában Dragnea célja és mennyire okozott ez kárt Románia külpolitikájának?
Diplomáciai források azt magyarázták az Adevărulnak, hogy a PSD vezetői jól kidolgozott tervvel rendelkeztek az izraeli útra. „Liviu Dragnea fajsúlyos külföldi utat akart és egy találkozónak Benjámín Netanjáhúval, melynek során elhangzott volna, hogy Románia az elsők között helyezi majd át nagykövetségét Jeruzsálembe, tényleg súlya lett volna”, állította egy karrierdiplomata a külügyminisztériumból (MAE). Állítása szerint a találkozó közös erőfeszítést feltételezett. A következők foglalkoztak vele: Dragnea izraeli tanácsadói; Andreea Păstârnac volt izraeli nagykövet, jelenleg Dăncilă kormányfő tanácsadója és a PSD vezetőjéhez hű diplomaták egyike; Herman Berkovits, Benjámín Netanjáhú izraeli kormányfő román származású orvosa, akit nemrég neveztek ki Dăncilă kormányfő tanácsadójának.
„Az volt a terv, hogy a látogatás előtt egy héttel a kormány
, mutatnak még rá az idézett források. Miért részben? A válasz a memorandum ki nem mondott történetével kapcsolatos, amiről a G4Media.ro írt először. A dokumentum megszövegezésével George Ciamba, a MAE államtitkára, Dragnea bizalmi embere foglalkozott, akit az „igazi külügyminiszternek” szokott becézni a PSD vezetője. Az idézett források szerint a diplomácia vezetője, Teodor Meleşcanu nem értett egyet a dokumentummal. Meleşcanu nem is vett részt azon a kormányülésen, melyen elfogadták a memorandumot, mert éppen Líbiában volt. Helyette George Ciamba vett részt a kormányülésen.
„A saját fülemmel hallottam, hogy a kormányban szó volt erről a memorandumról. Biztos, hogy elfogadták”, mondta az Adevărulnak a jelenlévő miniszterek egyike. De a dokumentum nem jelent meg az elfogadott iratok hivatalos listáján. Nelu Barbu, a kormány szóvivője a múlt szerdai ülés után arra a kérdésre, hogy a kormány elfogadott-e egy ilyen okiratot, a következőket válaszolta: „Nem láttam és nincs semmilyen kommentárom e témával kapcsolatosan.” Liviu Dragnea néhány órával később, az Antena 3-ban lebuktatta: „A kormány elfogadott egy dokumentumot, melynek értelmében döntés született a tel-avivi nagykövetség Jeruzsálemre történő effektív átköltöztetésére irányuló eljárások elindításáról.”
Viorica Dăncilă kormányfő másnap ugyanabban a mondatban cáfolta meg önmagát. Arra a kérdésre, hogy elfogadták-e a memorandumot, vagy sem, Dăncilă a következőket válaszolta: „Igen, a kormányülésen elfogadásra került egy memorandum, nem mondhatom el, hogy mit tartalmaz. A Külügyminisztérium úgy ítélte meg, hogy minősítetté kell nyilvánítani ezt a dokumentumot és így is történt. Amikor elfogadjuk, akkor majd elküldjük Iohannis elnöknek”, válaszolta Dăncilă.
Tehát, volt, vagy nem volt? A válasz a kormány rejtett szándékával kapcsolatos. „Dragnea és Dăncilă nagyon jól tudták, hogy a memorandumhoz szükség van Iohannis engedélyére, mert egy nagykövetséget nem lehet az elnök aláírása nélkül átköltöztetni. Csakhogy megpróbálták megkerülni és ehhez a trükkhöz folyamodtak: kidolgoznak egy szándékmemorandumot, melyben az áll, hogy megkezdődtek a tárgyalások a nagykövetség áthelyezéséről. Csakhogy ez nem illik bele a szokványos diplomáciai eljárásokba, ráadásul egy nagykövetség áthelyezéséről szóló dokumentum nem titkos, mert abban technikai jellegű kérdések szerepelnek. Az a véleményem, hogy megpróbálták megkerülni Iohannist, hogy legyen egy dokumentumuk, amire majd hivatkozhatnak az izraeli látogatás során”, magyarázták az Adevărulnak diplomáciai források.
Az okirat a mai napig nem jutott el Cotroceni-be, erősítették meg az Elnöki Hivatalból származó források, Iohannis elnök vehemens bírálatai dacára. A kormány arra hivatkozik, hogy csak a még el nem fogadott végleges memorandumot küldi majd át, nem a szándékra vonatkozót.
Az Adevărul már a múlt héten exkluzív módon beszámolt arról, hogy Viorica Dăncilă kormányfő Izraelbe készül. Nelu Barbutól, a kormány szóvivőjétől a keddi kormányülés után az újságírók megkérdezték, hogy Viorica Dăncilă másnap Izraelbe utazik-e. „Jelen pillanatban nincs mit bejelentenem a kormányfő következő időszakra vonatkozó programját illetően”, válaszolta Nelu Barbu. A hivatalos bejelentés csak néhány órával később érkezett, melyben rámutattak arra, hogy a kormányfő Izraelben „emlékezik meg a 70 évnyi megszakítás nélküli diplomáciai kapcsolatokról”.
Liviu Dragnea esetében ugyanez volt a helyzet. A sajtó előbb forrásokra hivatkozva írta meg, hogy a PSD vezetője Viorica Dăncilával egyszerre tartózkodik majd Izraelben. Aztán a Képviselőház bejelentette, hogy Dragnea szerdán és csütörtökön a Szentföldön lesz, majd a PSD sajtóirodája tájékoztatott arról, hogy Dragnea csak csütörtökön tartózkodik majd Jeruzsálemben, ahol Izrael állam elnökével, Reuvén Rivlinnel és Benjámín Netanjáhúval találkozik majd.
Adrian Năstase volt kormányfő az Adevărul Live-nak adott interjújában bírálta a kormánynak a nagykövetség Jeruzsálembe költöztetésére vonatkozó szándékát. „Egy tényhelyzetet nem fogadhatunk el jogos helyzetnek. Mert akkor az oroszok is előállhatnak azzal, hogy «miért nem fogadjátok el a krími tényhelyzetet?». A nemzetközi jog szempontjából a döntésnek nincs igazolása. 13 határozat létezik az ENSZ Tanácsa és a Biztonsági Tanács részéről. Politikai szempontból lehet igazolása. Románia, akárcsak az AEÁ, többé nem léphet fel közvetítőként az arabok és izraeliek közötti kapcsolatban, hanem részévé vált ennek a konfliktusnak, ami szembeállít bennünket az arab világgal”, mondta Adrian Năstase.
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
Tudta, hogy Emil Boc kiválóan versel magyarul Petőfi Sándor, József Attila vagy éppen Kosztolányi Dezső modorában? Erre tessék! (Naná, hogy pamflet.)
Ki kell menekíteni az ukrán határ menti Tulcea megyei Plauru falu lakóit az ukrán kikötői infrastruktúra elleni éjszakai orosz támadások után – derült ki hétfőn.
… jóformán neki se fogtak egy vasúti felüljárónak, máris összedőlt, elakadt a vonatközlekedés… akad olyan település Romániában, ahol folyóvíz nincs, de karácsonyi vásár naná, hogy van!
A ma éjjeli drónincidensről tájékoztató cikkünk posztja alatt több olvasónk is arról számolt be, hogy hangos zajra riadt fel szerdára virradóan. „Nagyon hangos volt, éjjel 2-kor arra ébredni, hogy gépek zúgnak a fejünk fölött!”
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Eddig tizenöt embert evakuáltak a Tulcea megyei Plauru településről, miután az ukrán területeket ért orosz dróntámadások nyomán egy LPG-vel megrakott hajó kigyulladt hétfőn Izmajil ukrán város közelében.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?