Nagy előrelépés történt a tudomány, közelebbről pedig az űrkutatás számára, még akkor is, ha a földlakók szempontjából a vadiúj tudás teljes mértékben haszontalan.

A NASA (Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) tudósai örömmel közlik a világgal, hogy fény derült az Uranus bolygó egyik féltve őrzött titkára. Hiába nézték ki ugyanis a szemüket a csillagászok évtizedeken át, hiába látogatott el a helyszínre a Voyager 2 űrszonda, eddig homály fedte, miből is állnak az Uránusz felhői.

Na de most végre sikerült leleplezni a felhőket. A kutatók egy spektrométer segítségével szétszabdalták a Mauna Kea szigetén levő Gemini North teleszkóp által befogott infravörös fényt, amely nyilván az Uránuszról származott. És fény derült a nagy titokra: a Naprendszer hetedik bolygója – amelyet Sir Frederick William Herschel német származású angol csillagász fedezett fel 1781. március 13-án – olyan felhőréteggel rendelkezik, amelynek egyik kulcskomponense a kén-hidrogén, avagy hidrogén-szulfid, avagy dihidrogén-szulfid, avagy hidrotionsav (vegyjele H2S).

Ha valaki kíváncsi: így lehet különbséget tenni egy jó, illetve egy záptojás (a kén-hidrogénes) között. Persze, a NASA kutatóinak nem volt ilyen könnyű dolguk: bolygókkal ezt nehezebb megcsinálni.

Oké, ezzel első ránézésre nincs semmi baj, de ha megnézzük a kén-hidrogén jellemzőit, kiderül, hogy iszonyú büdös. Akinek a kezében roppant már szét záptojás, az máris tudja, hogy mennyire. Ja, és nagyon mérgező az emberi szervezetre.

Tehát, aki azon ábrándozik, hogy egy szép nap meghódítja az Uránuszt, alaposan készüljön fel. A NASA szakemberei azt is jelezték, hogy a bűz meg a méreg smafu ahhoz a hőmérséklethez képest, amely az arra kalandozóra vár. Minden valószínűség szerint az űrutazó hamarabb fog megfagyni (mínusz 200 fok) vagy megfulladni a levegőhiány miatt.

A tudomány számára viszont értékes az új információ, ugyanis hasznos tudással járul hozzá a bolygók kialakulásának feltárásához.