A szokásos logikátlan (és helyenként rosszindulatú) észosztás: mit panaszkodnak a romániai magyarok, amikor Európa mintaállamai is tojnak a kisebbségi jogokra.
Románián kívül csak Macedónia rendelkezik ennyire kedvező kisebbségi politikával. (Spanyolország nem számít, mert fél-föderális rendszerű).
Romániához képest a belgiumi Flandriában élő franciaajkúak nem rendelkeznek saját nyelvükön oktató iskolákkal és nem szabad a saját nyelvüket használniuk a közigazgatásban. A flandriai bíróságokon egyszerűen tilos franciául beszélni. Kötelező bírósági tolmácsot alkalmazni még akkor is, ha mindenki érti a franciát.
Vagy: a litvániai lengyelek nem írathatják be a hivatalos dokumentumokba, például az útlevelükbe a nevüket olyan lengyel betűkkel, mint „ł” sau „ę”, mert ezek nem léteznek a litván ábécében.
és kötelezően Tiocheş Laslo-t írnának a személyi igazolványába…
Tehát a kisebbségi jogok tekintetében nem mindig ott van demokrácia, ahol arra számítani lehetne. Ennek megfelelően Románia, Bulgária, Macedónia, Európa szélén fekvő szegény országok szisztematikusan bevonták főbb kisebbségeiket a kormányzásba, ami jelentős mértékben csökkentette a feszültségeket. Ugyanakkor Macedónia az egyetlen állam, ahol a romák (cigányok) és az arománok hivatalos nyelvként használhatják nyelvüket a közigazgatásban és az oktatásban ott, ahol a lakosság több mint 20 százalékát teszik ki.
Ezzel szemben Görögország vagy Belgium el sem ismerik a kisebbségek létezését. Belgium és Görögország nem írta alá az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. És talán meglepő tény, de
Egyesek, mint például a balti országok vagy Belgium még csak nem is írták alá, az Európa Tanács pedig nemrég még eljárást is indított Belgiummal szemben, ahol a főbb európai intézmények találhatók, de a flandriai franciaajkú kisebbség jogi és közigazgatási gondokba ütközik a francia nyelv használatát illetően.
Moldova szomszédai ratifikálták a Chartát: Ukrajna és Románia. Franciaország aláírta, de nem ratifikálta. Belgiumon kívül az Európai Unió további hét tagországa tagadta meg a Charta aláírását: Írországról, Portugáliáról, Bulgáriáról, a balti országokról és Görögországról van szó. Görögország külön esetet képez, tekintettel arra, hogy még a nemzeti kisebbségek létezését sem ismeri el.
De a Charta ratifikálása nem jelenti automatikusan azt, hogy a kérdéses ország kész alkalmazni a rendelkezéseit. Nincs kényszerítő eszköz a Charta be nem tartása esetén.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.