kussol-jog
Szerző: Dan Alexe
2018. április 26. csütörtök, 11:57
A szokásos logikátlan (és helyenként rosszindulatú) észosztás: mit panaszkodnak a romániai magyarok, amikor Európa mintaállamai is tojnak a kisebbségi jogokra.

Románián kívül csak Macedónia rendelkezik ennyire kedvező kisebbségi politikával. (Spanyolország nem számít, mert fél-föderális rendszerű).

Romániához képest a belgiumi Flandriában élő franciaajkúak nem rendelkeznek saját nyelvükön oktató iskolákkal és nem szabad a saját nyelvüket használniuk a közigazgatásban. A flandriai bíróságokon egyszerűen tilos franciául beszélni. Kötelező bírósági tolmácsot alkalmazni még akkor is, ha mindenki érti a franciát.

Vagy: a litvániai lengyelek nem írathatják be a hivatalos dokumentumokba, például az útlevelükbe a nevüket olyan lengyel betűkkel, mint „ł” sau „ę”, mert ezek nem léteznek a litván ábécében.

Ez olyan, mintha Romániában nevezett Tőkés Lászlónak nem lenne joga az „ő”, „é” és „á” betűk használatára

és kötelezően Tiocheş Laslo-t írnának a személyi igazolványába…

Tehát a kisebbségi jogok tekintetében nem mindig ott van demokrácia, ahol arra számítani lehetne. Ennek megfelelően Románia, Bulgária, Macedónia, Európa szélén fekvő szegény országok szisztematikusan bevonták főbb kisebbségeiket a kormányzásba, ami jelentős mértékben csökkentette a feszültségeket. Ugyanakkor Macedónia az egyetlen állam, ahol a romák (cigányok) és az arománok hivatalos nyelvként használhatják nyelvüket a közigazgatásban és az oktatásban ott, ahol a lakosság több mint 20 százalékát teszik ki.

Ezzel szemben Görögország vagy Belgium el sem ismerik a kisebbségek létezését. Belgium és Görögország nem írta alá az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. És talán meglepő tény, de

az Európai Unió 28 tagországából csak 15 ratifikálta a Chartát.

Egyesek, mint például a balti országok vagy Belgium még csak nem is írták alá, az Európa Tanács pedig nemrég még eljárást is indított Belgiummal szemben, ahol a főbb európai intézmények találhatók, de a flandriai franciaajkú kisebbség jogi és közigazgatási gondokba ütközik a francia nyelv használatát illetően.

Moldova szomszédai ratifikálták a Chartát: Ukrajna és Románia. Franciaország aláírta, de nem ratifikálta. Belgiumon kívül az Európai Unió további hét tagországa tagadta meg a Charta aláírását: Írországról, Portugáliáról, Bulgáriáról, a balti országokról és Görögországról van szó. Görögország külön esetet képez, tekintettel arra, hogy még a nemzeti kisebbségek létezését sem ismeri el.

De a Charta ratifikálása nem jelenti automatikusan azt, hogy a kérdéses ország kész alkalmazni a rendelkezéseit. Nincs kényszerítő eszköz a Charta be nem tartása esetén.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/26377
Mindenki valakinek a valakije a közszférában, még egy takarítónőt sem lehet alkalmazni anélkül, hogy a párt ne szóljon bele, állítja Mihai Seplecan volt Kolozs megyei tanácselnök.
Ezt állítja egy gyulafehérvári fejlesztési szakember.
Ha Ferenc pápát meghallgatni megy Csíksomlyóra, olyan mintha a pünkösdi búcsún venne részt.
Annyira, hogy utcára vonuljanak a nagy korrupcióért elítéltek utolsó utáni szalmaszála ellen.
Mi lesz itt, ha a PSD összeesküvés-elméleteinek egyik legfontosabb szereplője megszerzi az Európai Ügyészség vezetését?
Még egy negatív rekord megdőlt, s az elemzők szerint tovább folytatódhat a lejtmenet.
Elszabadultak az indulatok az elmúlt hétvégén a székely síparadicsomban.
Ne tessék rosszra gondolni. Illetve tessék csak nyugodtan, de nem az ócska minősítésre, hanem a bukott diákok államhatalmára.
Lehet vitatkozni az okokon, lehet fanyalogni, de tény: a magyar kormány székelyföldi támogatásai jobb életminőséget ereményeznek.
S akkor még csodálkozunk, hogy kezükbe vennék a sorsukat?
Amikor az volt a tét, hogyan tanítsanak meg mindenkit olvasni és írni, nem volt magától értetődő, hogy ezt Magyarországon és részben Erdélyben magyarul kell tenni.
Közös elnökségi ülést tartott Kolozsváron az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt.