Amikor Tőkés Lászlóból Laslo Tiocheş lenne…
A szokásos logikátlan (és helyenként rosszindulatú) észosztás: mit panaszkodnak a romániai magyarok, amikor Európa mintaállamai is tojnak a kisebbségi jogokra.
Románián kívül csak Macedónia rendelkezik ennyire kedvező kisebbségi politikával. (Spanyolország nem számít, mert fél-föderális rendszerű).
Romániához képest a belgiumi Flandriában élő franciaajkúak nem rendelkeznek saját nyelvükön oktató iskolákkal és nem szabad a saját nyelvüket használniuk a közigazgatásban. A flandriai bíróságokon egyszerűen tilos franciául beszélni. Kötelező bírósági tolmácsot alkalmazni még akkor is, ha mindenki érti a franciát.
Vagy: a litvániai lengyelek nem írathatják be a hivatalos dokumentumokba, például az útlevelükbe a nevüket olyan lengyel betűkkel, mint „ł” sau „ę”, mert ezek nem léteznek a litván ábécében.
Ez olyan, mintha Romániában nevezett Tőkés Lászlónak nem lenne joga az „ő”, „é” és „á” betűk használatára
és kötelezően Tiocheş Laslo-t írnának a személyi igazolványába…
Tehát a kisebbségi jogok tekintetében nem mindig ott van demokrácia, ahol arra számítani lehetne. Ennek megfelelően Románia, Bulgária, Macedónia, Európa szélén fekvő szegény országok szisztematikusan bevonták főbb kisebbségeiket a kormányzásba, ami jelentős mértékben csökkentette a feszültségeket. Ugyanakkor Macedónia az egyetlen állam, ahol a romák (cigányok) és az arománok hivatalos nyelvként használhatják nyelvüket a közigazgatásban és az oktatásban ott, ahol a lakosság több mint 20 százalékát teszik ki.
Ezzel szemben Görögország vagy Belgium el sem ismerik a kisebbségek létezését. Belgium és Görögország nem írta alá az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. És talán meglepő tény, de
az Európai Unió 28 tagországából csak 15 ratifikálta a Chartát.
Egyesek, mint például a balti országok vagy Belgium még csak nem is írták alá, az Európa Tanács pedig nemrég még eljárást is indított Belgiummal szemben, ahol a főbb európai intézmények találhatók, de a flandriai franciaajkú kisebbség jogi és közigazgatási gondokba ütközik a francia nyelv használatát illetően.
Moldova szomszédai ratifikálták a Chartát: Ukrajna és Románia. Franciaország aláírta, de nem ratifikálta. Belgiumon kívül az Európai Unió további hét tagországa tagadta meg a Charta aláírását: Írországról, Portugáliáról, Bulgáriáról, a balti országokról és Görögországról van szó. Görögország külön esetet képez, tekintettel arra, hogy még a nemzeti kisebbségek létezését sem ismeri el.
De a Charta ratifikálása nem jelenti automatikusan azt, hogy a kérdéses ország kész alkalmazni a rendelkezéseit. Nincs kényszerítő eszköz a Charta be nem tartása esetén.
Generációk ellopott ifjúsága, avagy egy John Lydon nevű öreg punk a színpadon
Szántai János
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Demeter András kicsinálása – szempontok egy igen gyorsan levezényelt, virtuóz akcióhoz
Fall Sándor
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést
Sólyom István
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
„De hát én erdélyi vagyok, na” – a 90 éves Bodor Ádámot köszöntötték Kolozsváron
Varga László Edgár
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
Rossz napjai vannak Eugen Tomacnak: az USR és úgy hírlik, az RMDSZ is hátat fordított neki…
… leomlott a szászmuzsnai evangélikus erődtemplom falának egy része… és nyolc év után hamarosan új autópálya-szakaszt avatnak Erdélyben, ha minden jól megy.
Vége a hajnalig tartó hangoskodásnak: jelentősen szigorodtak a bírságok
Június 13-tól hatályba léptek azok a jogszabály-módosítások, amelyek jelentősen szigorítják a közrend és a köznyugalom megsértésének szankcionálását Romániában. A Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint az 1991. évi 61-es törvény módos&
A „kritikai gondolkodás” hatása az iskolában egy tanár szemével
„Oda jutottunk, hogy nem az intelligens olvasónak írunk, hanem a rosszindulatú ostobának. A klasszikusok védve voltak ettől a nyomorúságtól, az önhitt ostobaságtól. Mi ezt ma kritikai gondolkodásnak nevezzük.”
Holttestet találtak Csíkszereda egyik utcáján
Eszméletlen állapotban találtak rá egy 48 éves csíkszeredai férfira kedden délután a város Tudor lakónegyedi részén. A helyszínre érkező mentőegység már nem tudott segíteni rajta, holttestét átadták az igazságügyi orvosszakértőknek.
Elbuktak Nicușor Dan proxyjai, és az RMDSZ jól tette, hogy hozzájárult ehhez
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Vébékódolás az M4 Sporton: válaszolt a közmédia a Székelyhon kérdéseire
A 2026-os focivébé kezdetén mindannyian szembesülhettünk azzal a ténnyel, hogy a magyarországi közmédia sportcsatornája, az M4 Sport geokódolás alá zárja a közvetítéseit. Pedig a legutóbbi, 2022-es katari vébén nem így volt. Mi történt azóta?
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Generációk ellopott ifjúsága, avagy egy John Lydon nevű öreg punk a színpadon
Szántai János
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Demeter András kicsinálása – szempontok egy igen gyorsan levezényelt, virtuóz akcióhoz
Fall Sándor
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést
Sólyom István
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
„De hát én erdélyi vagyok, na” – a 90 éves Bodor Ádámot köszöntötték Kolozsváron
Varga László Edgár
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
