Meg lehet nyugodni. Annyira nem veszélyes a helyzet. Persze azért az ember nem örül, ha ürül a zsebe, és nem azért, mert elköltötte a pénzét.
Ha egy véleményvezér – aki gyakran szerepel tévés vitaműsorokban – azt állítja, hogy a Nemzeti Bank (BNR) inflációt „gyárt”, ez nem jelenti azt, hogy igazat is mond. Különben is csak beszél, érvelés nélkül. Ha ugyanezen ügy kapcsán egy tisztségviselő megharagudott, mert a BNR nem vállalja a felelősséget az inflációért, amely szintén egy érvekkel alá nem támasztott kijelentés, akkor az infláció kialakulásának összetett mechanizmusai közül egy sem indokolja haragját. Ha a közéletben vita zajlik és az egyik tábor azt állítja, hogy a bérek februárban nem nőttek, a másik pedig azt, hogy az infláció felzabálta a bérnövekedést, a statisztikai adatok mindkét tábor állításait megcáfolják.
A legtöbb ár, a kenyérét, a tejét, a húsét és sok más alapélelmiszerekét beleértve, nem hozta izgalomba a fogyasztókat. A 12 hónapra vonatkozó magas, 4,7 százalékos februári érték csak néhány hatósági ár 2017 októberétől érvényes megnövekedésének a hatása.
Mindenekelőtt az üzemanyagok öntöttek olajat a tűzre. Miután két szakaszban, szeptember 15-én és október 1-én újra bevezették a 2017. január 1-én megszüntetett jövedéki adót, az üzemanyagok ára meredeken emelkedni kezdett: 2,19 százalékkal szeptemberben, 3,47 százalékkal októberben, 2,78 százalékkal novemberben, 1,02 százalékkal decemberben és 2,42 százalékkal 2018 januárjában. 2017 októberében elkezdődött egyes földgázzal, elektromos energiával és hőenergiával kapcsolatos hatósági árak láncnövekedése. Mind jóval az átlagos infláció fölött. Ami elkerülhetetlenül hatást gyakorol az általános árakra, amit egész 2018-ban megérzünk majd.
más szóval, hogy a BNR felelős a fogyasztási árak növekedéséért, újra előveszek egy, az infláció kialakulására jellemző példát. 2010 januárjában, amikor Románia belépett a recesszió második évébe, a magas, 1,68 százalékos havi infláció nem a monetáris politika gyengeségéről szólt. A cigaretták, a szesz és az üzemanyagok jövedéki adója fújta fel az inflációs rátát. 2010 júliusában pedig, amikor a havi ráta rendkívül magas, 2,58 százalékos értékre ugrott, ennek oka nem egyéb volt, mint az áfa 5 százalékpontos megemelése. Az egész évre szóló ráta akkor 4,38-ról 7,14 százalékra ugrott. Tizenkét hónapig érezhető volt ennek a növekedésnek a hatása (bázishatás).
A fenti példából is kitűnik, hogy
De a monetáris politika óvatos maradt. Ennek az óvatosságnak a bizonyítéka – akkor és most is – a bankrendszeren belüli likviditás megfelelő kezelése. Hiszen az inflációval folytatott csatájában a BNR sohasem támaszkodott, és most sem támaszkodik egyetlen kártyára. A Központi Bank további néhány kártyával ellensúlyozta a 2018-ban növekvő monetáris politikai kamatot, többek között a bankrendszeren belüli likviditás megfelelő kezelésével.
Ha azonban a több ezer, nyilván csillapított ár közül csak néhány kelti az inflációgerjesztő idegesség benyomását és rontja le a – természetesen súlyozott – általános átlagot, akkor már nem beszélhetünk a szó igazi értelmében vett inflációról? Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által április 11-én közzétett statisztikai adatok
Ennek a 2018-as év januárjához való viszonyítás az oka, amikor folytatódott a keresetet megdobó jutalmak, természetben és pénzben adott segélyek biztosítása. Februárban az infláció is csökkenő tendenciát mutatott, alig 0,3 százalékos volt, így nem haraphatott ki a bérnövekedésből.
2016 decembere volt az utolsó negatív éves rátájú hónap: akkor ez mínusz 0,5 százalék volt. Alig egy hónappal később, 2017 januárjától nőni kezdett az éves ráta. És az általunk kívánt mértékig nőtt: szeptemberre 1,8 százalék lett. Vagyis csaknem 2 százalék. A világ összes országában úgy tartják, hogy ezen a 2 százalék körüli szinten optimális az árak mozgása. De ha az infláció 2017 őszétől folytatta a növekedését és októbertől mostanáig tovább növekedett, akkor a Nemzeti Banknak nincs semmilyen oka magára vállalni ezt az inflációs nyomást. A BNR monetáris politikája nem „gyárt” inflációt; csak csillapítja azt.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.
Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
További híreink: négy év börtönre ítélték „a nagy matematikusnak” kampányoló manelistát, de meglépett, a településekre bemerészkedő medvéket pedig ezentúl azonnal ki lehet lőni.
88 éves korában szerdán elhunyt Jenei Imre, a román és a magyar labdarúgó-válogatott egykori szövetségi kapitánya, aki a Bukaresti Steaua csapatának edzőjeként 1986-ban megnyerte a Bajnokcsapatok Európa-kupáját.
Megrongálták a Sepsi OSK utánpótláscsapatának autóbuszát Craiován. Nem vár tovább, megnősül Nicușor Dan.
Jogerősen négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a brassói ítélőtábla emberölési kísérlet és garázdaság miatt Dani Mocanu manele-énekest.
Őrizetbe vették szerdán egy lugosi iskola pedagógusát, miután azzal gyanúsítják, hogy tanítás közben felpofozott két tízéves diáklányt. A városi rendőrséget a gyerekek szülei értesítették a történtekről.
Hatósági felügyelet alá helyezték és nem taníthat az a lugosi pedagógus, akit a hét közepén őrizetbe vettek a rendőrök, miután két szülő feljelentést tette ellene, miszerint arcul ütötte tízéves lányaikat.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.
Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?