Emléktáblát állítottak hétfőn a Kancsendzönga alaptáborában a himalájai hegycsúcsot 2013-ban magyarként először meghódító, ám a hegyen meghalt Erőss Zsolt és Kiss Péter hegymászóknak.
A Kalifa Himalája Expedíció 2018 keretében a 8586 méter magas Kancsendzöngára tartó Varga Csaba nagyváradi hegymászó, valamint Sarhan Omar, az expedíció névadó szponzora április 14-én értek fel az 5500 méteren kiépített alaptáborba, ahol már aznap kiválasztották a megfelelő sziklát az emléktábla elhelyezéséhez. Ennek különlegessége, hogy a tábor központi részén magasodik, ahonnan jól látni a Kancsendzönga főcsúcsát is. Ez méltó hely a két magyar hegymászó emlékezetéhez. Hétfő kora délután a megfelelő időjárási körülmények biztosították a feltételeket az emléktábla felhelyezéséhez – közölte Biró Dániel, az expedíció kommunikációs menedzsere az MTI-vel.
A Csák Attila szobrászművész által készített emléktábla „különlegessége, hogy a művész az elhunyt hegymászókat ábrázoló bronz képmásokat magyar mészkőtáblára applikálta, amely ettől a naptól kezdve a Himalája egy piciny, de számunkra annál jelentősebb részét képezi” – olvasható az expedíció közleményében.
„Ezzel a Kalifa Himalája Expedíció 2018 – Kancsendzönga fontos állomásához érkezett, fejet hajthattunk két kiváló magyar hegymászó előtt, és végre hegymászó szokás szerint is méltó emléket állíthattunk Nekik! Közös munka volt és közös siker, kezdve Csák Attila szobrászművész meghatóan szép alkotásával, a Kalifa Csapat lelkes munkájával, megkoronázva az Erőss Zsolt és Kiss Péter emlékét őrző magyarok sokaságának szurkolásával” – olvasható az expedíció Facebook-oldalán.
Varga Csaba április 1-jén indult el a Himalájába azzal a céllal, hogy az idei tavaszi mászószezonban harmadik magyarként érjen fel, pótlólagos oxigén használata nélkül a 8586 méteres Kancsendzöngára, amely a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsára Nepál és India határán.
Erőss Zsolt és Kiss Péter 2013 május 20-án jutott fel a Kancsendzöngáza. A magyar hegymászók kimerültséggel küzdöttek, a lefelé vezető úton elszakadtak egymástól és nem érték el a legmagasabban fekvő 7600 méteres fekvő alaptábort. A hegyen közben lavina zúdult alá, amely elsodorta a 2-es tábort. A magyar hegymászók segítségére küldött serpák nem találták őket sem a 7600 méteren lévő 4-es táborban, sem a környékén.