// 2026. november 16., hétfő // Ödön

Az erdélyi magyar zeneoktatás fellegvára volt, de csak másfél évig tűrték a működését

// HIRDETÉS

A román kommunista államhatalom és magyar nyelvű zenei oktatás rapszodikus viszonya tárul fel a kolozsvári Magyar Művészeti Intézet története révén.

A második világháború utáni erdélyi közhangulat és a kommunista államhatalom intézményszervezése már önmagában is izgalmas téma, de ez csak hatványozódik, ha az egyes intézmények mindennapi életét, anekdotákkal átszőtt történetét akarjuk megismerni. Még akkor is, ha olyan kérészéletű létesítményről van szó, mint a 1948–1950 között működött kolozsvári Magyar Művészeti Intézet. Erről győződhettünk meg Sófalvi Emese zenetörténész előadásán a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Az előadáson az egykori intézmény növendékei is részt vettek, akik saját emlékeikkel egészítették ki az elhangzottakat. Egy olyan kor elevenedett fel ezáltal, mely nemcsak Kolozsvár, hanem

az erdélyi magyar zeneművészeti élet egyik legpezsgőbb időszaka volt.

A Magyar Művészeti Intézet megalapítását Kolozsvár tekintélyes zenei múltja is indokolta, a kincses városban alakult meg ugyanis az első zeneoktatással foglalkozó egyesület Erdélyben, a Kolozsvári Muzsikai Egyesület. Éppen jövőre lesz kétszáz éve annak, hogy megalapításával beindult az intézményes zeneoktatás a kincses városban, ami időszerűvé teszi a Magyar Művészeti Intézet múltjának szélesebb körű megismerését.

Sófalvi Emese muzikológus a kolozsvári előadáson, a Györkös Mányi Albert Emlékházban

Az egyes felsőoktatási intézmények tevékenységeinek egybevonásával 1948 végén egy román és egy magyar művészeti intézetet létesített az államhatalom, melyeket a szocializmus jelszavaihoz híven, „a nép és a haladás” szolgálatába állítottak. Az időszakra az általános kulturális pezsgés volt jellemző, ekkor alapították például a Népoperát is. A Magyar Művészeti Intézet keretein belül zeneművészeti, képzőművészeti és színháztudományi tanszékeket indítottak.

A tehetséges diákok felkutatására a pedagógusi kar vidéki kiszállásokat is szervezett, így hamarosan az intézethez szegődött 38 pedagógus 195 növendéket taníthatott. A román tagozaton mindeközben 70 diák tanult 67 pedagógus irányítása alatt – ismertette a számadatokat Sófalvi Emese. Az oktatás az egykori balettintézetben, a mai Mócok útja 5. szám alatt, összesen 20 teremben zajlott. A zenei fakultás az 1941-ben egyetemi rangra emelt Magyar Konzervatóriumtól vette át az ingóvagyont, többek között kottákat, festményeket, büsztöket és kilenc darab zongorát. A zongorák száma a mai viszonyok között is kielégítőnek mondható.

A tekintélyes tantestület külföldön diplomázott Kodály-tanítványokból, gyakorló művészekből állt,

akiknek elsődleges célja a háborút nyögő Erdély kulturális életének fellendítése volt. Közvetlen kapcsolatuk volt a magyar zenei élettel, de szerves részei voltak a kolozsvári művelődésnek is, például kísérőzenéket is szereztek a színház számára. Nemcsak szakmai, hanem emberi példát is mutattak a tanítványoknak, hangzott el. Az intézet akadémiai és előkészítő évfolyamokkal működött (utóbbiakban az oktatás az 1948-ban létesült Zeneiskola osztályaival párhuzamos rendszerben folyt). A tanrendet a magyar zenei hagyományok mentén állították össze, kiemelten oktatták Kodály Zoltán és Bartók Béla műveit, koncertjeiken is rendszeresen műsorukra tűzték.

Elismert szaktekintélyek oktattak az intézetben 

A méltatott tanárok közül Sófalvi Emese kiemelte Jodál Gábort, aki a színház által játszott Antigoné című darabhoz szerzett zenét. Ebből néhány részletet is hallhattunk felvételről, egy 1959-ben letisztázott partitúra alapján. Kuriózumnak számított, hogy a részletek először csendülhettek fel az 1949-es bemutató óta. A posztimpresszionista zeneszerző munkáját öncélúnak és dekadensnek tartották a kritikusok. Sófalvi Emese szerint azért izgalmas, mert Kolozsváron írták kolozsváriaknak, a szerző jól ismerte az előadókat, a közönség pedig magát szerzőt.

Alig másfél év telt el a Magyar Művészeti Intézet megalapítása óta, ilyen rövid idő alatt is szálkává vált a Román Kommunista Párt szemében, mely minden vonalon meghatározta a mindennapokat. Egy lejárató kampány indult, mely szerint az intézet dekadens elemeket és a polgári értékrendre jellemző komponenseket emelt be a „népnevelésbe”. A polémia a hírlapok hasábjaira is átterjedt.

„A Magyar Művészeti intézet zenei fakultásának azonban vállalni kell sajátos feladatkörét is: újraértékelését a magyar zenei hagyományoknak általában, különös tekintettel erdélyi vonatkozásaira; bátor feltárását a jelenkor nagy magyar alkotók műveibe beszűrődött formalista, dekadens elemeknek, a román-magyar zenei kölcsönhatás kérdésének elmélyítését, a Román Népköztársaság magyar nyilvános zenei életében fokozottabb mértékben való segítő, irányító részvételét, stb.”

– írja Eiskovits Miksa az Utunk-ban 1950. május 27-én.

A Magyar Művészeti Intézet átszervezéséről – ami egyet jelentett a megszüntetésével – 1950-ben érkezett meg a felső utasítás. Egyesítették a magyar és román művészképzést, és megalakult a Gheorghe Dima Zeneakadémia. A korabeli társadalom, beleértve a megszüntetett intézet közösségét is nem csapásként, hanem inkább lehetőségként fogta fel az átszervezést. Nagyon kevesen ismerték fel, hogy az átszerzés mit is jelent a kolozsvári magyar zeneoktatásra nézve.

„Az új konzervatórium (Gh. Dima Zeneművészeti Főiskola) két szekcióval való megalakulása még nagyobb bizonyítéka az együttélő nemzetiségek barátságának és békés úton való együttfejlődésének”

– idézte Sófalvi Emese a Magyar Művészeti Intézet irattárában fennmaradt bejegyzést.

A Világosság ezt írta 1950. november 4-én:

„Ezzel megszűnt a külön román és külön magyar, a mai viszonyok közt elavulttá és a további erőteljes fejlődést gátlóvá vált rendszere”.

A zeneakadémián 1985-ig működhetett az önálló magyar kar, ekkorra fulladt ki a háború utáni kulturális lendület. A Magyar Művészeti Intézetnek nincs utódintézménye, így ingóvagyona a zeneakadémiát gazdagítja. Volt, aki távozott az intézmény életéből, de a legtöbben alkalmazkodtak az új körülményekhez, és változatlan színvonalon folytatták munkájukat.  

Az előadó szerint kikopott a köztudatból a Magyar Művészeti Intézet emléke, jelenkori kutatását pedig nehezíti, hogy egyes iratai nem kutathatóak, miután beszakadt egy raktárhelyiség a levéltárban. Sófalvi Emese érdeklődésünkre kifejtette: nem kell összeesküvést feltételezni emögött, csupán arról van szó, hogy mivel a levéltár egy állami szerv, a beszakadt helyiség a polgármesteri hivatal alá tartozik, és a rendőrség rendelte el a zárlatot, egy olyan speciális helyzet állt elő, melyben a kutatók nem férnek hozzá az egyes iratokhoz. A Gh. Dima Zeneakadémia archívumába került irattári anyagok egy része sem elérhető, mert egy belső levéltári szabályzat értelmében az iratok csak a keletkezésüktől számított 90 éven belül hozzáférhetőek a kutatás számára. A Magyar Művészeti Intézet kutatása mindemiatt nem olyan egyszerű, mint azt elsőre gondolnánk.

Mindazonáltal Sófalvi Emese folytatja a megkezdett munkát, és szívesen fogadja azoknak a jelentkezését, akik rendelkeznek fotóval, iskolai anyakönyvi lappal vagy más hasonló dokumentummal az intézet fennállásának rövid, de tartalmas időszakából.

 

A címlapfotón a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia magyar nyelvű oktatói láthatóak 1960 körül.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon
Krónika

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon

Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS